
Fotó: Boda L. Gergely
Jelen állás szerint ősztől felszámolódik a magyar gyógyszerészképzés Marosvásárhelyen – állítja a felsőfokú tanintézet rektora, Leonard Azamfirei. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora úgy véli, a felelősség azokat a magyar kollégákat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomót. Szilágyi Tibor visszavonult rektorhelyettes szerint a helyzet egészen másként fest: az egyetem román vezetősége és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) próbálja meg ellehetetleníteni a magyar gyógyszerészképzést.
2015. február 11., 16:302015. február 11., 16:30
2015. február 11., 18:492015. február 11., 18:49
A MOGYE a nyáron száz helyet hirdethet meg a gyógyszerészeti fakultására felvételizni kívánó román diákok számára, és egyetlen egyet sem a magyarok részére.
„Így fest a jelenlegi helyzet, és ezt nem én állítom, hanem a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség. Hogy miért jutottunk ebbe a szomorú helyzetbe, kérdezzék meg a magyar illetékeseket, azokat, akik politikai okok miatt nem voltak hajlandók összeállítani az akkreditációs dossziét” – nyilatkozta szerdán Leonard Azamfirei rektor, aki kicsinyességgel és rosszhiszeműséggel vádolta azokat, akiknek a feladata lett volna benyújtani az ARACIS-hoz a kért dokumentációt.
Szerinte ezzel a lépéssel kollégái a gyógyszerészpályára kívánkozó magyar középiskolásokat csapták pofon. Azamfirei adminisztratív szankciót helyezett kilátásba az általa meg nem nevezett személy ellen. Lapunk információi szerint a MOGYE vezetősége Sipos Emese leköszönt dékánhelyettes ellen kezdeményezett belső vizsgálatot.
A rektor arról kívánta biztosítani az érdekelteket, hogy az egyetem vezetősége minden törvényes lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a fővárosi hatóság változtasson az álláspontján. Azamfirei a napokban Bukarestben tárgyalt az ARACIS és az oktatásügyi minisztérium vezetőivel, többek között Király András államtitkárral. „Mi, román vezetők próbáljuk meg kijárni azt, amit a törvényes határidőn belül a magyar illetékesek nem voltak képesek vagy nem akartak” – hangoztatta az intézményvezető.
Felmondott helyettese, Szilágyi Tibor szerint egészen másként fest a gyógyszerészeti kar helyzete. „Szó sincs arról, hogy nem állítottuk volna össze a dossziét. Csakhogy Sipos Emese, aki korábban lemondott a dékánhelyettesi tisztségéről, teljesen érthető módon nem volt hajlandó aláírni egy, a magyar diákokat diszkrimináló dokumentumot” – mondta el Szilágyi.
Ugyanis a román és magyar tagozat akkreditációs kérelme azonos, csak a dosszié fedőlapján ír mást. Míg a román nyelvű oktatás esetében végleges akkreditációról van szó, addig a magyar nyelvűben mindössze ideiglenesről.
„Nem mehettünk bele olyasmibe, hogy két diák, egy román és egy magyar ül egy padban, hallgatják a gyakorlati órát, de miközben az egyik véglegesen akkreditált programon vesz részt, a másik csak egy ideiglenesen” – magyarázta a volt rektorhelyettes, aki szerint a vezetőség lépése azért is meglepő, mert eredetileg a múlt év elején mindkét tagozat számára végleges akkreditációt kért.
Ideiglenes engedélyt ugyanis az újonnan létesített fakultások kapnak, ehhez képest Marosvásárhelyen 1948 óta zajlik magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Szilágyi hozzátette, a magyar oktatók abba is beleegyeztek volna, hogy benyújtják az ideiglenes akkreditációról szóló kérelmet, de akkor azt külön kapják meg, és ne a román tagozat részeként.
Kérdésünkre, fennáll-e annak a veszélye, hogy a MOGYE-n az ősztől tényleg ne induljon anyanyelvű gyógyszerészképzés, Szilágyi Tibor igennel válaszolt, hozzáfűzve, hogy a kocka még nincs elvetve.
„Még senkit nem akarok ezzel riogatni, annál is inkább, mivel a hétfői szenátusi ülés egyik napirendi pontja éppen a magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Ha nem sikerül dűlőre jutni, és az egyetem vezetősége erőlteti a diszkriminatív elképzelését, nem minket, magyar oktatókat, hanem a román többségű szenátust terheli annak a felelőssége, hogy ősztől a gyógyszerészeti fakultás bezárja a kapuit a magyar jelentkezők előtt” – szögezte le lapunknak Szilágyi Tibor.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
szóljon hozzá!