Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretekről, alkotmánymódosításról és az önrendelkezés kivívásának lehetséges eszközeiről esett szó többek közt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett szerdán Kolozsváron szakértők bevonásával.
2015. november 25., 19:402015. november 25., 19:40
2015. november 25., 22:232015. november 25., 22:23
A City Plaza Szálloda konferenciatermében megtartott eseményen Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta: a beszélgetést azért épp mostanra időzítették, mert közeleg december elseje, és a gyulafehérvári nyilatkozatban a magyar közösségnek tett ígéreteit Románia mai napig nem teljesítette. Egyébként épp ezekre a lassan százéves ígéretekre alapozta az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagját.
„Sajnos aktualitása van ennek a kérdésnek. Figyelmeztetni kell román honfitársainkat és az ország vezetőit arra, hogy a közel 100 éve tett ígéretek a mai napig nem valósultak meg. Akkor lehetünk lojális állampolgárai ennek az országnak, hogyha nem másodrendű polgároknak érezzük magunkat, és ahhoz, hogy ez megtörténjen, az alaptörvényben kell garantálni a magyar közösség jogait\" – magyarázta Biró Zsolt. A beszélgetésen az alkotmány első cikkelyének módosítása mellett – amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam – a régiósítás, a decentralizáció és az autonómia kérdése is terítékre került.
Bakk Miklós kolozsvári politológus kifejtette: politikai kreativitásra van szükség az alkotmánymódosítás kivitelezéséhez. „Le kell fordítani a szépen hangzó, nagy ívű gondolatokat apró, konkrét javaslatokra, amelyeket meg kell magyarázni, nem látok más lehetséges stratégiát\" – magyarázta.
Sabin Gherman kolozsvári újságíró ugyanakkor leszögezte: az ország régiósítása nem önmagában való cél, hanem eszköz, amellyel javítható az élet minősége. „Nálunk az alapvető gond az, hogy az alkotmány úgy van megszerkesztve, hogy a legerősebb érv legyen arra, hogy ne tegyünk semmit. Nem tudunk sem földet művelni, sem kultúrát ápolni, de az oktatást és az egészségügyi ellátórendszert sem tudjuk működtetni, mert vannak a törvényekben olyan cikkelyek, amelyek meggátolnak ebben\" – fejtette ki Sabin Gherman.
Az Elegem van Romániából kiáltvány szerzője ugyanakkor elmondta, egy olyan erdélyi ernyőszervezetre lenne szükség, amelyhez az autonomista civil szervezetek, pártok csatlakozhatnak, ugyanis ha ez legalább félmillió embert tömörít, akkor az igényeiket sem tudná könnyen lesöpörni az asztalról a bukaresti hatalom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!