Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónikának elmondta, szombatra rendkívüli egyházkerületi közgyűlést hív össze Kolozsvárra, a Kétágú templomba. Kató elmondta, a tanácskozásra a közgyűlési tagokon kívül a gyülekezetek képviselőit is várják, hogy közösen döntsenek: „hogyan tovább”.

Az egyházkerület közleményében úgy fogalmaz, „25 év jogállamiságba vetett hitünk dőlt ma meg azzal, hogy a táblabíróság jogtalanul elvette az Erdélyi Református Egyházkerülettől a Székely Mikó Kollégium épületét”.

„Olyan állapot állt elő, amivel a román állam azt jelezte a reformátusoknak, a kisebbségieknek, hogy nem ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást ebben az országban” – olvasható a közleményben. Az egyházkerület szerint újra kell gondolni az egyház és az állam viszonyát az elkövetkező időszakban. „Ez a visszaállamosítás azt üzeni, hogy ebben az országban bármikor bármit meg lehet tenni. Ugyanakkor igazságtalanság történt azokkal szemben is, akik a munkájukat végezték” – írják a közleményben.

A Magyar Unitárius Egyház vezetősége is közleményben fejezte ki felháborodását a sepsiszentgyörgyi épület visszaszolgáltatásával kapcsolatban született ítélet miatt.

„A ploieşti-i táblabíróság jogerős határozata gyakorlatilag újraállamosítást jelent, amely nemcsak a református egyházzal szemben megalázó és jogtipró, de minden erdélyi magyar egyház számára felháborító üzenet (…) A Székely Mikó Kollégium épületének újraállamosítása és a jogos visszaszolgáltatásban eljáró személyek elítélése azt üzeni, hogy már a tulajdonjogilag rendezett javaink sincsenek biztonságban” – olvasható a közleményben.

Az unitáriusok egyébként a többi erdélyi magyar egyházzal közösen „minden lehetséges fórumon” fellépne a tulajdonjogok maradéktalan érvényesüléséért.

RMDSZ: nemzetközi fórumokhoz kell fordulni

Az RMDSZ a Szövetségi Állandó Tanács csütörtöki kolozsvári ülését követően szintén közleményben ítélte el „az egyházzal és a törvény alkalmazóival szemben hozott igazságtalan” bírósági döntést. A közlemény rámutat: az ítélet veszélyes precedenst teremt, „amelynek alapján a hasonló módon meghozott visszaszolgáltatási döntések érvénytelenítését kérhetik”.

A szövetség állásfoglalása szerint az RMDSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz, ugyanakkor széles körű társadalmi szolidaritás kifejezésére kérte fel az egyházakat, a civil társadalmat, és az egész erdélyi magyar közösséget.

A Magyar Polgári Párt (MPP) csütörtöki keltezésű nyílt levelében jelezte: a november 29-ei, sepsiszentgyörgyi tömegrendezvényén – melyen a magyarság alapvető jogainak alkotmányos garantálását fogják követelni – az egyházi vagyon visszaállamosítása ellen is tiltakozni fognak.
A polgári párt elfogadhatatlannak tartja, hogy „Románia a kommunizmusban elkobzott egyházi és közösségi javak viszszaszolgáltatása után ismét a magyarság és történelmi egyházaink ingatlanjainak visszaállamosítására törekszik”.

Sánta Imre bikfalvi református lelkész – aki két évvel ezelőtt ötvenhét napon át tüntetett a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen – az ítélethirdetés után azt írta a Facebook-oldalán, úgy tűnik, „senki és semmi nincs már biztonságban (…) Romániában a 21. században”. Félő, hogy ez még csak a kezdet. Mi jöhet még? Ebben az országban bármi megtörténhet. Ma megfosztanak őseink örökségétől, holnap még a földet is kihúzzák talpunk alól, bárkit elítélhetnek mondvacsinált ürüggyel” – állapította meg a Mikó-ügy egyik jelképes figurájává vált lelkész.

