Kockázatos a vakcinaellenesség

Kockázatos a vakcinaellenesség

Egyre több szülő utasítaná vissza az alapvédőoltásokat Romániában, ahol a beoltatlan gyerekek száma csak azért nem növekszik látványosan, mert a háziorvosok mindent megtesznek, hogy meggyőzzék az interneten tájékozódó szülőket a vakcina fontosságáról, az esetek többségében sikerrel.

Krónika

2015. március 04., 19:312015. március 04., 19:31

Szatmár megyében például a szülők 3–5 százaléka dönt úgy, hogy viszszautasítja a kötelező védőoltást – mondta el lapunknak Lidia Tămaş, a megyei közegészségügyi hatóság járványügyi szakértője. Kifejtette, statisztikát nem készítenek erre vonatkozóan, a vakcinát nem igénylők arányára az oltóanyag-nyilvántartásból következtetnek. Hozzátette, az oltást viszszautasítók egy része hajlamos meggondolni magát, így végül – általában a háziorvos unszolására – mégiscsak beadatja gyerekének az injekciót.

Bár az érvényben lévő jogszabályok szerint az iskolába való felvétel egyik kötelező feltétele az immunizáción való átesés, nem tud olyan esetről, hogy szatmári tanintézet az oltás elmaradása miatt utasított volna el gyereket. Hargita megyében évente egy-két szülő utasítja el gyereke immunizálását, vallási okokra, vagy az internetről szerzett információkra hivatkoznak.

Tar Gyöngyi, a megyei közegészségügyi hatóság vezetője a néhány elszigetelt esetet is sajnálatosnak tartja. Elmondta, az igazgatóság a háziorvosoktól kapott jelentések alapján összegzi az adatokat, és tapasztalataik szerint a vakcinát ellenző szülők legtöbbször következetesen minden védőoltást elutasítanak.

Csak a szülő nem büntethető

Túlzott önértékeléssel rendelkezik az a szülő, aki azt hiszi, mindenféle előképzettség nélkül el tudja dönteni, hogy egy védőoltásra szükség van-e – fogalmazott Tar Gyöngyi. Hozzátette, hogy a védőoltásokat elutasító szülők többnyire úgy teszik ki a megbetegedés veszélyének gyerekeiket, hogy ők maguk be voltak oltva. „Noha a vakcinaellenes szülők közvetve gyerekük környezetét is veszélyeztetik, kérdés, megengedhető-e, hogy a saját csemetéjüket veszélyeztessék\" – nyilatkozta lapunknak Tar Gyöngyi, aki szerint Romániában hiányosak a jogszabályok e tekintetben.

Ugyanis a háziorvos büntethető, ha nem adja be a védőoltást, a pedagógus is, ha beengedi a gyerekközösségbe a be nem oltott gyereket, a szülő viszont nem vonható felelősségre, ha elmulasztja beoltatni csemetéjét. Tar Gyöngyi elmondta, ezt a következetlenséget jelezte már az egészségügyi minisztériumnak.

Az oltások ellen leggyakrabban felhozott érvekkel kapcsolatban közölte: nem készült még olyan kutatás, amely a védőoltások esetleges káros hatását igazolta volna, a járványok viszont minden háborúnál veszélyesebb pusztító eszközök, százezrek, milliók haltak meg a történelem legnagyobb járványaiban.

„Elég megnézni, hogy az elmúlt évszázadokban miben haltak meg az emberek, hogyan alakult a várható átlagéletkor: az epidemiológiai paradigmaváltás óta az emberek öregkorban, krónikus betegségekben halnak meg, miközben régen fertőző betegségek okozták a haláleseteket, legtöbbször már gyerekkorban\" – mutatott rá az illetékes.

Hozzáfűzte, régen azért is vállaltak akár tíz gyereket is, mert ha abból három megmaradt, már biztosított volt a család és a faj fennmaradása. Hogy azóta jelentősen változott a helyzet, az a szakember szerint antibiotikumnak és főleg a védőoltásoknak köszönhető.

