Megkönyörültek az égiek a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor másfél napig folyamatosan ázó résztvevőin, akikre szerda délben rámosolygott a nap, így ledobhatták az esőkabátot. Ami már csak azért is üdítően hatott, mivel az egyik alapító által „Tusványos Köztársaságnak” nevezett rendezvény első napjának panelbeszélgetései az előadókat és a hallgatóságot egyaránt alaposan bemelegítették.

A keddi, Bálványoson tartott nulladik naphoz hasonlóan a szerdai is a jövőt szolgáló emlékezéssel startolt. Demeter Szilárd elemző, a megnyitó moderátora okkal jegyezte meg, hogy a tusnádfürdői tábor idősebb, mint jó néhány európai ország, és olyan emberek hozták létre, akik nem elszenvedték, hanem alakították a történelmet.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felidézte az 1989. december 31-én a Tusványos néhány alapítója – Nagy-Britannia, Magyarország és Románia fiatal demokratái – által megfogalmazott, ma is aktuális követeléseket sorjázó felhívást.

A kommunizmus alól felszabadult Románia első nemzetközi dokumentumának nevezett nyilatkozat síkra szállt a kontinens megosztottsága ellen, hitet téve a kelet-közép-európai régió felzárkóztatása, a piacgazdaságon és parlamentáris demokrácián alapuló rendszerek kialakítása, a vallási, nemzetiségi kisebbségek közösséi jogainak biztosítása mellett.

Németh Zsolt elmondta, Közép-Európával kapcsolatban az elmúlt 25 évet „oldódó bizalmatlanság és egyre erősödő érdekközösség” jellemezte, és a fideszes politikus szerint nem lehet erős a térség erős magyar–román viszony nélkül.

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint Tusványosnak a magyar nemzet életében kiemelt jelentősége van, a rendezvényen sikerült tematizálni számos, a nemzetpolitika terén megvalósult ügyet. „Az elmúlt négy évben számtalan olyan dolog valósult meg, amely korábban elképzelhetetlen volt, és a munkát folytatni kell. Szeretnék, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról vitatkozhatnának, és jó lenne, ha a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnák sorolni” – jegyezte meg a budapesti illetékes.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke „Tusványos Köztársaságnak” nevezte a szabadegyetemet, szerinte ugyanis nem történt a nemzetpolitikában vagy a magyar–magyar kapcsolatokban olyan jelentős esemény, mely ne lenne köthető a bálványosi folyamathoz.

A diáktábor érdemeinek kidomborításában Albert Tibor tusnádfürdői polgármester ennél is tovább ment, leszögezve: a település számára az újév, a húsvét és a karácsony mellett Tusványos a negyedik szent ünnep.

„A fesztivál egyik legnagyobb érdeme, hogy az évek során gondolkodásformáló eseménnyé fejlődött, ahol az erdélyi magyar, az anyaországi, valamint a román közéleti szereplők elmondhatják véleményüket nemzetpolitikai kérdésekben” – tromfolt rá Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.

Hadd említsük meg egy külső szemlélő, ám a bálványosi folyamat kezdeteinél „bábáskodó” véleményét is. David Campanale, a BBC újságírója elmondta, a 25-ik kiadásához érkezett fesztivál kiváló lehetőség arra, hogy az erdélyi magyar kisebbség megvitassa saját problémáit, majd tematizálja azokat nemzetközi fórumokon is. És ha már 25: Tárnok Mária, a szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a jubileumi táborban 25 helyszínen több száz előadó fordul meg a hét folyamán.

A megnyitót követő pódiumbeszélgetésen Smaranda Enache felidézte, hogy negyed évszázaddal ezelőtt olyan Romániáról álmodozott a társadalom, amelyet pluralizmus, autentikus demokrácia, véleményszabadság, tolerancia, a kisebbségek törekvéseinek tiszteletben tartása jellemez. Akkori elképzeléseinkhez képest totális kudarc az eltelt 25 év, mivel a forradalom eszméi feloldódtak, az országot csak 1996 és 2000 között irányította européer kormány, tíz éve pedig olyanok vannak hatalmon, akik átkeresztelkedtek demokratává” – vonta le a lesújtó következtetést a Pro Europa Liga elnöke, élesen bírálva a politikai kontraszelekciót.

Mindezt Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke azzal toldotta meg, hogy bár Románia megváltozott, politikai elitje nem. Szerinte ezt az elitet alapjaiban meghatározza a zsákmányrendszer és a korrupció, amely az ország uniós csatlakozásával európai probléma lett, akárcsak a kisebbségi kérdés, amely viszont az EU-t nem érdekli, és a tagországokra hárítja a probléma megoldását.

Miközben Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora a korábban jelen lévő román politikusokat hiányolta a táborból, Dinu Zamfirescu, a bukaresti Horea Rusu Alapítvány alelnöke úgy vélekedett: a mai romániai társadalomban a Tusványos vezérfonalának számító elvszerűség hiánycikk.