Nagyon elszomorítónak tartja a nemrég bemutatott statisztikai adatokat Király András oktatási államtitkár, azonban úgy véli, hogy a megváltozott tananyagnak köszönhetően az előző évekhez képest javul a helyzet. „A szaktárca évente készít szintfelmérést a másodikos, negyedikes, illetve hatodikos diákok körében, ennek eredménye alig két százalékkal jobb az említett kutatás eredményénél” – tette hozzá. A probléma részben a diákok túlterheltségével magyarázható, szerinte a magas óraszámok miatt nincs idő a tananyag megfelelő begyakorlására. Az egyetlen hatásos megoldásnak egy új kerettanterv kidolgozását látja, amelynek összeállításakor többet kellene szakemberekkel konzultálni.

Megváltozott életmód, megváltozott szokások

Ferencz Csaba székelyudvar­he­lyi fizika szakos tanár szerint a gond az, hogy a gyerekek olvasás közben inkább szavakra koncentrálnak, nem tudják összefüggésében követni a szöveget. „A hosszabb szavakat nem tudják kiolvasni, és mire a bővített mondat végére érnek, elfelejtik az elejét” – magyarázta a pedagógus. Számára az a furcsa, hogy ha a tanár hangosan felolvassa ugyanazt a szöveget, akkor a diákok megértik. Véleménye szerint azonban nem a gyerekek képességével van baj, hanem azzal, hogy többségük nem olvas.

Hasonlóképpen vélekedik Balázs Enikő is, aki Kápolnásfalu­ban tanító és könyvtáros. A gyerekek jó része nem tanul meg folyamatosan olvasni, ezért nem érti a szöveget – mesélte a tanító, aki szerint a megváltozott életmód eredményezte az önálló tanulás hiányát. „A későig dolgozó szülők egy része tanárhoz küldi pótórára a gyerekét, vagy elvégzi helyette a házi feladatot, az iskolában pedig nincs lehetőség egyénre szabott segítségre, ezért negyedik osztály végére sokan lemaradnak a tananyaggal” – mondta Balázs Enikő.

Rámutatott: könyvtárosként azt vette észre, hogy még a nagyobb diákok is először a képes könyvekbe néznek bele, és visszateszik a polcra azokat a kiadványokat, amelyekben hosszabb a szöveg. Azt a mesét, amelyhez nem társul kép, nem értik meg. Ezzel kapcsolatban egy érdekes tapasztalatáról is beszámolt: énektanuláskor előfordult, hogy amikor a tanító kikapcsolta a képernyőt, amelyen a gyerekdalhoz készült animációt követték, a gyerekek elakadtak az éneklésben, de amikor lenémította a készüléket, és visszakapcsolta a képernyőt, a kicsik a mozgó képsort látva végigénekelték a dalt.

Az általános iskola felsőbb osztályaiban tanuló diákok a szaktantárgyakat szövegértés, valamint alapfokú ismeretek hiányában képtelenek elsajátítani. Horváth Rozália udvarhelyi kémia szakos tanár szerint mintegy negyedük nem érti az egyszerűbb szövegeket sem, és nem tudja osztályozni az adatokat. Ő úgy véli, évről évre rosszabb a helyzet, a diákok érdektelenek, figyelmetlenek, hiányzik az alapismeretük matematikából és természettudományokból, ez pedig további gondokat okoz, ugyanis ezek nélkül a kémia és a fizika sem sajátítható el. A pedagógus úgy véli, sokat javítana a helyzeten, ha csökkentenék a tananyag mennyiségét.

Már évek óta tudják, hogy gond van

Már tíz-tizenöt éve tapasztalják, hogy a funkcionális analfabetizmus gondot jelent az iskolákban, de nem tudják, mit lehetne tenni a jelenség ellen – mondta el megkeresésünkre Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Úgy véli, a tantervek nem megfelelők az illető korosztályok számára, mert sokszor többet követelnek a diáktól, mint kellene. Úgy véli, a pedagógusok viszont hajlamosak arra, hogy a jobban teljesítő gyerekekkel továbbhaladjanak, és nem figyelnek a gyengébbek felzárkóztatására, pedig ennek módját is meg lehetne találni.

„A tankönyv nem arra van, hogy a borítótól az utolsó betűig bemagolják a gyermekek, hanem hogy segítse a tantárgy megértését” – jegyezte meg. Kérdésünkre elmondta, nem tudják, hogy Hargita megye tanintézeteiben milyen arányban van jelen a funkcionális analfabetizmus, ilyen jellegű felméréseket nem végez a tanfelügyelőség. A szakemberek szerint funkcionálisan analfabéta az a személy, aki nehezen vagy alig tud olvasni, nehezen ért meg összefüggő szövegeket, az olvasottakat nem tudja összekapcsolni korábbi ismereteivel, képtelen szóban és írásban kifejezni véleményét az elolvasott szöveggel kapcsolatban, és alkalmazni sem tudja a megszerzett ismereteket, ami így a továbbtanulásban is akadályozza őt.