Mint a közgyűlés vezetője elmondta, nyolc természetvédelmi területet érint a pályázat, 33 Kovászna megyei, egy Hargita megyei és 13 Brassó megyei település közigazgatási fennhatósága alá tartozik. A projekt a természetvédelem és az értékmegőrzés mellett a turisztikai körforgásba is bekapcsolja ezeket a területeket.

Mint beszámoltak róla, munkahelyek is létesülnek, a központok működtetésére az egyesületnél alkalmaznak majd szakembereket. Korodi Attila kifejtette, a menedzsmenttervek segítségével a természetvédelmi területekhez kapcsolódó kérdéseket a környéken gazdálkodók számára is „lefordították\", s a helyiek megértik, hogy kisebb felületek, például a vizes élőhelyek vagy a nagyvadak éjszakai szálláshelye fokozott védelmet élvez, hasonlóképpen bizonyos nyugalmi vagy párzási időszakokban jobban odafigyelnek ezentúl.

Réty: jelentésre vár Korodi

„Helyi gazdasági kérdéseket megold, de széles körben Székelyföldnek gazdaságfejlesztési szempontból nem segít a Rétyre tervezett Schweighofer beruházás\" – szögezte le ugyanakkor újságírói kérdésre Korodi Attila. Hangsúlyozta, egyelőre Hargita megyei képviselőként fogalmazza meg véleményét, a környezetvédelmi minisztérium hivatalos álláspontját akkor hozza nyilvánosságra, ha lezárul az engedélyeztetés kapcsán zajló ellenőrzés.

Mint beszámoltunk, a minisztérium még az elmúlt év végén a Greenpeace természetvédelmi szervezet bejelentése alapján rendelte el a kivizsgálást a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatalban. Az ellenőrző csoport írt egy előzetes jelentést, de arról szakmai vita zajlik a szaktárca engedélyeztetési osztályán. A környezetvédelmi miniszter leszögezte, reméli, hogy a nagy fafeldolgozók nem járulnak hozzá az erdőirtáshoz, jelenlétük nem növeli a törvénytelenül kivágott fa mennyiségét. „Állandóan ellenőrizzük majd ezeket a feldolgozókat\" – szögezte le Korodi Attila.

Hozzátette, a fakitermelés kis része jelenleg is illegálisan zajlik, folyamatosan egyeztetnek az erdészeti minisztériummal, hogy ezt minél inkább viszszaszorítsák, szerinte egyébként a szállítás pontos követhetőségére kell szabályokat kidolgozni, a törvénytelen fakitermelést legegyszerűbben szállítás közben lehet azonosítani.

A Bankwatch România és a Neuer Weg egyesület a bukaresti bíróságon keresetet nyújtott be a Kovászna megyei közgyűlés és a Holzindustrie Schweighofer cég ellen, kérve a tavaly decemberben kibocsátott építkezési engedély felfüggesztését, mert szerintük az engedélyeztetés során nem tartották be a környezetvédelemre, a közmeghallgatásra, a területrendezésre és építkezésre vonatkozó jogszabályokat.

Tamás Sándor tanácselnök elmondta, a megfogalmazott kifogások az engedélyeztetési folyamatra vonatkoznak, az önkormányzat a központi államigazgatási és dekoncentrált intézmények jóváhagyásai alapján adta ki az építkezési engedélyt.

Palagáz és vízierőművek

Újságírói kérdésre beszélt Korodi arról is, hogy a palagáz szempontjából nincs az ország területére egyformán érvényes megoldás, külön-külön kell elemezni, hogy működhet vagy sem a kitermelés. A miniszter egyetért azzal, hogy fel kell mérni, Románia milyen palagáztartalékokkal rendelkezik, ezek kitermelhetőeke, ugyanakkor elmondta, a kísérleti fúrások engedélyeztetésénél betiltották a hidraulikus repesztéses módszert, tehát jelenleg a kutatások úgy zajlanak, mint a kőolaj vagy a hagyományos gáz esetében.

„Négy–öt év múlva állást kell foglalni ebben a kérdésben, de a palagáz kitermelhetősége függ az adott térség biomorfológiai adottságaitól, a talajrétegződésektől, a termálvizes tartalékoktól, a felszíni vizek mennyiségétől\" – összegezte a tárcavezető. Korodi elmondta, addig az EU is megfogalmazza ebben a kérdésben az egységes álláspontját, a nagy energetikai vállalatok is készülnek más technológiákkal.

A miniszter a szintén sokat bírált vízierőművek kapcsán elmondta, a vonatkozó jogszabályt is „újra kell fércelni\". „A megújuló energiára szükség van, ám az elmúlt évek azt bizonyították, hogy ezt a területet nem lehet ellenőrizetlenül hagyni, már most is vannak szabályozások, de sokkal korrektebben kell ezt a területet behatárolni\" – fogalmazta meg.

Verespatak: új tanulmányok készülnek

„Már két jogi akadálya is van annak, hogy Verespatak ügyét ebben a formában le lehessen zárni: a bíróság a tárgyalás idejére felfüggesztette a beruházónak kiállított régészeti tehermentesítési engedélyt, a másik döntés pedig törölte a környezetvédelmi stratégiai elemzést, ez esetben az eljárást újra kell kezdeni\" – újságolta Korodi.

A Kovászna megyei törvényszék kedden kimondott ítéletében első fokon érvénytelenítette azt az iratot, amellyel a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Hatóság 2011-ben kedvezően véleményezte az RMGC területrendezési tervét. Ugyanakkor csütörtökön a beruházást ellenző civil szervezet közleményben tudatta, hogy a bíróság jogerősen felfüggesztette a verespataki aranybányát tervező beruházó régészeti mentesítési engedélyét, amely a Kirnyik-hegységre vonatkozik.

Az Alburnus Maior szerint a két bírósági ítélet jelentős akadályt jelent a beruházónak abban a tervében, hogy megnyissa a tervezett ciántechnológiás aranybányát és kitermelje a becslések szerint Verespatakon és környékén rejlő 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.

Korodi egyúttal arról is beszélt, hogy a szaktárca költségvetési keretet különített el arra, hogy az állam saját finanszírozással végeztessen tanulmányokat a térségben, hogy egyértelmű információkkal rendelkezhessenek a beruházási terv fenntarthatóságáról, például a zagytározó alatti meder vízhatlanításáról. A parlamenti bizottság tavalyi jelentéséből ugyanis egyértelműen kiderült, hogy négy nap alatt, egyméteres hóban nem lehet megállapítani a geomorfológiai réteg vízhatlanságát.

Újraindítják a befagyasztott programokat
Sok százmillió lejt fog felemészteni a tavaly pénzhiány miatt elnapolt projektek finanszírozása – jelentette ki csütörtökön Korodi Attila. A környezetvédelmi miniszter szerint a Zöld ház programban, a bicikliutak, valamint a csatorna- és ivóvízrendszer kiépítésében vannak jóváhagyott, ám befagyasztott pályázatok, jelenleg azon gondolkodnak, hogy a Környezetvédelmi Alapot miként osszák újra. Korodi egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a jogi személyek, közintézmények számára meghirdetett roncsautó-programot egy héttel elhalasztották, így április 30-án indul. A magánszemélyek esetében már több mint 2000 kérést bíráltak el, és mindössze 1-2 százalék a visszautasított igénylések aránya.