
Fotó: Boda L. Gergely
Jelen állás szerint ősztől felszámolódik a magyar gyógyszerészképzés Marosvásárhelyen – állítja a felsőfokú tanintézet rektora, Leonard Azamfirei. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora úgy véli, a felelősség azokat a magyar kollégákat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomót. Szilágyi Tibor visszavonult rektorhelyettes szerint a helyzet egészen másként fest: az egyetem román vezetősége és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) próbálja meg ellehetetleníteni a magyar gyógyszerészképzést.
2015. február 11., 16:302015. február 11., 16:30
2015. február 11., 18:492015. február 11., 18:49
A MOGYE a nyáron száz helyet hirdethet meg a gyógyszerészeti fakultására felvételizni kívánó román diákok számára, és egyetlen egyet sem a magyarok részére.
„Így fest a jelenlegi helyzet, és ezt nem én állítom, hanem a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség. Hogy miért jutottunk ebbe a szomorú helyzetbe, kérdezzék meg a magyar illetékeseket, azokat, akik politikai okok miatt nem voltak hajlandók összeállítani az akkreditációs dossziét” – nyilatkozta szerdán Leonard Azamfirei rektor, aki kicsinyességgel és rosszhiszeműséggel vádolta azokat, akiknek a feladata lett volna benyújtani az ARACIS-hoz a kért dokumentációt.
Szerinte ezzel a lépéssel kollégái a gyógyszerészpályára kívánkozó magyar középiskolásokat csapták pofon. Azamfirei adminisztratív szankciót helyezett kilátásba az általa meg nem nevezett személy ellen. Lapunk információi szerint a MOGYE vezetősége Sipos Emese leköszönt dékánhelyettes ellen kezdeményezett belső vizsgálatot.
A rektor arról kívánta biztosítani az érdekelteket, hogy az egyetem vezetősége minden törvényes lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a fővárosi hatóság változtasson az álláspontján. Azamfirei a napokban Bukarestben tárgyalt az ARACIS és az oktatásügyi minisztérium vezetőivel, többek között Király András államtitkárral. „Mi, román vezetők próbáljuk meg kijárni azt, amit a törvényes határidőn belül a magyar illetékesek nem voltak képesek vagy nem akartak” – hangoztatta az intézményvezető.
Felmondott helyettese, Szilágyi Tibor szerint egészen másként fest a gyógyszerészeti kar helyzete. „Szó sincs arról, hogy nem állítottuk volna össze a dossziét. Csakhogy Sipos Emese, aki korábban lemondott a dékánhelyettesi tisztségéről, teljesen érthető módon nem volt hajlandó aláírni egy, a magyar diákokat diszkrimináló dokumentumot” – mondta el Szilágyi.
Ugyanis a román és magyar tagozat akkreditációs kérelme azonos, csak a dosszié fedőlapján ír mást. Míg a román nyelvű oktatás esetében végleges akkreditációról van szó, addig a magyar nyelvűben mindössze ideiglenesről.
„Nem mehettünk bele olyasmibe, hogy két diák, egy román és egy magyar ül egy padban, hallgatják a gyakorlati órát, de miközben az egyik véglegesen akkreditált programon vesz részt, a másik csak egy ideiglenesen” – magyarázta a volt rektorhelyettes, aki szerint a vezetőség lépése azért is meglepő, mert eredetileg a múlt év elején mindkét tagozat számára végleges akkreditációt kért.
Ideiglenes engedélyt ugyanis az újonnan létesített fakultások kapnak, ehhez képest Marosvásárhelyen 1948 óta zajlik magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Szilágyi hozzátette, a magyar oktatók abba is beleegyeztek volna, hogy benyújtják az ideiglenes akkreditációról szóló kérelmet, de akkor azt külön kapják meg, és ne a román tagozat részeként.
Kérdésünkre, fennáll-e annak a veszélye, hogy a MOGYE-n az ősztől tényleg ne induljon anyanyelvű gyógyszerészképzés, Szilágyi Tibor igennel válaszolt, hozzáfűzve, hogy a kocka még nincs elvetve.
„Még senkit nem akarok ezzel riogatni, annál is inkább, mivel a hétfői szenátusi ülés egyik napirendi pontja éppen a magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Ha nem sikerül dűlőre jutni, és az egyetem vezetősége erőlteti a diszkriminatív elképzelését, nem minket, magyar oktatókat, hanem a román többségű szenátust terheli annak a felelőssége, hogy ősztől a gyógyszerészeti fakultás bezárja a kapuit a magyar jelentkezők előtt” – szögezte le lapunknak Szilágyi Tibor.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
szóljon hozzá!