„Változik a világ körülöttünk és a változás minket sem kerül el, bennünket sem kímél. Nem tehetünk úgy, mint aki a vonatban ülve azt hiszi, hogy ő egy helyben áll, csak a táj változik körülötte\" – jelentette ki Kelemen Hunor a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a kormányból való távozásról határozó szombati ülésén.

Helyzetértékelő beszédében a szövetségi elnök többször is utalt annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeire, amelyeket az alakulat figyelembe vett az ellenzékbe vonulásról szóló döntés meghozatala előtt. Nos, az eddig nem nyilvános felmérés valóban igazolja az RMDSZ vezetőinek aggodalmát, többek között kiderül ugyanis, hogy az erdélyi magyarok opciója sok tekintetben eltér a szövetség álláspontjától.

Átszavazott a magyarok negyede

Az RMDSZ az államfőválasztás második fordulója után rendelt közvélemény-kutatást a kolozsvári Kvantum Research-től, amelyet a közvélemény- és marketingkutató cég november 21–23-án végzett el telefonon, hét erdélyi megye (Hargita, Kovászna, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros és Kolozs) 700 felnőtt korú magyar lakosának megkérdezésével. (Az eredmények 95 százalékos valószínűséggel, ±4,2 százalékos hibahatárral érvényesek).

A Közélet és közérzet az elnökválasztás után című, lapunk birtokába került felmérésből elsőként az derül ki, hogy az elmúlt hetek során jelentősen, 11-ről 39 százalékra ugrott azoknak a magyaroknak az aránya, akik szerint az országban jó irányba haladnak a dolgok. (A megkérdezettek 41 százaléka szerint rossz irányba, a többi nem tudja vagy nem válaszolt).

A közösség közérzete legutóbb 2008 áprilisában (41 százalék), azelőtt pedig 2005 januárjában (39 százalék) volt ilyen jó. A jó irányt érzékelők aránya Románia összlakosságát tekintve 20-ról 55 százalékra ugrott áprilistól novemberig; legutóbb hat évvel ezelőtt mértek közel ekkora „jó\" közérzetet a teljes társadalom szintjén.

A megkérdezettek 53 százaléka részt vett az államfőválasztás november 2-i első fordulójában, közülük 65,3 százalék Kelemen Hunorra, 18,5 Klaus Johannisra, 6,2 Szilágyi Zsoltra, 3,8 Victor Pontára, 1,7 százalék pedig más jelöltre voksolt; 4,5 százalék nem válaszolt. Vagyis a magyarok 24–26 százaléka már az első körben román jelöltet támogatott.

Nyolc százalékkal megugrott a magyarok részvételi aránya a második fordulóra az elsőhöz képest (61 százalékra), 88 százalékuk Johannis, hét pedig Ponta neve mellé ütötte a pecsétet. A megkérdezettek 46 százaléka már az első forduló előtt eldöntötte, hogy a nagyszebeni polgármesterre szavaz, 34 százalék közvetlenül november 2. után, 11 százalék néhány nappal a második forduló előtt, hét pedig a választások napján.

„Korrupt” PSD, ellenszenves Ponta

A Kvantum Research munkatársai – Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus – rákérdeztek arra is, milyen mértékben befolyásolták bizonyos tényezők az alanyokat abban, hogy Johannisra szavaztak.

A válaszadókat nagyon nagy (37 százalék) és nagymértékben (42) az befolyásolta, hogy a Victor Ponta kormányfő vezette PSD „nagyon korrupt\", hogy a Ponta-kabinet nem tudott eredményeket felmutatni (nagyon nagy mértékben 27, nagy mértékben 46 százalék), akadályozta a külföldön élők szavazását, nem törődött a magyarság problémáival, továbbá a miniszterelnök nagyon ellenszenves volt.

A megkérdezettek nagyon nagy mértékben (húsz százalék) és nagy mértékben (52) egyetértenek azzal, hogy Johannis a garanciája a korrupcióellenes harcnak, hogy a megválasztott elnök gazdasági fellendülést fog hozni (16, illetve 52), befolyásoló tényező volt Johannis erdélyisége, német származása, hogy nem olyan, mint a többi politikus, ugyanakkor a felmérés alanyai szerint jobban fog törődni a magyarság problémáival.

A magyarok 30 százaléka úgy véli, a második fordulóban az RMDSZ Pontát támogatta, 17 százalék szerint Johannist, 28 százalék szerint egyiket sem (25 százaléknyian nem válaszoltak). Egy következő kérdésre már 51 százaléknyian úgy vélték, hogy a szövetségnek Johannist kellett volna támogatnia, 24 százalék szerint egyiket sem, és csak hat százaléknyian preferálták volna Ponta nyílt támogatását.

Johannis lekörözte Kelement

Minden bizonnyal az államfőválasztáson tanúsított magatartással áll összefüggésben, hogy Kelemen Hunor bizalmi indexe tíz százalékkal, a 82 százalékos csúcsról 72-re csökkent a magyarok körében szeptembertől november végére.

Ugyanebben az időintervallumban Johannis bizalmi mutatója némi meglepetésre meredeken ível fölfelé, 31 százalékról 84 százalékra nő, vagyis az erdélyi magyarok először bíznak nagyobb mértékben egy nem magyar politikusban, mint egy magyarban. (Pontában a megkérdezettek mindössze 16 százaléka bízik).

Erre nem volt még példa az elmúlt 25 évben, 2008-ban Markó Béla és Traian Băsescu bizalmi indexe „vetekedett\" egymással rövid ideig, de aztán az államfőé hamarosan hanyatlásnak indult.

A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezettek 65 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az elnökválasztások után Ponta maradjon a miniszterelnök. Ennek ellenére a magyarok 54 százaléka úgy véli, az RMDSZ-nek részt kell vennie a Ponta-kabinetben, 32 százalék ellenzi ezt, 14 százalék nem válaszolt. Ezt az arányt azonban annak ismeretében kell vizsgálni, hogy nemrég még a magyarok több mint nyolcvan százaléka támogatta a szövetség kormányzati szerepvállalását.

„Nagyon rövid idő alatt drámaian csökkent azoknak a száma, akik ebben a kormányzásban még hisznek, akik jónak látják, hogy folytassuk a kormányzást\" – utalt a tendenciákra az SZKT ülésén Kelemen Hunor. A felmérés rávilágít: a Ponta-kormányban való részvételt többen támogatják a Partiumban, mint a Székelyföldön és Közép-Erdélyben, a falusiak, a nők, illetve az 55 évnél idősebbek hangsúlyosabban, mint a városon élők és a 18–54 év közötti nemzedék.

Mindemellett ennek a kérdésnek a megítélése függ az iskolázottságtól is: a magyarok tanulmányi fokával arányosan csökken a kormányzati szerepvállalás támogatottsága is. Nem sok jóval kecsegtet az RMDSZ számára, hogy a felmérésben közölt korrigált részvételi arány szerint az 1996-2014 közötti választások során a parlamenti megmérettetés esetében apadt a legszámottevőbben a magyarok szavazókedve.

Miközben 18 évvel ezelőtt a magyarok 79 százaléka vett részt a törvényhozási választáson, 2012-ben csak 47 százalék. Igaz, ennél volt már „lejjebb\" is, mégpedig a 2008-as parlamenti megmérettetésen, amikor csak a választójoggal rendelkező romániai magyarok 44 százaléka járult urnák elé.