Kötelezővé tenné a védőoltásokat a gyermekek számára az egészségügyi minisztérium, és már elkezdett dolgozni egy vonatkozó törvénytervezeten, amelyet több európai országban már jó ideje működő törvény alapján alkotnak meg – nyilatkozta szerdán Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter.
2015. április 15., 19:122015. április 15., 19:12
2015. április 16., 17:392015. április 16., 17:39
A tárcavezető azzal indokolta a kezdeményezést, hogy az elmúlt időszakban „agresszív kampány” kezdődött az oltások ellen, amelyek beadását így egyre több szülő utasítja vissza.
„Már az Egészségügyi Világszervezet is jelezte, hogy mivel egyre többen tagadják meg a gyermekeknek szánt vakcinák beadását, fennáll annak a kockázata, hogy rendkívül veszélyes, akár halálos betegségek ismét megjelennek. Ott van például a gyermekbénulás, amelyet a védőoltásnak köszönhetően sikerült visszaszorítani, de most ismét kockázatot jelenthet” – hívta fel a figyelmet Bănicioiu.
A miniszter elmondása szerint a vonatkozó törvény megalkotása érdekében a hazai szakemberek a franciaországi, a németországi és a lengyelországi jogszabályokat tanulmányozzák. A tárcavezető rámutatott: az ország közel áll ahhoz, hogy a beoltott gyermekek aránya 80 százalék alá csökkenjen, holott ennyi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megengedett minimális szint.
Románia nem tartja be a világszervezet ajánlását
A WHO ajánlása szerint egyébként az egyes országoknak ideális esetben legalább 95 százalékos kellene hogy legyen a lakossági arány, de Románia ezt már rég alulmúlta például a diftéria, a tetanusz, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a hepatitis B betegség ellen adandó vakcinák esetében – főként a szülők részéről érkező visszautasítás miatt.
Victor Olszavsky, a WHO romániai irodájának vezetője márciusban beszélt arról, hogy tíz évvel ezelőtt az oltási lefedettség bőven meghaladta a 95 százalékot, most viszont több megyében is 68 százalék alá csökkent.
A világszervezet álláspontja szerint egyébként 95 százalékos lefedettséggel garantálható a fertőző betegségek széleskörű elterjedésének meggátolása. A ragályos betegségek felügyelésével foglalkozó országos központ adatai szerint 2014-ben a gyermekek 30,3 százaléka egyáltalán nem vagy hiányosan volt beoltva, ez meglehetősen jelentős emelkedést jelent az egy évvel korábbi 26 százalékhoz képest.
Az elsődleges ok, amiért egyes gyermekek nem kapják meg a szükséges vakcinát, hogy a szülők visszautasítják annak beadását, és csak a második helyen áll az orvosi ellenindoklás. A harmadik legfőbb ok az egészségügyi rendszer hiányossága, az elszigetelt, távolabbi helyekre ugyanis sokszor egyszerűen nem jut védőoltás.
Az elmúlt két évben az oltásellenesség két kanyaró- és egy rózsahimlőjárványhoz vezetett Romániában, az ország így elveszítette státusát, miszerint sikerült teljesen kiszorítani a területéről ezeket a betegségeket – mutatott rá Adriana Pistol, az országos központ vezetője.
Hét kötelező védőoldást javasolnak
Az Egészségügyi Világszervezet hét különböző védőoltás kötelezővé tételét javasolja: álláspontja szerint a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz, valamint a gyermekbénulás ellen kötelező beoltani a gyermekeket. Emellett az országoknak lehetőségük szerint ajánlott a járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumok, a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus (HPV), a hepatitis B és a tuberkulózis ellen is vakcinát biztosítani.
Nemrég számoltunk be arról, hogy Erdélyben is egyre nagyobb méreteket ölt az oltásellenesség. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi hatóság vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: túlzott önértékeléssel rendelkezik az a szülő, aki azt hiszi, mindenféle előképzettség nélkül el tudja dönteni, hogy egy védőoltásra szükség van-e.
A szakember arra is rámutatott, hogy Romániában hiányosak a vonatkozó jogszabályok: a háziorvos ugyanis büntethető, ha nem adja be a védőoltást, a pedagógus is, ha beengedi a gyerekközösségbe a be nem oltott gyereket, a szülő viszont nem vonható felelősségre, ha elmulasztja beadatni a vakcinát csemetéjének.
Nagy felelőtlenségnek tartja az aktív immunizáció elmulasztását Lucia Şereş, a Háziorvosok Egyesületének Kovászna megyei vezetője is, akinek elmondása szerint úgy fosztják meg a gyereket ettől a jogától, hogy nincs módja véleményt nyilvánítani.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogyha egy beoltatlan gyerek megbetegszik, a közösségben a beoltottakat is megfertőzheti, bár náluk enyhébb lesz a betegség lefolyása. Şereş szerint a leggyakoribb riogatás, hogy a vakcinák veszélyes összetevőket tartalmaznak, vagy autizmust okoznak.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!