Lemondásra szólította fel Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest és Király András oktatásügyi államtitkárt az Erdélyi Magyar Néppárt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult román–magyar konfliktus miatt. A marosvásárhelyi táblabíróság közben hétfőn jogerős ítéletben utasította el azt a keresetet, amelyben erdélyi magyar civil és politikai szervezetek a MOGYE szerkezetét leíró chartát kifogásolták.
Lemondásra szólította fel Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest és Király András oktatásügyi államtitkárt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzet miatt.
Zakariás Zoltán, az EMNP választmányának elnöke hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján felszólította az erdélyi magyar közösséget, hogy a leghatározottabb formában fejezze ki szolidaritását a MOGYE lemondott magyar professzoraival. Úgy vélte, nem az egyetem magyar vezetőinek kellett volna lemondaniuk az intézményben kialakult helyzet miatt.
Emlékeztetett, a felsőoktatási intézmény magyar rektorhelyettese, Szilágyi Tibor és két dékánhelyettese, Frigy Attila és Sipos Emese pénteken nyújtotta be lemondását, miután Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős miniszter sem tudta rávenni az egyetem román vezetését arra, hogy hozzák létre a magyar főtanszékeket az oktatási intézményben.
Határidő: a tanév vége
A magyar tagozat számára bizonyos fokú önállóságot biztosító főtanszékek megalakítására hat hónapos határidőt írt elő a 2011 elején életbe lépett oktatási törvény – hívta fel a figyelmet Zakariás Zoltán. Hozzátette, a törvény alkalmazását az illetékes miniszter cinkosságával halogatja az egyetem román vezetősége.
Álláspontja szerint a halogatás azt jelzi, az RMDSZ részvételével működő bukaresti kormányban nincs meg a politikai akarat a törvény betartatására. Zakariás Zoltán kijelentette, Kelemen Hunornak és Király Andrásnak „záros határidőn belül”, a tanév végéig távoznia kellene tisztségéből.
Elmondta, minden egyes új tanévnek, amelyet a törvény megkerülésével kezdenek el az egyetemen, a magyar orvosképzés látja a kárát. Megjegyezte, míg az egyetemen a diákok 41 százaléka tanul magyarul, a magyar oktatók aránya 27 százalékra csökkent, és az önálló magyar egyetemi struktúrák hiánya ellehetetleníti a magyar tanerőhiány pótlását.
Az EMNP választmányi elnöke szerint a bukaresti politikai akaratot az RMDSZ politikusainak a hangsúlyos fellépése, a civil társadalom nyomása és az egyetem magyar tagozatának fokozott tiltakozása változtathatja meg. A politikus emlékeztetett arra, hogy 1990-ben a MOGYE diákszervezete alelnökeként maga is részt vett az egyetemen zajló akkori tiltakozások szervezésében.
Hozzátette, az elmúlt 24 évben a problémák lényege nem változott az egyetemen. A Krónika kérdésre Zakariás Zoltán elmondta: elképzelhető, hogy akár bírósági határozattal is kikényszeríthető a magyar főtanszékek létrehozása. Hozzáfűzte: ezt a lehetőséget ezután vizsgálják meg, hiszen a MOGYE magyar oktatói korábban úgy döntöttek, nem folyamodnak más eszközökhöz, amíg békés tárgyalás útján is el lehet érni a célt.
A bíróság szerint törvényes a charta
Eközben a marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítéletben utasította el azt a keresetet, amelyben erdélyi magyar civil és politikai szervezetek a MOGYE szerkezetét leíró egyetemi chartát kifogásolták.
A táblabíróság elutasította a panaszosoknak azt az állítását, hogy az egyetemi charta semmibe veszi a 2011-es oktatási törvény előírásait. Az április 23-án kimondott ítéletet hétfőn közleményben üdvözölte az egyetem vezetése. Amint a törvényszék honlapján közölt végzésből kitűnik, az ügyben ítélkező három bíró közül az egyik különvéleményt fogalmazott meg.
Az egyetem közleménye szerint – más, korábbi ítéletekhez hasonlóan – ez az ítélet is azt igazolja, hogy a charta alapján szerveződő magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a törvényes keretek tiszteletben tartásával zajlik a marosvásárhelyi intézményben.
Az egyetem vezetése szerint immár a magyar tagozat vezetőinek a lemondását sem lehet törvényszegés elleni tiltakozásnak tekinteni. Az csupán „egyes sajátos kitételek nem teljes megvalósulása elleni” tiltakozás. Az egyetem vezetése arra kérte a tisztségeikből lemondott magyar vezetőket, hogy vizsgálják felül döntésüket, hiszen az elkövetkező időszakban a 2014/2015-ös tanévre és a magyar tagozatra vonatkozó fontos döntéseket kell meghozni.
Az egyetemi chartát a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) támadta meg 2011-ben a bíróságon. A perbe valamennyi romániai magyar párt és politikai szervezet, valamint a MOGYE magyar diákszervezete is belépett a felperes oldalán.
„Ez az ítélet teljes mértékben semmibe veszi a tanügyi törvény vonatkozó rendelkezéseit” – mondta az MTI-nek Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje. Kincses arra emlékeztetett, hogy 2011-ben Daniel Funeriu akkori oktatásügyi miniszter is megtagadta a charta jóváhagyását.
Egyébként éppen két évvel ezelőtt, 2012. április 27-én idézte elő a Mihai-Răzvan Ugureanu vezette kormány bukását az egyetemen kialakult helyzet rendezési kísérlete. A jelenlegi miniszterelnök, Victor Ponta vezette ellenzék azért nyújtotta be a kormány megbuktatását célzó, a parlament által megszavazott bizalmatlansági indítványt, mert a kabinet korábban rendeletet fogadott el a MOGYE magyar karainak létrehozásáról.
Szórólapok a vásárhelyi megbékélésért
Lehangolja a Megbékélésre való felhívás című szórólap szerzőit és terjesztőit mindaz, ami erőfeszítéseik ellenére a múlt héten történt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
Jeremiás László vállalkozó, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) állandó támogatója elmondta, kezdeményezésére húsvét előtt mintegy húszezer marosvásárhelyi postaládába tettek be román nyelvű szórólapot, melyen arra kérték a város román és magyar lakóit, hogy azért imádkozzanak, hogy Marosvásárhelyen ismét a szeretet uralkodjék, hogy az orvosi egyetem és az önkormányzat illetékesei az együttműködés jegyében dolgozzanak a helyi közösségért.
„Szerettük volna azt hinni, hogy felhívásunkkal sikerül meghatni az istenhívő embereket. Bár a felhívásunkat Leonard Azamfirei rektor úrnak is elküldtük, sajnos föl sem figyelt rá. Elkeserítő az eredmény, de nem adjuk fel: pünkösd előtt ismét a városlakókhoz és a település meg az egyetem életét irányító személyekhez fordulunk” – mondta Jeremiás László.
Törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben az RMDSZ a barna medve kilövési kvótájának megduplázásáról. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint szükség van az arányos állományszabályozásra Romániában.
A közéleti és egyházi szerepvállalás összeegyeztethető, sőt akkor végezhető hitelesen, ha az ember hitét megvallva és vállalva, alázattal viselkedik a hivatása, illetve a világi és plébániai közössége iránt – mondta.
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
szóljon hozzá!