Felelőtlenséggel vádolt szülők

Nagy felelőtlenségnek tartja az aktív immunizáció elmulasztását Lucia Şereş, a Háziorvosok Egyesületének Kovászna megyei vezetője is, hiszen úgy fosztják meg a gyereket ettől a jogától, hogy nincs módja véleményt nyilvánítani.

„Hatalmas kockázatot vállalnak ezek a szülők. A baba egyszerre kapja meg a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás elleni vakcinát. Megtörténhet, hogy a gyerekük öt-tíz év múlva a szemük láttára veszíti el az életét tetanuszban, hisz merevgörcsre ma sincs kezelés, csak megelőzni lehet\" – ecsetelte az orvos. Lucia Şereş azt is sajnálatosnak tartja, hogy a szülők egy része a világhálón, ellenőrizetlenül szerzi be az információkat, vagy éppen a szájról szájra terjedő megalapozatlan rémhíreknek ad hitelt, és nem szakemberektől tájékozódik.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogyha egy beoltatlan gyerek megbetegszik, közösségben a beoltottakat is megfertőzheti, bár náluk enyhébb lesz a betegség lefolyása. „Javasoltuk a minisztériumnak, ha már a szülőnek jogában áll visszautasítani a vakcinát, legalább ne vihesse közösségbe a gyerekét, ezzel veszélyeztetve a többieket, ám a szaktárca ódzkodik a népszerűtlen döntéstől\" – mondta az orvos. Şereş szerint a leggyakoribb riogatás, hogy a vakcinák veszélyes összetevőket tartalmaznak, vagy autizmust okoznak.

Az alapoltások fontosak

Az alapoltási kalendáriumba foglalt vakcinák feltétlen beadatása mellett érvel Molnár B. Géza kolozsvári járványtani szakember is, a többi esetében azonban egyéni elbírálást tart szükségesnek. „Európai szinten sokat ártott, hogy mindenféle oltás beadatását szorgalmazták, ez megzavarta a közvéleményt, és ártott az alapvakcinák elfogadtatásának is\" – ecsetelte a szakember.

Elmondta, az Egészségügyi Világszervezet európai irodája a napokban fogadta el a 2015–2020-as időszakra az oltásokkal kapcsolatos irányelveit. Ezek szerint fenn kell tartani a járványos gyermekbénulás megelőzésére adott oltási kampányt, folytatni kell a kanyaró és a rubeola elleni oltást, és erősíteni kell a hepatitis B elleni védekezést.

Emellett meg kell tartani a tetanusz, a diftéria és a szamárköhögés elleni vakcinákat is. A járványtani szakember rámutatott: a tetanusz soha nem tűnik el, a diftéria néhány éve újra felbukkant a volt Szovjetunió területén, poliomyelitis-gócok is vannak Afrikában, ahonnan a migrációval behurcolhatják, és szamárköhögést is diagnosztizálnak ma is – tehát még mindig létezik potenciális veszély a fertőzésre.

Változó hozzáállás

A vakcinák ellenzői azonban megkérdőjeleznek minden kutatást, ami ezek hatékonyságát igazolja. „Nem igazolt, hogy a védőoltások megvédenek a betegségektől, mellékhatásukra viszont számos bizonyíték van\" – jelentette ki lapunknak egy oltást ellenző székelyudvarhelyi férfi.

A leendő apa elmondta, semmilyen oltást nem fog beadatni születendő gyermekének, mert szerinte azok károsak. Kifejtette, olvasott a témáról az interneten, de orvosokkal is beszélt, és nem győzték meg. Gyanús számára az is, hogy egyes országokban kötelező, máshol csak javasolt egy-egy oltás, de úgy tudja, van olyan is, amit egyik országban köteleznek, máshol pedig egyenesen tiltanak. Úgy véli, megelőzheti a bajt azzal, ha gyermeke immunrendszerét kellőképpen erősíti.

