Kolozsvárt fel nem adható városnak nevezték egy hétfő este tartott választási fórumon, amelyen Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje és Gergely Balázs, az RMDSZ-listára a történelmi magyar egyházak jelöltjeként felkerült képviselőjelölt beszélt céljairól, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia nemzetközi és határon túli ügyekért felelős vezetője pedig Kolozsvár kiemelt szerepéről.
2016. május 31., 12:522016. május 31., 12:52
Seszták Miklós az MTI szerint elmondta: Kolozsvár mindig akkor volt erős, ha az itt élők összeadták az erőiket. Hozzátette, ha a magyarok, a szászok és a románok összefognak, és jó vezetőjük lesz, akkor biztosított a város fejlődése és a helyi magyar közösség jövője. A miniszter kijelentette, Budapestről nem lehet megoldani az erdélyiek problémáit, a helyben megtalált megoldásokat azonban támogatni lehet. Répás Zsuzsanna arról beszélt, hogy Kolozsvár akkor tudja megőrizni az erdélyi magyarság szellemi fővárosa szerepét, ha lesznek olyan emberek, akik a hátukon viszik ezeket az ügyeket.
Horváth Anna elmondta: ugyan az elmúlt négy évben a város alpolgármestereként tevékenykedett, de amikor mandátuma során először került szembe a lelkiismerete a betöltött tisztséggel, és a lemondását követelték, világossá tette, hogy ha az általa képviselt közösség érdekei összeütközésbe kerülnek a hivatal érdekeivel, mindig a közösség oldalán fog állni. Arra utalt, hogy maga is csatlakozott ahhoz a perhez, amelyik a többnyelvű településtáblák kihelyezésére próbálta rákényszeríteni a hivatalt.
Gergely Balázs arról beszélt, hogy Kolozsvár ma már nem az a város, mint volt 10 vagy 12 évvel ezelőtt. Szerinte a kommunista diktatúra idején betelepült román lakosság második generációját már „asszimilálta” a város több kultúrát ötvöző szelleme. Úgy vélte, ezt a szellemet serkentve okafogyottá lehet tenni a polgármesteri hivatal ellenszegülését a szimbolikus táblaügyekben.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!