Fotó: Veres Nándor
Mintegy tizenháromezer orvos hiányzik a hazai egészségügyi rendszerből, számos városban a legfontosabb kórházi osztályokon – kardiológián, onkológián, intenzív osztályon – nincs szakember, derül ki egy felmérésből.
2016. augusztus 18., 13:002016. augusztus 18., 13:00
Vlad Voiculescu tárcavezető maga is elismerte, hogy az egészségügyi rendszer „elvérzett\", a legnagyobb gondot pedig az idült orvoshiány jelenti. A Mediafax hírügynökség által ismertetett jelentés szerint nincs olyan megye, ahol ne lennének szabad orvosi állások, egyes térségekben pedig a munkahelyek szinte fele betöltetlen.
„Nagy gond az orvoselvándorlás. Egyetlen területen sem olyan fontosak az emberek, mint a gyógyászatban. Vannak városok, ahol egész szakterületek nem működnek, egyszerűen nincs orvos\" – fogalmazott a miniszter. Vlad Voiculescu szerint egyébként nincs olyan kórház az országban, ahonnan ne hiányozna szakember, csak Bukarestben 6700 szabad állás van, de egyes megyékben az állások közel fele betöltetlen. A hazai egészségügyi rendszerből nagyjából ugyanannyi orvos hiányzik, mint ahányan az elmúlt években a külföldi munkavállalás mellett döntöttek.
Nyugat vs. rabszolgaság
Radu Vasile, a Szolidaritás Egészségügyi Szakszervezet kolozsvári elnöke szerint az idült orvoshiány az ügyeletekről folytatott minisztériumi egyeztetések során is szóba került, ugyanis nincs kivel lefedni az ügyeleti szolgálatot. Rámutatott, vannak orvosok, akik a normál munkaidő mellett 10-11 ügyeletet vállalnak havonta, és ki vannak merülve a túlórázás miatt. „Ki vannak facsarva, mint a citrom. Az ügyelet ma felér a rabszolgasággal\" – mutatott rá az illetékes, aki szerint a kolozsvári orvosi egyetem hiába termel évente több ezer végzőst, ezek azonnal elmennek külföldre. Az orvoskamara Kolozs megyei székhelyén 2015-ben 211-en kérvényezték a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást.
A kivándorlást választó orvosok egyike Oana Todea is, a kolozsvári fogorvos 2014-ben döntött a külföldi munkavállalás mellett, férjével és két gyerekével egy franciaországi kisvárosban telepedett le. „39 éves voltam, amikor elhagytam az országot, és a szüleim még mindig támogattak anyagilag. Nem volt kocsim, nyaralni a szüleimhez jártam, és hitelrészletet fizettem egy nyirkos lakás után\" – idézte a Mediafax a szakembert.
Nincs ki kezelje a komputertomográfot
Az Arad megyei Borosjenő városi kórházában évek óta gondot jelent az orvoshiány. Bár az intézményt 2010-ben újították fel uniós alapokból, és a legkorszerűbb eszközökkel van felszerelve, nincs szakember, aki működtetné ezeket. „Orvosokra van szükség, versenyvizsgát szerveztünk, de nem jelentkezett senki. A sürgősségre és a nőgyógyászatra három orvos is kellene\" – nyilatkozta Carmen Elena Cîrdei, a kórház orvosa. Elmondta, annak érdekében, hogy a megyeszékhelytől 55 kilométerre található településre vonzzák a szakembereket az önkormányzat ANL-lakásokat is biztosít a számukra, de ennek ellenére sincs jelentkező.
Nem jobb a helyzet az aradi sürgősségi kórházban sem, ahol szinten mindenik szakterületre keresnek embert. „Egyesek nyugdíjba mentek, mások magánkórházba vagy külföldre\" – mondta a hírügynökségnek George Pribac orvos, aki szerint a sürgősségi osztályon, a kardiológián, a neurológián, az intenzív osztályon és a járványügyi részlegen okozza a legnagyobb gondot a szakemberhiány. Ahhoz, hogy el tudják látni a feladatokat, az orvosok kénytelenek rengeteg túlórát vállalni. „Ezért a személyzet kimerült, ideges, ami a páciensekkel való kommunikációra is kihat\" – mesélte a szakember.
Újabb vizsgálat, ezúttal Aradon
Vizsgálatot indított az orvoskamara egy aradi magánklinikán, mert egy 45 éves nagyszebeni nő gyomorszűkítő műtétnek vetette alá magát, és a beavatkozást követően életét vesztette. A páciens családja orvosi műhibával vádolja az intézményt. Az aradi vizsgálat immár a harmadik, amelyet az elmúlt napokban indítottak romániai egészségügyi intézmény ellen. A Fehér megyei egészségügyi hatóság tízezer lejes bírságot rótt ki a balázsfalvi és a gyulafehérvári kórházra, mivel nem kezeltek megfelelően egy tetanuszfertőzött beteget, az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, de hatósági vizsgálat indult a nagyszebeni kórház ellen is egy, a kórházban elhunyt nő ügyében.