„Mérlegeltük a kockázatokat, és úgy ítéltük meg, hogy az esetleges mellékhatások, szövődmények nagyobb veszélyt jelentenek, mint a vakcinával elkerülhető betegség. Például az autizmus súlyosabb, ráadásul gyógyíthatatlan, nem mint a szamárköhögés vagy a kanyaró\" – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi apa.

Egy anyuka azonban felháborítónak tartja, hogy vannak szülők, akik visszautasítják a vakcinát. „A védőoltások felfedezése az orvostudomány egyik nagy vívmánya, több százmillió ember életét mentették meg. Az esetenként életmentő antibiotikumnak is vannak mellékhatásai, de ezek miatt nem utasítjuk vissza a szedésüket. Ha mindenki úgy döntene, hogy nem vállalja be a különben nagyon ritka mellékhatások, szövődmények kockázatát, újra visszajutunk oda, hogy a gyerekeket tizedeli a torokgyík vagy a gyerekparalízis\" – mondta a sepsiszentgyörgyi édesanya.

Köteleznék a védőoltást Németországban

Az utóbbi évek legnagyobb kanyarójárványával küzdő Németországban a lakosság többsége támogatná, ha kötelezővé tennék a súlyos fertőző betegségek elleni oltást – mutatta ki egy felmérés. A YouGov közvélemény-kutató intézet adatai szerint a németek 74 százaléka támogatná az oltási kötelezettséget, és csupán 21 százalék ellenezné.

A németek túlnyomó többsége a védőoltások hatásosságában is hisz: a YouGov honlapján ismertetett reprezentatív felmérésben megkérdezettek 81 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy az oltások általában véve hatásosak, és csak 10 százalék utasította el az állítást. A jelenlegi jogi szabályozás alapján az oltás testi sértésnek minősül, és csak az érintett, illetve a szülő, gondozó kérésére adható be. A kötelező védőoltás intézménye ellenzőinek egy része arra hivatkozik, hogy a kötelezettség az önrendelkezés alaptörvényben garantált jogának elfogadhatatlan korlátozása lenne.

A másik fő véleményáramlat szerint a védőoltások súlyos mellékhatásokat idézhetnek elő, ezért egyáltalán nem szabad beoltani a gyerekeket. A kérdés azért került napirendre, mert az utóbbi tíz év legsúlyosabb kanyarójárványa bontakozott ki Németországban.

A gócpont Berlin, ahol múlt héten több mint félezer esetet regisztráltak, és meghalt a betegségben egy másfél éves gyerek. A kétéves gyerekek körében a kanyaró elleni védőoltással rendelkezők aránya 71 százalék, a járványok kitörésének elkerüléséhez azonban az egészségügyi hatóságok szerint 95 százalékos arány szükséges.

Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója a kanyarójárvány kapcsán az MTI-nek elmondta: megdöbbentette az összesen hét országban tapasztalt mintegy 22 ezer eset, amelyet tavaly és az idei év első hónapjaiban Európából és Közép-Ázsiából jelentettek. Hozzátette: a nagyszámú eset veszélyezteti azt a régiós célt is, hogy a kanyaró 2015 végéig eltűnjön.

Magyarországon igen magas a kanyaró elleni átoltottság, mondta Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet főigazgatója. Hozzátette, amitől tartani kell, az az, hogy egyre erősebben hallatják a hangjukat azok, akik az oltások fontosságát vitatják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 16., kedd

Nyári hőség után nyári viharok áprilisban: Erdély, a Partium és a Bánság egyes részeire is figyelmeztetést adtak ki

Viharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 23 megyéjére.

Nyári hőség után nyári viharok áprilisban: Erdély, a Partium és a Bánság egyes részeire is figyelmeztetést adtak ki
2024. április 16., kedd

Negyven hektárnyi erdő égett Maros megyében, a tűzoltók légi segítséget kértek

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tűzoltóinak kedden sikerült a Laposnyatelep térségében hétfőn keletkezett erdőtűz kiterjedését 40 hektárra korlátozni, és légi segítséget kértek a védelmi minisztériumtól.

