
Megkezdte értékmegőrző munkáját a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 127 frissen felkészített ösztöndíjasa – közölte a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága az MTI-vel.
2016. szeptember 04., 16:442016. szeptember 04., 16:44
2016. szeptember 04., 18:162016. szeptember 04., 18:16
Az államtitkárság idén negyedik alkalommal küldi a nemzeti ügyek iránt elkötelezett fiatalokat a világ számos országába annak érdekében, hogy megerősítsék az ott élő magyarok nemzeti identitását, támogassák a magyar-magyar kapcsolatokat. Állomáshelyükön közösségi programokat szerveznek, történelmet és magyar nyelvet tanítanak, ösztönözik a magyarok közösségi életét és kapcsolattartásukat az anyaországgal.
A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében szeptember elsejétől az északi féltekén: az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 77 ösztöndíjas teljesít szolgálatot a következő kilenc hónapban. A Petőfi Sándor-program idén második alkalommal, 51 ösztöndíjas bevonásával indul. A program jelentős részben a volt monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot.
Idén egyszerre vettek részt augusztus végén a már hagyományos egyhetes képzésen mindkét program ösztöndíjasai. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a felkészítő hét megnyitóján kiemelte, fontos célja a programoknak, hogy a magyarok között hálózat szerveződjön. Elhangzott, az államtitkárság ösztönözni kívánja, hogy a külhoni magyarok a Magyarországgal ápolt kapcsolatok mellett egymással is folytassanak párbeszédet.
A felkészítésen az ösztöndíjasok előadásokat hallgattak a nemzetpolitikai stratégiáról, a magyar diaszpóra és szórvány történetéről, jelenlegi helyzetéről, továbbá az egyes régiókban élő magyarok történetéről, az egyházak szerepéről a diaszpórában és szórványban. Ismereteket szereztek a honosítás és az egyszerűsített állampolgársági kérvények ügyintézésének módjáról is. Grezsa István, a programokat felügyelő miniszteri biztos a felkészítő hét megnyitóján elmondta, hogy az idei hétszeres túljelentkezésnek köszönhetően kiválóan felkészült fiatalokat vonhattak be a munkába.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
szóljon hozzá!