Javaslatokat tesz a CNCD

 Az EMI azt állítja: a magyar, illetve magyarul tudó orvosok kis száma miatt a román nyelvet rosszul vagy egyáltalán nem beszélő magyar anyanyelvű lakosokat hátrányos megkülönböztetés éri. „Erdély Székelyföldön kívüli részein a magyar betegek túlnyomó többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben, azonban az anyanyelv használatának akadályozása az egészségügyi ellátás során különösen súlyos következményeket vonhat maga után” – állítja Bagoly Zsolt.
Az EMI alelnöke javaslatokat is megfogalmazott levelében. Ezek szerint a magyar nyelv oktatását kötelezővé kellene tenni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az erdélyi egészségügyi oktatásban, illetve az erdélyi egészségügyi dolgozók számára nyelvtanfolyamokat kellene indítani, vagy a nagyobb városok kórházaiban magyar gondozócsoportokat kellene kialakítani.

Biztosított a jogi háttér
A diszkriminációellenes testületnek a beadványról született és az egészségügyi tárcához továbbított véleményezése szerint azokon a területeken, ahol jelentős a kisebbségek létszáma, biztosított az anyanyelv használatának a jogi háttere. A testület szerint ennek a jognak a gyakorlása vagy az állam nyelvének hiányos ismerete nem jelenthet okot a betegellátás elutasítására. Azonban megjegyzi, hogy az egészségügyi hatóságok a magyar tannyelvű egészségügyi oktatási intézményeken kívül az egyéb szakoktatási intézmények hallgatóit nem kötelezhetik a magyar nyelv elsajátítására, mint ahogyan a magyar nyelv ismeretét sem tüntethetik fel feltételként egy állás meghirdetésekor. „Nyelvtanfolyamokat mindössze fakultatív tanfolyamként vezethetnek be” – olvasható továbbá a dokumentumban.
A testület ugyanakkor megállapítja: az államnak kötelessége megtenni a szükséges lépéseket a kisebbség nyelvének az egészségügyben való használatához azokon a területeken, ahol jelentősebb az adott kisebbség létszáma. A CNCD tagjai emellett azt javasolják az egészségügyi minisztériumnak, hogy a betegellátó intézményekben végezzenek felmérést a kisebbségi nyelvek használatának szükségéről, és arról, hogy az adott intézmény mennyiben tudja ezt biztosítani. Emellett egy útmutató (ghid de bune practici) kidolgozását is javasolják a diszkriminatívnak minősíthető esetek elkerülése érdekében. 

Álláshirdetés csak magyaroknak?
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke lapunknak azt nyilatkozta: a testület konkrét esetek híján nem tárgyalt diszkriminációs ügyekről, mindössze az EMI beadványát véleményezte, ugyanis erre irányult a szaktárca felkérése. Hozzátette: személy szerint nem ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy az álláshirdetésben nem szabad feltételként megszabni a kisebbség nyelvének az ismeretét. „Ahogy a külügyminisztériumi alkalmazottak bérkiegészítést kapnak, ha több nyelvet ismernek, vagy pedig a kisebbségek által lakott településeken azt a bírót részesítik előnyben, aki ismeri a magyar nyelvet, úgy ezt az egészségügyben is lehetne alkalmazni” – vélte Asztalos. „Diszkriminációhoz vezet azonban az EMI azon javaslata, hogy a kórházakban külön magyar gondozócsoportokat szervezzenek” – állítja továbbá a diszkriminációellenes tanács elnöke.
Asztalos ugyanakkor kifejtette, örül annak, hogy a minisztérium foglalkozik a kérdéssel. Mint elmondta, a romániai magyarság esetében a nyelvhasználat jogi háttere adott, az egészségügyi tárcának csupán ennek alkalmazását kellene kidolgoznia.