Negyven hektárnyi erdő égett Maros megyében, a tűzoltók légi segítséget kértek
2024. április 16., kedd

Véget ér az áprilisi nyár, hirtelen nagyot zuhannak a hőmérsékleti értékek

Az egész országban jelentős lehűlés várható a következő napokban, a hegyekben a hónap végéig havas esőre is számítani lehet – derül ki a Országos Meteorológiai Szolgálat április 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Véget ér az áprilisi nyár, hirtelen nagyot zuhannak a hőmérsékleti értékek
2024. április 16., kedd

Fatolvajokat lát mindenütt, mellőzi a fenntartható erdőgazdálkodási elveket a kormány készülő erdészeti törvénye

Új erdészeti törvénytervezet vitája kezdődött a bukaresti szenátus szakbizottságaiban, a kormánykoalíció a jelenlegi jogszabályt több területen is átalakítaná. Tánczos Barna RMDSZ-szenátorral, volt környezetvédelmi miniszterrel jártuk körül a témát.

Fatolvajokat lát mindenütt, mellőzi a fenntartható erdőgazdálkodási elveket a kormány készülő erdészeti törvénye
2024. április 15., hétfő

Magyarországon berúgta az ajtót a hidegfront, és szerdára eléri Erdélyt

Erős széllel, jégesővel érkezett meg a hidegfront Magyarország nyugati részébe; Erdélyben keddről szerdára virradóra várható a meredek lehűlés, véget vetve a nyárias időjárásnak.

Magyarországon berúgta az ajtót a hidegfront, és szerdára eléri Erdélyt
2024. április 15., hétfő

Juh- és kecsketej helyett tehéntejből hamisított termékeket kobozott el a hatóság

Egyre nagyobb a kereslet a juh- és kecsketejből készült termékek iránt, ami hamisításra készteti a tejfeldolgozók egy részét. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság átfogó ellenőrzése nyomán 17 tonna hamisított tejterméket kobozott el.

Juh- és kecsketej helyett tehéntejből hamisított termékeket kobozott el a hatóság
2024. április 15., hétfő

Megsemmisítette a bíróság a Kölcsey-szobor ügyében kirótt pénzbüntetést

Érvénytelenítette a nagyváradi bíróság azt a 10 ezer lejes bírságot, amit a Szatmár megyei művelődési igazgatóság rótt ki a nagykárolyi polgármesteri hivatalra Kölcsey Ferenc szobrának tavalyi felavatása nyomán.

Megsemmisítette a bíróság a Kölcsey-szobor ügyében kirótt pénzbüntetést
2024. április 15., hétfő

A veszekedés hevében egy 16 éves fiú rálőtt egy férfira Nagybányán

Kórházban kötött ki egy 25 éves fiatalember Nagybányán, miután egy 16 éves tinédzser egy airsoft pisztollyal rálőtt egy elfajult veszekedés hevében.

A veszekedés hevében egy 16 éves fiú rálőtt egy férfira Nagybányán
2024. április 15., hétfő

Második napja keresnek a búvárok egy vízbe esett személyt Hunyad megyében

Második napja kutatnak a Hunyad megyei Salvamont búvárai az őraljaboldogfalvi víztározóban egy eltűnt személy után, aki az információk szerint vasárnap délután belefulladt a vízbe.

Második napja keresnek a búvárok egy vízbe esett személyt Hunyad megyében
2024. április 15., hétfő

Újabb külföldi járatok indulnak a brassói repülőtérről

Június 15-től a FlyLili légitársaság járatokat indít Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtérről, összekötve Brassó megyét – Románia szívét – a legfontosabb európai városokkal – jelentette be hétfőn Adrian Veștea fejlesztési miniszter.

Újabb külföldi járatok indulnak a brassói repülőtérről