Felháborítónak tartják az orvosok, hogy a liberálisok közvitára bocsátatott tervezete szerint a megelőző programokon való részvételhez kötnék a díjmentes kezelést. A szakemberek szerint a hazai egészségügyi rendszerben már az alapvető ellátásokra, életmentésre sincs pénz, megelőzésre pedig szinte semmi nem jut.

Az Alina Gorghiu, Eugen Nicolăescu, Lucia Varga és Horia Cristian által benyújtott tervezet szerint minden állampolgár részt vehet a szűrőprogramokon, s amennyiben ezt elutasítják, részben vagy teljesen ki kellene fizetniük a kezelési költségeket.

Bónuszrendszer, eurómilliók

Eugen Nicolăescu volt egészségügyi miniszter rámutatott, annak a páciensnek, akinél például harmadik stádiumban lévő mellrákot diagnosztizálnak, a kezelési költségek 10-20 százalékát kellene kifizetnie, amennyiben korábban nem vett részt a korai felismerést lehetővé tévő mammográfiai szűrővizsgálaton. A tervezet szerint a magas vérnyomásos beteg még a saját betegszabadsága költségeit is ki kellene fizesse, ha nem jár rendszeresen felülvizsgálatra.

A március elsejéig nyilvános közvitára bocsátott törvénytervezet „bónuszrendszert” is előír: a liberálisok javaslata szerint pénzt kapnának azok, akik pontosan követik az orvosok előírásait, rendszeresen sportolnak, vagy sportversenyeken vesznek részt. A megelőző programokat nem a biztosítottak pénzéből, hanem állami költségvetésből finanszíroznák, az egészségügyre fordított teljes összeg 10 százalékát, vagyis évi 600 millió eurót biztosítanának a büdzséből prevencióra. A tervezetet egyébként már 128 képviselő támogatta aláírásával.

„Épp elég a betegnek az, hogy Romániában él…”

A tervezetet már most sokan bírálják. A szociáldemokrata (PSD-s) Nicolae Bănicioiu volt egészségügyi miniszter például úgy fogalmaz: mielőtt büntetnék a betegeket, inkább korszerű egészségügyi infrastruktúrát kellene kiépíteni, itthon maradásra ösztönözni az orvosokat. Valeriu Zgonea szociáldemokrata képviselő pedig azt mondta, embertelen kifizettetni valakivel a kezelést, miután egész életében fizette az egészségbiztosítási hozzájárulást.

„Hajmeresztő pofátlanság ez a tervezet, amikor súlyos hiányosságok vannak az ellátásban, például hónapok óta nincs tetanuszoltás – jegyezte meg lapunknak Antal Álmos. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója rámutatott, a megelőzéshez kötött ingyenes kezelést még a nyugat-európai országokban sem tudják betartani, Romániában pedig az alapvető gyógyítótevékenységre sincs pénz, nem tudják elvégezni az immunizálást, nincsenek oltóanyagok.

Nem „kelendő” az egészségügyi kártya

Több mint hatezer elektronikus egészségügyi kártya vár gazdájára a Kovászna Megyei Egészségbiztosító Pénztárnál, ezeket bármikor átvehetik a tulajdonosaik, mondta el lapunknak Dragoş Tatu, az intézmény munkatársa. Hangsúlyozta, ezeket a kártyákat a postás nem tudta kézbesíteni, és az értesítés után a postahivatalban sem jelentkeztek a tulajdonosaik.

„Több mint 700 személy elhunyt, 1600-an ismeretlen címre költöztek, többen külföldön vagy börtönben vannak, és 73 személy vallási vagy lelkiismereti okokra hivatkozva utasította vissza a kártyát” – részletezte az egészségbiztosító munkatársa. Különben az új kártyákat folyamatosan nyomtatják, a 18 évet betöltött személyek nem is kell kérvényezzék, automatikusan megkapják a hivatalos lakcímükre.

„Felháborító ez a tervezet, teljesen figyelmen kívül hagyja a hazai valóságot, mintha észre sem vennék, hogy az érvényben lévő programok sem működnek. Nincs erkölcsi alapjuk büntetésekkel fenyegetni az embereket, elég büntetés számukra, hogy Romániában élnek, és a hazai egészségügyi ellátásra kénytelenek bízni az életüket” – fogalmazott a nőgyógyász főorvos. Antal elmondta, az orvost büntetőjogi felelősségre vonhatják, ha egy otthon szülő kismamának elmulasztja beadni a tetanuszoltást, ám hónapok óta nem tudják megvásárolni a vakcinát, mert nincs a piacon. „Ezért a helyzetért ki felel? Ehhez a miniszter lemondása is kevés” – mondta a főorvos.

Szabó Soós Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke szerint ilyen „választási maszlagokkal” járatják le az olyan fontos dolgokat, mint a megelőzés vagy az immunizáció. Leszögezte, a megelőzés valóban rendkívül fontos, hiszen jobb megelőzni egy betegséget, mint kezelni, ám amíg az egészségügy évek óta a bruttó hazai össztermék alig hat százalékát kapja, gondolni sem lehet a prevencióra, hiszen ez a pénz a betegek gyógyítására sem elég.

„Huszonöt éve a költségvetésben az utolsó helyen áll az egészségügy és az oktatás, ez pedig az országot minősíti. A betegek egy hónapot várnak egy vérképre, nincs oltóanyag. Ilyen körülmények között nem is reménykedhetünk, hogy az egészségesek kivizsgálására sor kerül” – szögezte le a csíkszeredai szakember.