Fotó: Boda L. Gergely
Jelen állás szerint ősztől felszámolódik a magyar gyógyszerészképzés Marosvásárhelyen – állítja a felsőfokú tanintézet rektora, Leonard Azamfirei. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora úgy véli, a felelősség azokat a magyar kollégákat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomót. Szilágyi Tibor visszavonult rektorhelyettes szerint a helyzet egészen másként fest: az egyetem román vezetősége és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) próbálja meg ellehetetleníteni a magyar gyógyszerészképzést.
2015. február 11., 16:302015. február 11., 16:30
2015. február 11., 18:492015. február 11., 18:49
A MOGYE a nyáron száz helyet hirdethet meg a gyógyszerészeti fakultására felvételizni kívánó román diákok számára, és egyetlen egyet sem a magyarok részére.
„Így fest a jelenlegi helyzet, és ezt nem én állítom, hanem a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség. Hogy miért jutottunk ebbe a szomorú helyzetbe, kérdezzék meg a magyar illetékeseket, azokat, akik politikai okok miatt nem voltak hajlandók összeállítani az akkreditációs dossziét” – nyilatkozta szerdán Leonard Azamfirei rektor, aki kicsinyességgel és rosszhiszeműséggel vádolta azokat, akiknek a feladata lett volna benyújtani az ARACIS-hoz a kért dokumentációt.
Szerinte ezzel a lépéssel kollégái a gyógyszerészpályára kívánkozó magyar középiskolásokat csapták pofon. Azamfirei adminisztratív szankciót helyezett kilátásba az általa meg nem nevezett személy ellen. Lapunk információi szerint a MOGYE vezetősége Sipos Emese leköszönt dékánhelyettes ellen kezdeményezett belső vizsgálatot.
A rektor arról kívánta biztosítani az érdekelteket, hogy az egyetem vezetősége minden törvényes lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a fővárosi hatóság változtasson az álláspontján. Azamfirei a napokban Bukarestben tárgyalt az ARACIS és az oktatásügyi minisztérium vezetőivel, többek között Király András államtitkárral. „Mi, román vezetők próbáljuk meg kijárni azt, amit a törvényes határidőn belül a magyar illetékesek nem voltak képesek vagy nem akartak” – hangoztatta az intézményvezető.
Felmondott helyettese, Szilágyi Tibor szerint egészen másként fest a gyógyszerészeti kar helyzete. „Szó sincs arról, hogy nem állítottuk volna össze a dossziét. Csakhogy Sipos Emese, aki korábban lemondott a dékánhelyettesi tisztségéről, teljesen érthető módon nem volt hajlandó aláírni egy, a magyar diákokat diszkrimináló dokumentumot” – mondta el Szilágyi.
Ugyanis a román és magyar tagozat akkreditációs kérelme azonos, csak a dosszié fedőlapján ír mást. Míg a román nyelvű oktatás esetében végleges akkreditációról van szó, addig a magyar nyelvűben mindössze ideiglenesről.
„Nem mehettünk bele olyasmibe, hogy két diák, egy román és egy magyar ül egy padban, hallgatják a gyakorlati órát, de miközben az egyik véglegesen akkreditált programon vesz részt, a másik csak egy ideiglenesen” – magyarázta a volt rektorhelyettes, aki szerint a vezetőség lépése azért is meglepő, mert eredetileg a múlt év elején mindkét tagozat számára végleges akkreditációt kért.
Ideiglenes engedélyt ugyanis az újonnan létesített fakultások kapnak, ehhez képest Marosvásárhelyen 1948 óta zajlik magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Szilágyi hozzátette, a magyar oktatók abba is beleegyeztek volna, hogy benyújtják az ideiglenes akkreditációról szóló kérelmet, de akkor azt külön kapják meg, és ne a román tagozat részeként.
Kérdésünkre, fennáll-e annak a veszélye, hogy a MOGYE-n az ősztől tényleg ne induljon anyanyelvű gyógyszerészképzés, Szilágyi Tibor igennel válaszolt, hozzáfűzve, hogy a kocka még nincs elvetve.
„Még senkit nem akarok ezzel riogatni, annál is inkább, mivel a hétfői szenátusi ülés egyik napirendi pontja éppen a magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Ha nem sikerül dűlőre jutni, és az egyetem vezetősége erőlteti a diszkriminatív elképzelését, nem minket, magyar oktatókat, hanem a román többségű szenátust terheli annak a felelőssége, hogy ősztől a gyógyszerészeti fakultás bezárja a kapuit a magyar jelentkezők előtt” – szögezte le lapunknak Szilágyi Tibor.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
szóljon hozzá!