Az ukázt amiatt is értetlenkedve fogadták az illetékesek, mivel a munkanélküliek több mint kétharmada nem felel meg a feltételnek. Az oktatási és a munkaügyi minisztérium illetékesei szerint az sem kizárt, hogy a módosítás félreértésből született: lapunknak azt ígérték, hogy utánanéznek a rendeletnek, és a parlamenti vita során megakadályozzák az elfogadását.

A visszás rendeletre Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója hívta fel a figyelmet keddi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a megszorítás miatt országos szinten „meggyűlhet a bajuk”, hiszen csak Kovászna megyében – amely az ország legkisebb megyéje – négyezer olyan munkanélküli szerepel a nyilvántartásukban, akik nyolc osztályt vagy annál kevesebbet végeztek. Ez a megyében nyilvántartott munkanélküliek 72 százalékát jelenti.

Kelemen Tibor elmondta, azokat, akik írni-olvasni tudnak, megpróbálták bevonni a rendszerbe, hiányszakmákra tanították őket, és megkísérelték kimozdítani őket abból az állapotból, hogy csak a szociális segélyre várjanak, abból éljenek. Árapatakon például 62 munkanélkülit toboroztak egy, az Európai Unió által finanszírozott három hónapos tanfolyamra.

Ennek keretében a jelentkezők 15 alkalommal ülnek iskolapadba, de a képzés nagy része a gyakorlati oktatásra összpontosul, utcaseprésre, hóhányásra, tanintézetek takarítására tanítják őket. Az igazgató attól tart, hogy az említett rendelet miatt a képzést már nem fogják elszámolni, ugyanis a tanfolyamra beiratkozó árapatakiak még a nyolc osztályt sem végezték el.

Nincsenek pontos statisztikák

Kelemen Tibor kifejtette, nincsenek pontos hivatalos statisztikák arról, hogy milyen mértékű az iskolázatlanság az országban, hányan hagyják abba a kötelező tíz osztály elvégzése előtt az iskolát, így a rendelet sem a valóságról szól. A Kovászna megyei ügynökség vezetői az RMDSZ-es politikusok bevonásával jeleznék a kormánynak, hogy az említett rendelet módosításra szorul.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy a munkanélküliek nagy részéről nem tudják, milyen szakképesítéssel rendelkezik, ezért egy pályázat keretében, Munkaerő-piaci figyelő néven egy adatbázist próbálnak létrehozni összevonva a tanfelügyelőség, a mezőgazdasági kifizetési ügynökség és a saját adataikat, hogy kiderítsék, ki hány osztályt, illetve utólag milyen képzést végzett el. Mint mondta, jelenleg sokan letagadnak bizonyos tanfolyamokat, ha vissza akarnak utasítani egy olyan állást, amelyre ugyan van képesítésük, azonban nincs ínyükre.

„Nekünk is lesz egy-két szavunk”

Király András oktatási államtitkár lapunk érdeklődésére kiderítette, hogy az inkriminált rendeletet a szaktárca tudományos kutatásért és felsőoktatásért felelős főosztálya bocsátotta ki. „Utánanézünk, és valószínűleg módosítjuk a rendeletet, hiszen éppen azokat kell különböző képzésekkel segíteni, akik valamiért nem végezték el a kötelező tíz osztályt” – értett egyet az államtitkár. Rámutatott, aki elvégezte a tíz osztályt, az bekerült egy szakiskolába, tehát rendelkezik egy alapvető szakképesítéssel, így nincs annyira rászorulva a különböző képzésekre ahhoz, hogy elhelyezkedhessen a munkaerőpiacon.

A munkaügyi minisztérium sem ért egyet a rendelettel, álláspontjuk szerint semmiképpen nem szabad határt szabni a képzéseknek, azonban ha erre feltétlenül szükség van, akkor a 4–5 osztály elvégzése kellene feltételként szerepeljen, mondta el megkeresésünkre Horváth Levente Ákos, a szaktárca államtitkára.

A munkaügyi szakpolitikus emlékeztetett, hogy a kötelező tíz osztályt 1969-ben vezették be, akik azelőtt jártak iskolába, azoknak csak hét osztályt kellett elvégezni. „A munkaerőpiacon éppen azok elhelyezése a legproblematikusabb, akik valamilyen okból abbahagyták az iskolát. Jelenleg számukra csak akkor lehet munkát találni, ha elvégeznek valamilyen képzést. Attól még nagyon jó munkaerő lehet valakiből, hogy nincs meg a tíz osztálya” – szögezte le Horváth Levente Ákos, hangsúlyozva, hogy a szaktárcánál nem támogatják az ilyen jellegű megszorításokat.

Mint mondta, ha parlamenti vitára kerül sor, „nekünk is lesz egy-két szavunk, elmagyarázzuk, hogy nem értünk egyet”. A szakpolitikus leszögezte, szerinte a felnőttképzések a rendelet ellenére a korábbi logika mentén folytatódhatnak.

Veszélyben a külföldi munkavállalók?

Százezer külföldön dolgozó román állampolgár munkahelye kerülhet veszélybe, és mintegy háromszáz céget zárhatnak be annak nyomán, hogy az országos adóhatóság (ANAF) kilátásba helyezte az illetékes vállalkozások bankszámlájának zárolását. Az ideiglenes külföldi munkahelyeket biztosító cégeket tömörítő országos egyesület (ANIMT) kedden számolt be arról, hogy az ANAF munkatársai többször is ellenőrzéseket végeztek területi kirendeltségeiknél, a bankszámlák zárolását pedig „a munkatörvénykönyv egyik előírásának szubjektív értelmezése miatt” akarják végrehajtani.

A beszámoló szerint az ANAF arra hivatkozott, hogy a külföldön ideiglenesen munkát vállaló román állampolgárok a jogszabályok értelmében nem részesülhetnek kiszállási napidíjban. Eddig sem az adóhatóság, sem a munkaügyi minisztérium nem ellenezte, hogy az érintettek alapfizetésük mellett napidíjat is kapnak a munkáltatótól. Az ANAF így most nemcsak a számlák zárolását, hanem a felhalmozott kár behajtását is kilátásba helyezte.

Stephane Tison, az ANIMT alapítója tegnap rámutatott: az intézkedések súlyos problémát okoznának, hiszen a külföldi munkavállalókért felelős vállalkozások arra sem lennének képesek, hogy az érintetteket visszajuttassák az országba. Hozzátette: mindez hszú távon az államnak is rendkívül káros lenne, hiszen a cégek évente több mint 265 millió eurót fizetnek be az államkasszába különböző hozzájárulások formájában.