Helyben lajstromoznák az erdélyi értékeket

Új alapokra helyeznék erdélyi magyar civil szervezetek a külhoni magyar értéktárba bevihető erdélyi értékek azonosításával és jóváhagyásával járó munkát.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) meghívására pénteken tizenhat erdélyi magyar szakmai és civil szervezet vett részt a Kolozsvárt rendezett, a hungarikumokkal és a magyar nemzethez kötődő erdélyi értékekkel kapcsolatos megbeszélésen. Sebestyén Csaba RMGE-elnök, a budapesti Hungarikum bizottság tagja elmondta, jelenleg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági és önkormányzati szakbizottsága hivatott összeállítani a külhoni magyar értéktárat.

A magyar Földművelésügyi Minisztériumhoz (FM) és a Hungarikum bizottsághoz hasonlóan azonban a Máértet alkotó erdélyi magyar politikai alakulatokat is arra kérik, hogy bízzák inkább a civilekre, a szakmai szervezetekre az értékek listázását. Sebestyén hozzáfűzte, arra a kérdésre is megoldást keresnek, miként lehet a már létező védjegyeket összekapcsolni a Hungarikum bizottság értéklistájával.

A civil szervezetek áldatlan állapotnak tartják, hogy a külhoni magyar értéktárban jelenleg mindössze öt erdélyi érték szerepel: a kaplonyi Páduai Szent Antal templom, ferences kolostor és a Károlyi grófok kriptája, a gyergyóújfalusi falutörvény, a gyergyótekerőpataki katolikus templom, a gelencei Szent Imre katolikus műemléktemplom és a szintén gelencei Jancsó-udvarház.

Szerintük ez nem tükrözi azt a felbecsülhetetlen szellemi és természeti vagyont, amelyet az erdélyi magyarság őriz és amelyeknek helye régen a hungarikumok gyűjteményében lenne. Elhangzott: egész Erdélyre jellemző érték többek között a székely rovásírás, Mátyás király öröksége vagy a kürtőskalács, amely januárban erdélyi, székely, valamint magyar értékként került a hungarikumok „előszobájának\" tekintett Magyar Értéktárba.

Antal Andrea, az FM Hungarikumokért felelős államtitkárságának osztályvezetője a kincses városi fórumon elmondta: az Országgyűlés várhatóan ezen a héten módosítja a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt, hogy minél több külhoni érték kerülhessen bele a közös magyar értéktárba. Az elképzelés szerint magyarországi mintára alulról építkezve, már települési szinten elkezdődhet a helyi értéktárak összeállítása.

A résztvevő civil szervezetek ugyanakkor az erdélyi sajátosságokra tekintettel azt kérték, ne a helységek szintjén történjen a válogatás, szerintük ugyanis óhatatlanul elindulna a versengés a különböző települések között. Három regionális – a Partiumot és Bánságot, Közép-Erdélyt és a Székelyföldet lefedő –, valamint egy erdélyi értéktár bizottság létrehozását látták célszerűnek, amelyben az egyes ágazatokban (agrárium, épített környezet, kulturális örökség stb.) kiemelkedő szakmai tevékenységet végző civil-szakmai szervezetek delegálnák a testület tagjait.

Tekintettel arra, hogy a Kriza János Néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület nemrég meghívást kapott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 48 millió forint vissza nem térítendő pályázatára, a 16 erdélyi szervezet felkérte a két szervezetet, hogy pályázatukban valamennyiüket képviseljék. A meghívásos pályázat éppen a külhoni magyar értékek összegyűjtésének támogatását célozza.

Különben az RMDSZ által összehívott Kulturális Autonómia Tanács 2013-ban jelentette be egy erdélyi magyar értéktár összeállítását Transsylvania Semper (Mindörökké Erdély) néven. A testület szerint a székely köményestől Torockó épített örökségéig, Kós Károly életművétől Bölöni László labdarúgó sportolói karrierjéig sok minden bekerülhet az értéktárba, amelynek összeállítása kapcsán viszont azóta nem történt fejlemény.