
A háromszéki Bölönben kalákáznak idén a székelyföldi fürdőépítők. A magyarországi Ars Topia Alapítvány által gondozott Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákamozgalom tagjai a napokban a bölöni Büdösfürdőt „öltöztetik új köntösbe”.
2016. július 26., 19:432016. július 26., 19:43
Az önkénteseket a helyi Vinca Minor Egyesület, a Csomád–Bálványos Natura 2000 terület gondnoka hívta meg a településre, július 20-án kezdték el a munkát, és szombaton tartják az avatóünnepséget. A tervek szerint felújítják a Büdösferedő medencéjét, napozóteraszt, öltözőt és pihenőházat építenek, felújítják a forrást, megszépítik a környezetét, utakat és erózióvédelmi létesítményeket alakítanak ki, információs táblákat készítenek, de a kreativitásukat latba vetve fűzkápolnát, játszóteret is kialakítanak.
Az Ars Topia felhívására a terveket magyarországi tájépítészek, egyetemi hallgatók készítik, a munkát is ők szervezik meg, de a kivitelezésbe a helyieket is bevonják, a falubéliek biztosítják az önkénteseknek a szállást és az ellátást. A tíznapos kaláka alatt a résztvevők különböző előadásokat hallgatnak meg, például a háromszéki borvizekről, a fürdőkultúráról, vízimalom-rekonstrukcióról, építészeti és örökségvédelemről, a biogazdálkodásról, esténként pedig táncházat vagy sporttevékenységeket szerveznek.
Büdösfürdő a falutól két kilométer távolságra van, kénes vizét már a 19. században gyógyításra használták, több orvos próbálta népszerűsíteni és gyógyászati célokra felhasználni, a közeli forrás édes-kénes vizét két éve a Borvizek útja program részeként megnyílt kezelőközpontba is bevezették.
A székelyföldi kalákamozgalom tizenöt évvel ezelőtt indult, tíz évig Hargita megyében, hatodik éve Kovászna megyében is újítanak fel egykor gyógyerejükről híres, de azóta feledésbe merült vagy lepusztult népi fürdőket.
Háromszéken a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka program keretében 2011-ben elsőként Oltszemen a sütei borvízforrást, 2012-ben Csernátonban a Malom- és Csókásferedőt, majd a kisbaconi fürdőt építették ki kalákában, két évvel ezelőtt Zalánpatakon alakítottak ki népi feredőt, majd tavaly Bálványoson az Apor lányok feredője újult meg az önkéntes munka nyomán.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
szóljon hozzá!