Összesen 37 személy perelte be az államot, illetve a román kormányt az őket ért agresszió miatt, anyagi és erkölcsi kártérítést követelve. Az EJEB tíz személynek nem, de a többi 27-nek elfogadta a panaszát, és részben kártérítési igényét is.

A sértett személyek szerint ütlegelték őket, sokukat gumilövedékkel, de éles tölténnyel is meglőtték a túlkapással vádolt rendőrségi alakulatok. A különleges rendőrségi osztag könnyfakasztó gránátokat is használt a megtámadott és ellenállást nem tanúsító cigányok ellen, akik közül sokat súlyosan bántalmaztak. A kifizetés módjáról egyelőre nem tájékoztattak az illetékesek, az ítélet azonban érvényes, a kártérítést ki kell fizetnie az államnak.

Kivizsgálás vagy leszámolás?

Az abafáji roma közösséget ért hatósági túlkapásokra 2006-ban került sor. „Szeptember 7-én délután három óra körül egy szászrégeni bár teraszán ült a megyei rendőr-felügyelőség egyik pihenőszabadságát töltő tisztje (mellesleg maga is roma nemzetiségű) családjával, amikor két személy szidalmazni és fenyegetni kezdte az asztaltársaságot.

A nyomozás első szakaszában kiderült, hogy a büntetett előéletű 33 éves B. Augustint és a 27 éves C. Attilát a rendőrtiszt korábban egy bűneset kapcsán kihallgatta, s most ily módon akartak boszszút állni a kivizsgálást lefolytató tiszten” – fogalmaz egy aznap este 9 órakor kiadott rendőrségi közlemény.

A rendőri és különleges alakulatok (DIAS) tagjaiból álló karhatalmiak és a romák között történt véres öszszecsapásban az első hivatalos bejelentés szerint 15 polgári személy sebesült meg, két rendőr ápolásra szorult. Másnap kivizsgálásra Maros megyébe érkezett az országos rendőrkapitányságtól Gheorghe Popa rendőrfőkapitány-helyettes.

„Az incidens nyomán a rendőrség operatív csoportot indított az abafáji lakótelepre, hogy a két rendbontót lakásukon azonosítsák és előállítsák. Őket támogatta egy hét főből álló különleges DIAS-osztag” – derül ki a beszámolókból. Ezek szerint a rendőrség elismerte, hogy a kivonult erők a könnygáz, füstbombák és gumisöréteken kívül éles lövedékeket is használtak, de állításuk szerint csak a levegőbe adtak le ezekkel riasztólövéseket. Hozzátették, hogy a kivonult rendőri erők nem akarták őrizetbe venni a két roma férfit, csupán át akartak adni nekik egy-egy idézést, hogy másnap jelenjenek meg a rendőrségen.

Többen megsebesültek

Biga József roma nemzetiségű városi tanácsos a következőképpen emlékezett a történtekre: „Két kocsi jött, elöl a milícia, hátul a DIAS, és minden szó nélkül asszonyt, gyermekeket, akit értek, lőttek, mint a kutyát. Egymásnak hátat fordítva szórták a halált, s mikor pisztolyaikból kifogyott a golyó, kivették a puskákat, vagy hatot, s azzal folytatták a mészárlást.”

Elmondta: nemcsak gumilövedékkel, hanem éles golyóval is lőttek, egyik húgát – akit ilyen golyóval ért találat – a marosvásárhelyi sürgősségin ápolták. A 13 éves Mihai Moldovant jobb felső mellkasán érte lövés. Kalányosi Ildikó könnyekkel küszködve mesélte: „Édesanyám a ház előtt üldögélt, ott lőtték meg. Most az intenzív osztályon van, állapota súlyos, de segíteni sem tudtam rajta, mert 16 éves fiammal futottam a kórházba. Őt is meglőtték.”

Az eset után Mohácsi Viktória és Lévai Katalin EP-képviselő, illetve a bukaresti Romani Criss és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga munkatársai helyszíni szemlét tartottak a szászrégeni Abafája nevű cigánytelepen. Az emberi jogi bíróságra azután került a panaszosok ügye, hogy valamennyi hazai lehetőséget kimerítettek, és nem találtak jogorvoslatra.