A bukaresti civil szervezet aggodalmát megfogalmazó sajtóközlemény emlékeztet arra, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – munkatársai központban tett látogatása rávilágított az ott élő mintegy húsz, 12 és 18 év közötti fiatal rendszeres bántalmazására, megalázására és jogainak sárba tiprására, ezért arra kéri a hatóságokat, hogy az eset eltusolásával járó „egyszerűbb út\" helyett inkább próbálják kideríteni az igazságot.

„Úgy gondoljuk, hogy az eljárás megszüntetése nem egyeztethető össze sem a büntetőjog céljaival, sem pedig a fogyatékkal élők, illetve a kiskorúak védelmével\" – olvasható a CRJ közleményében.

Törvényesített visszaélés

„A gyermekotthonokban nevelkedő kiskorúak bántalmazását törvényessé teszi a Bihar megyei rendőrség és a nagyváradi bíróság ügyészsége\" – mutat rá a szervezet a Mihaela-Cornelia Luca által összeállított és a Bihar megyei rendőrség nyomozati tapasztalataira is hivatkozó ügyészi jelentés visszáságaira.

A nyilvánosságra hozott jelentés alapján ugyanis a 2011-ben létrejött központ lakói közül 13 fiatalkorút hallgattak ki, közülük öten állították, hogy bántalmazták őket 2012-ben, de erre szemtanú nincs, és a többi gyermek is csupán hallomásból szerzett tudomást a visszaélésekről. Négy nevelőt is kihallgattak, ők viszont egyöntetűen tagadták a vádakat.

„A helyzet elemzésekor abból kell kiindulni, hogy a – családjaik által elhagyott, ellenséges környezetben nevelkedő – kiskorúak nevelése nem egyszerű feladat, és nem mindig lehet maximális szelídséggel teljesíteni. Vannak olyan helyzetek, amikor határozott szigorúsággal kell fellépni ahhoz, hogy a kiskorút megfelelő viselkedésre lehessen bírni. Éppen ezért a törvény engedélyezi a kiskorú nevelőjének, hogy hasonló eszközökhöz folyamodjon, amennyiben azzal nem veszélyezteti a gyermek egészségét, fizikai, lelki és morális fejlődését\" – olvasható a Luca által készített jelentésben.

„Még ha a fizikai bántalmazások bizonyítottak lennének is, azokat be lehet illeszteni az indokolt esetek kategóriájába\" – fogalmaz. A CRJ ugyanakkor rámutat arra, hogy a törvény azt is kimondja, hogy a gyermeket, annak környezetétől függetlenül, védeni kell bárminemű erőszaktól, „de ha a hatóságok továbbra is szakmailag felkészületlenül és érdektelenül járnak el, a visszaélések folytatódni fognak, a bűnösök pedig megússzák\".

Felügyelet kell

A Krónika megkeresésére Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es szenátor, a felsőház emberi jogi bizottságnak elnöke úgy fogalmazott, hogy közgazdászként nem véleményezhet egy ügyészségi döntést, ugyanakkor tudomása van arról, hogy a gyermekotthonban voltak átszervezések.

„Nagyon remélem, hogy a továbbiakban már nem történnek hasonló visszaélések\" – mondta. Emlékeztetett, hogy pont az ilyen esetek elkerülése és orvoslása végett is szükséges mihamarabb létrehozni az embertelen bánásmódot megelőző országos tanácsot. A Bihar megyei RMDSZ-es politikus már tavaly kezdeményezte az ENSZ által elvárt független testület megszervezésének jóváhagyását, így a törvénytervezet hamarosan a plénum elé kerülhet.

Problémás kamaszok

A váradi központban történt átszervezéseket a Bihar megyei gyermekvédelmi hivatal aligazgatója, Szarka Árpád is megerősítette. Kérdésünkre elmondta, a bántalmazásokkal gyanúsított alkalmazottakat eltávolították a kamaszok mellől, és több pszichológust is bevontak a neveléshez, próbálják terápiás foglalkozásokkal, megértéssel kezelni a helyzetet.

A gyermekvédő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek mind problémás, viselkedészavarral küzdő fiatalok, akik gyakran kábítószerhez nyúlnak, gyakran bántalmazásért vagy lopásért hívják ki ellenük a rendőrséget.

„Iskolába nem akarnak járni, és amikor kimennek a városba, nem lehet tudni, kikkel találkoznak. Volt, hogy a kihívott rendőr nem tudott velük mit kezdeni. Nekimentek az orvosnak, az asszisztensnek\" – magyarázta. Tudomása szerint a nevelők nem terrorizálták a kamaszokat, hanem indokolt esetben védekeztek, vagy büntették őket, és sokszor épp a gyerekek jelentettek veszélyt társaikra és az intézmény működésére.