Az elképzelések szerint magyarországi oldalon a Tiborszállás közelében lévő, körülbelül 84 hektáros Csicsós-lápot öntenék el újra, míg román oldalon a Börvely szomszédságában lévő, körülbelül 30 hektáros Bekeki-lápot támasztanák fel. A két mocsaras területet összekötnék a régi Kraszna-meder vízellátásának megoldásával, így csónakkal is lehetne közlekedni a két említett terület között, melyeken nyílt vizű részeket és nádas kialakítását egyaránt tervezik.

A szükséges munkálatokra az EU román–magyar szomszédsági programjából szereznének pénzt, a projekt részleteinek kidolgozása érdekében pedig e hét során ült össze tárgyalni Kovács Jenő nagykárolyi, valamint Kovács Lajos nagyecsedi polgármester, illetve Fülöp István, a mátészalkai járási kormányhivatal vezetője.

Mint ismeretes, a 220 négyzetkilométeres felületű, azaz a Balaton körülbelül kétharmadát kitevő Ecsedi-láp részleges visszaállításának ötlete nem most merült fel először, azonban a korábbi projektek, melyekben Nagyecsed partnere Börvely volt, nem nyertek.

Kovács Lajos azonban bizakodó, mint kifejtette, újragondolják szakemberek bevonásával a tervezetet, és bíznak abban, hogy a partnerségi program irányítását idéntől átvevő román hatóságok más prioritásokat fogalmaznak meg, mint a magyar, kisebb súlylyal esik majd a latba a gazdasági fenntarthatóság, és több pont jár majd a természet-, illetve az örökségvédelemért.

Hozzátette, a WWF Magyarország korábban végzett egy alapos felmérést, és azt állapították meg, hogy a hajdani növény- és állatvilág képviselői élnek még az egykori láp máig fennmaradt nedves zugaiban, így arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben bővülne az élőhelyük, ismét benépesítenék a vizes területeket. A tervezett 120-130 hektáros rehabilitált lápon pallón futó tanösvényt építenének, erdei iskolát alakítanának, és kilátókat is építenének a turisták számára. 

Kovács Jenő szerint emellett hasznos volna tavakat kialakítva megtartani a vizet a területen, hiszen évről évre nagyobb gondot jelent az aszály. Kifejtette: a természeteshez közeli állapotban kellene tartani a térséget, nem pedig a „dombra vezetni a vizet”, utalva arra, hogy a 19. század végén, a hatalmas vizes terület lecsapolásakor a dagadóláp teknőszerű medréből kivezették a Krasznát, mely táplálta azt – azóta a folyó a mélyedés szélén fut, medrének feneke pedig magasabban van, mint a szomszédos területek, ezért a gyűlő vizet szivatytyútelepek segítségével emelik át az új Kraszna-mederbe. A nagykárolyi polgármester fontosnak tartotta leszögezni: nem a teljes lápot kívánják visszaállítani, hanem csak egy kis részét, ezért nincs okuk az ijedtségre azoknak, akik ellenzik a kezdeményezést.

Az egykori Ecsedi-láp Európa legnagyobb ilyen jellegű természeti képződménye volt, ahol a nyílt vízfelületek nádasokkal és ingólápon fekvő rétekkel, sőt erdőkkel váltakoztak. Az ingóláp szilárd talajú részeket jelentett, melyek alatt többméteres vízréteg húzódott meg. A területet az 1890-es évek során a Károlyi grófok csapoltatták le gazdasági szempontokat szem előtt tartva.