Bukarest helyteleníti a magyar állásfoglalást

Ezzel egy időben a román külügyminisztérium csütörtöki közleményében leszögezte: helytelennek tartja, hogy a magyar kormány egyik tagja egy romániai bíróság jogerős ítéletéről mondott véleményt. A bukaresti kommüniké Semjén Zsolt szerdai közleményére utal, amelyben a nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes elfogadhatatlan nevezte mind egyházi szempontból, mind a magyarság szempontjából, hogy Romániában a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekednek.

„A hatalommal való visszaélést a román törvények büntetik, az elkövető politikai hovatartozásától és etnikai származásától függetlenül. Az igazságszolgáltatás függetlensége alapelv minden európai jogállamban, a bírósági határozatokat kivétel nélkül mindenkinek tiszteletben kell tartania” – olvasható a román külügyi közleményben.

A tárca szóvivője szerint „helytelen, nem megfelelő” az a gesztus, hogy egy magas rangú magyar politikai vezető egy román bíróság jogerős végzéséről mond véleményt. A román külügyi közlemény leszögezi: ezt a büntetőpert semmilyen módon nem lehet összefüggésbe hozni a nemzeti kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatával, melynek során a román állam már „jelentős számú visszaigénylést megoldott”.

Amint arról beszámoltunk, az ítélőtábla jogerős ítélete öt-öt év felfüggesztett börtönbüntetésre enyhítette Markó Attila és Marosán Tamás három-három év letöltendő börtönbüntetéséről szóló alapfokú verdikt végrehajtását.

A ploieşti-i táblabíróság egyúttal eltörölte a buzăui bíróság ama ítéletét is, amelynek értelmében 1,13 millió lejt koboztak volna el az Erdélyi Református Egyházkerülettől. Ugyanakkor Georgiana Petrişor táblabírósági szóvivő közölte: az ítélet megerősítette az elsőfokú határozat ama részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát az ingatlan felett.

Kormánypénz Bánffy-erdők visszaadásának érvénytelenítéséhez

Közben kiderült, hogy a román belügyminisztérium fizette ki azt a bírósági letétet, amelyet a Maros megyei prefektusnak kell befizetnie egy erdő-visszaszolgáltatási ítélet érvénytelenítésére indított perrel összefüggésben – közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.

Vasile Liviu Oprea prefektus a hírügynökségnek elmondta, annak a 2007-es ítéletnek az érvénytelenítését kezdeményezte, amely során 9300 hektár erdőt szolgáltattak vissza Bánffy Dániel báró örököseinek. A per tárgyalásait eddig háromszor kellett elhalasztani, mert a prefektusi hivatal nem tudta kifizetni a közel 15 ezer lejes kauciót.

A Maros völgyében Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva térségében fekvő erdőt ugyan jogerősen visszaszolgáltatták 2007-ben az örökösöknek, a birtokba helyezés azóta sem történt meg. Az illeték befizetésére azért volt szükség, hogy a szászrégeni bíróság tárgyalhassa a birtokba helyezés felfüggesztésére irányuló prefektusi keresetet.

Közben a prefektus egy másik perben a visszaszolgáltatási határozat érvénytelenítését kéri. A prefektus arra hivatkozva próbálja érvényteleníteni a jogerős visszaszolgáltatási ítéletet, hogy a Maros-völgyi Bánffy-erdők nem a kommunista államosítás következtében kerültek a román állam tulajdonába. Álláspontja szerint Bánffy Dániel vagyonát arra hivatkozva vette el a román állam, hogy a bárót egy korábbi ítéletben emberiesség elleni bűntettekre való uszítás vádja alapján ítélték el.

A Bánffy-család képviselője az MTI-nek a hírre reagálva elmondta, nem tartják meglepőnek az újabb fejleményt. Hozzászoktak a hatóságok akadékoskodásához. „Reméljük, hogy az Európai Unióhoz tartozó Romániában nem a korrupció és a sovinizmus, hanem a jogállamiság és az igazság lesz a győztes” – nyilatkozta az MTI-nek a neve elhallgatását kérő Bánffy-örökös.