Szakáts István, aki a kincses városban rendszeresen szervez civil megmozdulásokat, figyelemfelhívó akciókat, a Krónikának úgy nyilatkozott: a tervezet egyik legfőbb kezdeményezője, a kolozsvári Radu Mititean javaslatait általában nehezen nyeli le a városháza, szerinte ez a tervezet is egy ilyen projekt.

Szakáts rámutatott: egy ilyen terv elkészítése akár évekbe is telhet, hiszen gyökeresen átalakítja a módot, ahogyan a polgárok használják a várost, éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy az önkormányzat „bele mer nyúlni a darázsfészekbe”. Az aktivista hiányolja a megelőző intézkedéseket, szerinte ugyanis csak erőből nem lehet végigvinni egy ilyen projektet. Hozzátette: ha valamelyik képviselő be is vállalja, hogy a parlament elé terjeszti a projektet, annak „nyomásgyakorlás- és hangulatkeltésszaga lesz”.

„A téma fontos, szükség van a felvállalására, de mivel rendkívül összetett, mindent jól át kell gondolni” – nyilatkozta lapunknak Szakáts. Ezzel szemben Adriana Dohotaru kolozsvári civil aktivista – aki a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben képviselői mandátumra pályázik a decemberi parlamenti választásokon – ellenvetés nélkül támogatja a civil kezdeményezést. Facebook-oldalán egy kutatás eredményét idézi, amely szerint a romániai háztartások 30 százaléka rendelkezik kerékpárral, és az emberek 5 százaléka használja minden nap a kétkerekűt.

A kezdeményezők egyébként abban bíznak, hogy a honatyák támogatni fogják projektjüket, és a parlament elé terjesztik a dokumentumot. A tervezetben egyrészt szabályozzák, hogy egy településen a lakosság számának függvényében mennyi bicikliútra, illetve parkolóhelyre van szükség, ugyanakkor kedvezményeket – például adócsökkentést – javasolnak azoknak, akik kerékpárt vásárolnak, illetve azoknak a munkaadóknak, akik a biciklis közlekedésre buzdítják alkalmazottaikat.

Az egyik kezdeményező, Radu Mitrean a Digi24 hírtelevíziónak azt is elmondta: szeretnék eltöröltetni azt az „abszurd” előírást, miszerint a 14 év alattiak semmilyen körülmények között nem biciklizhetnek a közutakon. A civilek azt is szeretnék, ha csökkentenék a kerékpáros kihágásokért járó tetemes bírságok értékét, hiszen Mitrean véleménye szerint jelenleg a csengő elvesztéséért háromszor akkora szankciót kell fizetni, mintha autóval a tilosba hajtana be egy sofőr.

A kezdeményezők hangsúlyozták: a szabályozással egyrészt csökkenne a városok forgalma, ugyanakkor környezetvédelmileg is kifizetődő lenne a változás. A szervezetek Hollandia fővárosát, Amszterdamot hozzák fel példaként, ahol 800 ezer ember, a lakosság 63 százaléka napi szinten biciklivel közlekedik, igaz, ehhez az infrastruktúra is adott, hiszen a nagyvárosban 500 kilométernyi kerékpársávot építettek ki.