A vajdahunyadi egészségügyi intézményben az onkológián, az urológián és az imagisztikai osztályon van szakemberdeficit. Ioan Demeter, a Hunyad megyei sürgősségi kórház igazgatója szerint utóbbi osztályon van a legtöbb gond, több, a diagnosztikai képalkotáshoz értő szakemberre lenne szükségük, hiszen nincs elegendő ember, aki a modern képalkotó berendezéseket, például a komputertomográfot kezelje, de a radiológiára is kellene szakember.
A dél-erdélyi megye másik fontos egészségügyi intézményében, a petrozsényi kórházban ennél rosszabb a helyzet, onnan mintegy 200 egészségügyi dolgozó hiányzik. Alin Vasilescu menedzser szerint minden területen hiány van, de leginkább a sürgősségre kellene a szakember, akárcsak a nagyszebeni sürgősségi kórházba, ahol csak a sürgősségi osztályon hét állást hirdettek meg, de nem volt jelentkező. Decebal Todăriţă, az intézmény szóvivője szerint a mentőorvosokon kívül idegsebészre, fizioterapeutára, radiológusra és járványügyi szakértőre is szükség lenne.
Be kellett zárni az osztályokat
A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban az onkológián, reumatológián és pszichiátrián van üresedés. Antal Álmos, az intézmény orvos igazgatója a Krónikának elmondta, ezeken a területeken csak egy-egy szakorvossal van szerződésük, ők foglalkoznak a megfigyelésre befektetett betegekkel, és a járóbeteg-rendelőkben is ők rendelnek. Hozzátette, ha ezeken az osztályokon szabadságot vesz ki az orvos, ideiglenesen be kell zárniuk az osztályt, ugyanis helyettesíteni nem lehet. Idén nyáron egy-egy hetet voltak zárva az említett osztályok.
Antal Álmos szerint más területeken jelenleg nincs hiány, azonban bármikor akadhatnak gondok, ugyanis a Sepsiszentgyörgyön tevékenykedő orvosokat is vonzza a Nyugat, többen hétvégi ügyeletet is szoktak vállalni például Angliában. „Az elmúlt időszakban sok orvos hagyta itt a megyei kórházat, és vállalt külföldön munkát, nemcsak fiatal rezidensek, hanem középkorú és idősebb szakmabeliek is\" – mesélte az orvos igazgató.
Csíkszeredában jelenleg nincsenek gondok, holott más években itt is előfordult, hogy a szabadságolások időszakára be kellett zárni egy-egy kórházi osztályt és a megye más kórházaiba irányítani a betegeket. Demeter Ferenc, a csíkszeredai kórház menedzsere lapunknak elmondta, az orvoshiány jelenleg két osztályt érint, az onkológiát és a neurológiát. „Utóbbi területre versenyvizsgát is hirdettünk, így jövő hónaptól már két neurológus dolgozik, akik tudják egymást váltani. A másik osztály esetében is ez a terv, így az egyedüli onkológus szabadságának idején nem kell majd bezárni a részleget\" – részletezte az illetékes.
Veszélyben az ügyeleti folytonosság
Antal Álmos orvos igazgató arról is beszámolt, hogy a sepsiszentgyörgyi kórházban a jövőben az ügyeletek biztosítása okozhat problémát. Mint mondta, jelenleg tizenkét ügyeleti vonal működik az intézményben, ahol kevesebb az orvos, Brassóból és Marosvásárhelyről érkező szakemberekkel biztosítják a folytonosságot, de októbertől nagy bajokra számítanak. Az elmúlt héten ugyanis megérkezett a minisztériumtól a tervezet, miszerint ettől az időponttól nem lesz kötelező az egyszeri ügyeleten kívüli többlet vállalása. A tervezet azt is kimondja, hogy az orvosok 50–100 százalékos pótlékot kaphatnak a hétvégén, illetve ünnepnapokon teljesített ügyeletért, ha az igazgatótanács jóváhagyja, és van rá költségvetés.
„Ilyen feltételek mellett nem fogják aláírni a szerződést az orvosok, ha pedig nem teszik meg, nem lesz ki ügyeletet teljesítsen. Kiengedték a szellemet a palackból, amatőr módon nyúltak hozzá az ügyeleti törvényhez\" – véli Antal Álmos. Kifejtette, az a baj, hogy nincs költségvetés az ügyeletek tisztességes javadalmazására. „A minisztérium részéről az a kérés érkezett, hogy a meglévő források hatékonyabb kezelésével lehet megoldani a kifizetéseket. Ezt azonban nem látjuk működőképesnek\" – mondta az orvos igazgató.
Bede Laura, Bencze Melinda, Pap Melinda
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
szóljon hozzá!