
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csaknem kétszázezer euró értékű kártérítést ítélt meg 27 szászrégeni (abafáji) romának a nyolc évvel ezelőtt őket ért atrocitásokért.
2015. január 28., 19:392015. január 28., 19:39
Összesen 37 személy perelte be az államot, illetve a román kormányt az őket ért agresszió miatt, anyagi és erkölcsi kártérítést követelve. Az EJEB tíz személynek nem, de a többi 27-nek elfogadta a panaszát, és részben kártérítési igényét is.
A sértett személyek szerint ütlegelték őket, sokukat gumilövedékkel, de éles tölténnyel is meglőtték a túlkapással vádolt rendőrségi alakulatok. A különleges rendőrségi osztag könnyfakasztó gránátokat is használt a megtámadott és ellenállást nem tanúsító cigányok ellen, akik közül sokat súlyosan bántalmaztak. A kifizetés módjáról egyelőre nem tájékoztattak az illetékesek, az ítélet azonban érvényes, a kártérítést ki kell fizetnie az államnak.
Kivizsgálás vagy leszámolás?
Az abafáji roma közösséget ért hatósági túlkapásokra 2006-ban került sor. „Szeptember 7-én délután három óra körül egy szászrégeni bár teraszán ült a megyei rendőr-felügyelőség egyik pihenőszabadságát töltő tisztje (mellesleg maga is roma nemzetiségű) családjával, amikor két személy szidalmazni és fenyegetni kezdte az asztaltársaságot.
A nyomozás első szakaszában kiderült, hogy a büntetett előéletű 33 éves B. Augustint és a 27 éves C. Attilát a rendőrtiszt korábban egy bűneset kapcsán kihallgatta, s most ily módon akartak boszszút állni a kivizsgálást lefolytató tiszten” – fogalmaz egy aznap este 9 órakor kiadott rendőrségi közlemény.
A rendőri és különleges alakulatok (DIAS) tagjaiból álló karhatalmiak és a romák között történt véres öszszecsapásban az első hivatalos bejelentés szerint 15 polgári személy sebesült meg, két rendőr ápolásra szorult. Másnap kivizsgálásra Maros megyébe érkezett az országos rendőrkapitányságtól Gheorghe Popa rendőrfőkapitány-helyettes.
„Az incidens nyomán a rendőrség operatív csoportot indított az abafáji lakótelepre, hogy a két rendbontót lakásukon azonosítsák és előállítsák. Őket támogatta egy hét főből álló különleges DIAS-osztag” – derül ki a beszámolókból. Ezek szerint a rendőrség elismerte, hogy a kivonult erők a könnygáz, füstbombák és gumisöréteken kívül éles lövedékeket is használtak, de állításuk szerint csak a levegőbe adtak le ezekkel riasztólövéseket. Hozzátették, hogy a kivonult rendőri erők nem akarták őrizetbe venni a két roma férfit, csupán át akartak adni nekik egy-egy idézést, hogy másnap jelenjenek meg a rendőrségen.
Többen megsebesültek
Biga József roma nemzetiségű városi tanácsos a következőképpen emlékezett a történtekre: „Két kocsi jött, elöl a milícia, hátul a DIAS, és minden szó nélkül asszonyt, gyermekeket, akit értek, lőttek, mint a kutyát. Egymásnak hátat fordítva szórták a halált, s mikor pisztolyaikból kifogyott a golyó, kivették a puskákat, vagy hatot, s azzal folytatták a mészárlást.”
Elmondta: nemcsak gumilövedékkel, hanem éles golyóval is lőttek, egyik húgát – akit ilyen golyóval ért találat – a marosvásárhelyi sürgősségin ápolták. A 13 éves Mihai Moldovant jobb felső mellkasán érte lövés. Kalányosi Ildikó könnyekkel küszködve mesélte: „Édesanyám a ház előtt üldögélt, ott lőtték meg. Most az intenzív osztályon van, állapota súlyos, de segíteni sem tudtam rajta, mert 16 éves fiammal futottam a kórházba. Őt is meglőtték.”
Az eset után Mohácsi Viktória és Lévai Katalin EP-képviselő, illetve a bukaresti Romani Criss és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga munkatársai helyszíni szemlét tartottak a szászrégeni Abafája nevű cigánytelepen. Az emberi jogi bíróságra azután került a panaszosok ügye, hogy valamennyi hazai lehetőséget kimerítettek, és nem találtak jogorvoslatra.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
szóljon hozzá!