Értékválságokról és együttgondolkodásról az unitáriusok rendezvényén

Az európai értékrendszer mibenlétét, válságát, a válság okait és lehetséges következményeit körüljáró beszélgetésen Egyed Péter kolozsvári filozófus, filozófiaprofesszor, író és Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi születésű mérnök, fizikus, közgazdász, az unitárius egyház volt főgondnoka osztotta meg gondolatait. Kolumbán korábban a Hargita megyei tanács elnöke volt, 2000-ben felhagyott a politizálással, egyetemi oktató lett, aztán 2008-tól Énlakára költözött, ahol bevallása szerint harmonikus, falusi életet él, bivalyokat tenyészt.

Az európai értékek válságának szerteágazó és megannyi oldalról megközelíthető témája kapcsán a beszélgetés résztvevői a közösségi együttgondolkodás, valamint a személyes önazonosság meghatározásának fontosságára is felhívták a figyelmet. A beszélgetést Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka moderálta.

Identitásunk hitszerű elemei

Mint elhangzott, a múlt évben kezdődött migránsválság, amely komoly vitát szított az európai közösségben, számos kérdést vet fel. Így többek közt azt is, hogy mi történik az öreg kontinens identitásával, alapelveivel, mit jelent ma európainak lenni, és egyáltalán megállapítható-e olyan értékrendszer, amely egyértelműen európai. Egyed Péter rámutatott: amit manapság az értékrendszerek válságáról hallani, az a média, a politikai diskurzusok által nagymértékben befolyásolt és „hangszerelt\" üzenet.

„Filozófusként úgy vélem, ettől a befolyástól függetlenül, saját magunknak kell eldöntenünk, hogy identitásunknak, értékrendünknek mik a hitszerű elemei. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy vallási, anyanyelvi hovatartozása, a társadalomban betöltött szerepe okán milyen elemek határozzák meg személyes önazonosságát, amelyet mindenki saját maga erősíthet meg\" – fejtette ki a filozófiaprofesszor.

Kitért arra is, hogy bennünket európai polgárokként az EU alapvető értékeit leszögező Európai Charta határoz meg, amelyben nem szerepel sem a közösségi, sem pedig a vallási/hitbeli hovatartozás szempontja – holott a hívő emberek számára ez utóbbi a legfontosabb az önazonosság tekintetében. A Charta az európai polgárt individuumként határozza meg, tartalmazza a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, de nem szerepel benne sem a kereszténység mint történelmi, kulturális tény, sem pedig a közösség mint meghatározó tényező – az EU pedig ezért utasítja el a kisebbségek felől érkező beadványokat és igényeket.

Egyed Péter úgy fogalmazott, a kontinens válságának ideológiája nem új keletű, hiszen Oswald Spengler német filozófus már majdnem száz évvel ezelőtt megírta A Nyugat alkonyát; a történetfilozófiai mű döntően befolyásolta a múlt század derekának gondolkodástörténetét. „Európa azóta is nagyon sok mindent túlélt, és még nagyon sok mindent túl fog élni\" – vélekedett Egyed Péter.

A szolidaritás hiánya jellemzi Európát

Kolumbán Gábor – aki 1998-99-ben az Európa Tanács két munkabizottságát is vezette – úgy fogalmazott, már több mint másfél évtizeddel ezelőtt is euroszkeptikus volt az Unió intézményrendszerének hatékonyságát illetően. Hozzátette, különbséget kell tenni Európa mint közösségalkotó kultúrák összessége és az Európai Unió mint politikai konstrukció között.

„Az értékrendszer szempontjából a kettő természetesen nem ugyanaz, az unió pedig egy olyan házhoz hasonlítható, amelynek előbb megépítették a tetejét, de nem dúcolták alá, alapja ingatag. Az EU hatalmas bürokratikus intézményrendszere így alkalmatlannak bizonyul arra, hogy kezelni tudja a mai globális konfliktusokat\" – fogalmazott Kolumbán. Meglátása szerint a mostani európai válság egyik oka, hogy az EU-t a kétségbeesés hozta létre, az, hogy el akarták kerülni a harmadik világháborút, ami tulajdonképpen nem sikerült.

„Európa válsághelyzetben van. Nagyon jó példa erre, hogy a jelek szerint a nemsokára bekövetkező Brexit-szavazás eredménye nyomán Nagy-Britannia távozhat az EU-ból, ezzel pedig véget ér a szigetországban a belpolitikai béke. Több szinten is érzékelhető, hogy háború zajlik manapság a kontinensen\" – mondta Kolumbán Gábor a kolozsvári rendezvényen. Arra is kitért, hogy Európa mintegy „exportálta\" a problémáit, ennek egyik következménye a migrációs hullám. A különféle válságok, a mai európai konfliktusok közepette pedig egyfajta kapaszkodót jelenthet, ha azokat a közösségformáló szellemi impulzusokat helyezzük előtérbe, amelyek meghatározzák kultúránkat.

„A szolidaritás hiánya jellemzi Európát és az EU-t is. Meg kéne keresni azokat az értékeket, amelyek összetartó erőként hathatnak. Ilyen például a szolidaritás, amely, mint tudjuk, forradalmakat indított el a kontinens történelmében. A kulturális sokféleségben az egymáshoz vezető hidak, kapcsolódási pontok fordítják le, közvetítik az egyes közösségek számára az értékeket\" – fogalmazott Kolumbán.

A közösségépítés mint kulcstényező

A kerekasztal-beszélgetésen szó esett arról is, hogy bár az erdélyi magyarok többsége még tradicionális közösségekben él, a 25-30 évesek, az úgynevezett Y generáció már másfajta életvitelt folytat. Ma már mindenféle közösséget „megnyitottak\" a felgyorsult kommunikációs folyamatok, és az értékek is változóban vannak. Az individualizációs forradalom és a mobilitás következményeképpen a fiatal generációra egyre inkább az jellemző, hogy tagjai több országban is szerencsét próbálnak, munkát keresnek, a helyhez és közösséghez kötöttség már egyre ritkább esetükben. A családmodell is megváltozott, a többgenerációs együttélés egyre kevésbé jellemző, és ez visszafordíthatatlan folyamatnak tűnik.

„Olyan értékeket kell felmutatni a fiataloknak, amelyekben megtalálják a közösségi hovatartozás erejét és jelentőségét. A válsághelyzetekben és az egyre gyorsuló kommunikációjú globális világban is az együttgondolkodás, az egymásra találás, a koherens közösségépítés a kulcstényező\" – fogalmazott Kolumbán Gábor a Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál programsorozat keretében tartott beszélgetésen.