Fotó: Farkas Antal
Csatát nyertek a természetvédők a hegyi patakokon, folyókon kialakított, a környezetre sokszor káros törpe vízierőművek ügyében, sikerült ugyanis elérniük, hogy a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban már ne lehessen EU-pénzeket lehívni a hasonló beruházásokra.
2014. augusztus 20., 18:002014. augusztus 20., 18:00
Hátravan még azonban azoknak a területeknek a meghatározása, ahol nem is szabad majd törpe vízierőműveket kialakítani, illetve ahol csak szigorú szabályok mentén kaphatnak engedélyt a beruházni vágyók.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) közleménye a civil társadalom hatalmas győzelmeként értékeli, hogy ezentúl nem lehet uniós pénzekre pályázni a vonatkozó operacionális program keretében. Mint emlékeztetnek, az ágazat főként az elmúlt két évben indult rohamos fejlődésnek, és okozott környezeti, társadalmi és gazdasági gondokat országszerte. A projekteket pedig jórészt a 2007-2013-as uniós költségvetésből rendelkezésre álló összegekből, illetve a zöldbizonylatokból finanszírozták.
Civil összefogás és küzdelem
„Ez a folyamat korántsem csak a WWF érdeme es harca. Már hosszú évek óta rengeteg civil szervezet, helyi közösség és magánszemély kiállt a törpe vízierőművek által okozott rombolás ellen. Nem csak a természetről szóltak a viták és az ellenvetések, hanem a jövőről, a turizmusról, a vízellátásról és a megélhetésről, mivel a természeti károk mellett az ilyen és ehhez hasonló befektetések sok más területet is érintenek” – idézte fel a kezdeteket a Krónika megkeresésére Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.
Mint emlékeztetett, az első jelentős tiltakozások is több éve kezdődtek, amikor a WWF a szűzerdőkért kampányolt. „De sajnos egyáltalán nem oldódtak meg a problémák, és több nagyon fontos hegyi folyót és patakot visszavonhatatlanul tönkretettek ezek a projektek”– fejtette ki a szakember.
Hozzátette: ezt látva kezdtek el újabb kampányokon gondolkodni, hogy valós társadalmi vitát, majd megoldásokat generáljanak. „Nagyon hosszú munka volt a folyamat dokumentációja, amely során összeállítottuk a teljes romániai víztérképet és rávetítettük a törpevízierőmű-befektetéseket, hogy tudjuk, honnan indulunk” – ecsetelte Csibi Magor.
A felmerülő akadályok között elsőként említette, hogy nehéz volt elérni a sajtó és az emberek ingerküszöbét, mivel a többség a vízi energiára pozitív, zöldenergiaként tekint – ezt az illúziót kellett előbb lerombolniuk. A folyamat során sikerült 20 ezer aláírást összegyűjteniük, és megállapodást kötniük a hatóságokkal, ami által megszűnt az új befektetések veszélye.
A mostani fejleményt pedig az első nagy áttörésként értékeli Csibi Magor. „Nagyon hosszú és intenzív folyamat eredményeképpen, amelyben a WWF közvetített, s a rengeteg helyi és országos civil szervezet, valamint a hatóságok között megtörtént az első nagy áttörés, így a következő hét évben végre nem lehet európai pénzekből ilyen befektetéseket véghezvinni. Ez azért is fontos, mivel a zöldbizonylatok mellett ez a mechanizmus volt az egyik legösztönzőbb a hasonló befektetések esetében” – értékelt a WWF romániai szervezetének vezetője.
A harc folytatódik
Sajnos azonban – tette hozzá – a folyamat végéig még nagyon hosszú az út. A különböző övezetek bejelöléséről ugyanis még nem született meg a döntés, pedig csak ez biztosítaná a nagyon jó állapotban levő folyókat, folyószakaszokat, patakokat, illetve a védett területeket a romboló befektetésekkel szemben.
„Ugyanakkor helyi szinten rengeteg vidéken ezek a projektek mennek előre, és kapnak az engedélyeket. Nagyon sokszor megpróbálunk jogi úton vagy a helyi közösséggel együttműködve eljárni. Ha optimista akarok lenni, azt mondanám, hogy a kellő nyitottsággal a hatóságok részéről, a probléma meg ebben az évben megoldódhat. Ha azonban ez a nyitottság nem lesz meg, akkor a harc meg hosszú és nehéz lesz” – összegzett Csibi Magor.
A WWF Románia más természetvédelmi civil szervezetekkel együtt egyébként már kidolgozta azt a kritériumrendszert, amely meghatározná, hogy mely területeken nem lehet törpe vízierőműveket létesíteni, illetve hol kell szigorú konzerváló intézkedéseket foganatosítani a hasonló beruházások esetében. Ezt a dokumentumot júliusban továbbították a témával foglalkozó munkacsoportban részt vevő hatóságok képviselőihez, azonban azóta nem történt előrelépés.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Három év, illetve két év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a marosvásárhelyi törvényszék Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester anyósát és apósát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
szóljon hozzá!