Újabb országos szintű konfliktus bontakozott ki a már kezdetektől heves vitákat kiváltó iskolaigazgatói versenyvizsga kapcsán, a frissen kinevezett Pavel Năstase oktatási miniszter által hozott első vonatkozó intézkedést ugyanis az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett az államelnöki hivatal, és a lapunknak nyilatkozó Király András oktatási államtitkár is elhibázottnak tartja. A bírálók szakmailag kifogásolhatónak, sőt törvénytelennek tartják, hogy a minisztérium rendelete értelmében azokat is ki lehet nevezni iskolaigazgatónak és aligazgatónak, akik eddig is intézetvezetők voltak, de nem sikerült a versenyvizsgájuk, illetve nem jelentkeztek a megmérettetésre.

Király András államtitkár a Krónikának úgy nyilatkozott: ezeknek a kinevezéseknek az érvényessége jogilag kétséges, hiszen a módszertan felülírja az egyszerű miniszteri rendeletet. Az RMDSZ-es politikus szerint lehetetlen helyzet alakult ki, az intézkedés hatására ugyanis lemondhat a kényszerből kinevezett intézetvezetők egy része, ez pedig tovább bonyolítja az oktatás megszervezését, semmi szükség ilyesmire a tanév közepén. A tanügyi tárca államtitkára már az időzítést is elhibázottnak tartja, hiszen a versenyvizsgát és a kinevezéseket tanév közben ejtették meg, holott emiatt módosítani kellett az órarendeket, pedagógusoknak kellett iskolát cserélniük. Király rámutatott: óriási nyomás nehezedett a megyei tanfelügyelőségekre, például sok intézetvezetőt kényszerből kellett kinevezni.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a módszertannak a kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait sem tartották be, hiszen végül „nyomásra fűt-fát kineveztek\" anélkül, hogy kérték volna a kisebbségi szervezetek ajánlását, holott ez kizáró jellegű kritérium volt a versenyvizsgára jelentkezett pályázóknál. Ezt az RMDSZ jelezni fogja a minisztériumnak. „A legtöbb esetben valószínű, hogy a kisebbségi szervezet utólag egyetért a kinevezett igazgató személyével, de előfordult az is, például Maros megyében, hogy egy színmagyar település magyar iskolájában egy román óvónő lett az igazgató\" – mutatott rá Király.

Raluca Turcan, a PNL ideiglenes elnöke – miután a napokban törvénytelennek nevezte az intézkedést – arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaktárca „visszadátumozta\" a módszertan módosítására vonatkozó rendeletet. Turcan szerint pénteken egy „jogi szempontból teljesen értéktelen papírdarabbal\", a január 6-án kelt 24 187-es számú értesítéssel közölte a minisztérium a megyei tanfelügyelőségekkel, hogy a betöltetlenül maradt tisztségekre kinevezhetik a vizsga előtt a posztot elfoglaló, sikertelenül vagy egyáltalán nem vizsgázó személyeket.

„Nem miniszteri rendeletet kaptak erről, azon egyszerű oknál fogva, hogy 2017. január 6-án erről szóló rendelet még nem létezett. Az értesítésben közölt információkat átvevő, 3044-es miniszteri rendelet csak január 9-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben\" – írta kedden Facebook-oldalán az ideiglenes pártelnök, aki egyébként január 8-án nyilatkozta a sajtónak, hogy a módszertant illegális úton módosították, ezt követően látott napvilágot a miniszteri rendelet. Turcan úgy véli: a kormányalakító Szociáldemokrata Párt (PSD) így gyakorlatilag törvénytelenséggel próbált palástolni egy másik törvénytelenséget, emiatt pedig jogi felelősségre vonást érdemelnek.

Pavel Năstase már kedden cáfolta Turcan kijelentéseit. Az oktatási tárca vezetője a News.ro hírügynökségnek elmondta: szó sincs visszadátumozásról, a miniszteri rendeletet ugyanis a tanfelügyelőségeknek küldött értesítővel egy napon, január 6-án bocsátották ki, de előbbi csak hétfőn jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Năstase egyúttal azzal magyarázta az intézkedés szükségességét, hogy ezzel feloldották a patthelyzetet, amibe azok az iskolák kerültek, ahol az eredeti módszertan szerint nem sikerült igazgatót kinevezni a megadott határidőig. „Mindez nem kötelezi arra a tanfelügyelőségeket, hogy a volt intézetvezetőket nevezzék ki, mindössze megadtuk ennek a lehetőségét, bővítettük a választási lehetőségek körét\" – érvelt a tanügyminiszter.

A szaktárca közleményben számolt be arról, hogy országos szinten 358 igazgatói és 308 aligazgatói állás van, amelyek betöltésére senkit nem találtak a tanfelügyelőségek – a kinevezést csak a leendő intézetvezető írásos beleegyezésével lehet kibocsátani. A minisztérium hangsúlyozta: ezek a személyek ideiglenesen, „néhány hónapig\", a következő versenyvizsgáig tölthetik be a vezetői tisztségeket. A közlemény szerint augusztus 14-éig új versenyvizsgát hirdetnek, a következő, 2017/2018-as tanévben pedig mindegyik igazgatói és aligazgatói tisztséget kizárólag sikeres vizsgával lehet elfoglalni. Jelenleg a meghirdetett 6404 igazgatói posztból 4056-ot töltenek be a megmérettetést sikerrel végzett pedagógusok, míg a 2480 aligazgatói állásból 1344-et foglalnak el a vizsgán átmenő jegyet szerzett szakemberek.

Az államelnöki hivatal hosszú távú következmények miatt aggódik: Mădălina Dobrovolschi szóvivő szerint a vizsgán megbukott vagy nem is pályázó személyek kinevezése szakmailag leépítheti az oktatásmenedzsmentet, illetve az egész rendszerre nézve veszélyes lehet. Ligia Deca államtanácsos, az államelnöki hivatal oktatásért felelős igazgatója eközben a Hotnews.ro hírportálnak arról számolt be: felszólítják az oktatási minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra azokat az eseteket, amikor az eredeti módszertan szerint alkalmatlan személyeket neveznek ki intézetvezetőnek, és azt is indokolja meg, „miért ez volt az egyetlen járható út\". Ligia Deca azt gyanítja: az intézkedés célja az volt, hogy olyan személyek kerülhessenek ismét vezetői tisztségbe, akiknek fogalmuk sincs az iskolamenedzsmentről.