Fotó: Biró István
Reménykedhetnek az erdélyi magyar pálinkafőzők, hogy mégiscsak felírhatják a termékeik címkéjére, hogy pálinka. Pénteken a magyar Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt a különböző ügyosztályok vezetői az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselőivel egyeztettek a pálinka mint termék földrajzi oltalma kapcsán, és abban maradtak, hogy beindítják a folyamatot, megpróbálják az európai uniós eredetvédettséget az Erdélyben főzött pálinkákra is kiterjeszteni.
2016. augusztus 08., 09:202016. augusztus 08., 09:20
Szeptemberben újabb forduló
A következő megbeszélésre szeptember közepén kerül sor, addig a minisztérium munkatársai összeállítanak egy memorandumot, és elindítják a folyamatot – számolt be a Krónikának a pénteki megbeszélés eredményeiről Dezső Tibor. Az erdélyi lovagrend szakmai vezetője kifejtette, hasznos, közel négyórás megbeszélésre került sor, a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei nagyon felkészültek voltak, és pozitívan álltak a problémához. „Partnerként tárgyaltunk, és a tárca képviselői feladatként tekintettek a problémánkra, olyan feladatra, amire megoldást kell találni” – mondta a sepsiszentgyörgyi vállalkozó, a több nemzetközi díjat begyűjtő Potio Nobilis pálinkárium társtulajdonosa.
Mindössze anyanyelvüket szeretnék használni
Az erdélyiek elismételték gondjaikat, hangsúlyozták, hogy nem román félként tárgyalnak, hanem magyar állampolgárok, az anyanyelvüket szeretnék használni, magyar feliratot akarnak a címkéikre, és ezt ezúttal nem bukaresti, hanem budapesti nyomásra nem tehetik meg. Azt kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők, így a Bánságban, a Partiumban is. „Az erdélyi lovagrendnek nincs minden főzővel kapcsolata, de így tartottuk méltányosnak” – hangsúlyozta a vállalkozó.
Hozzátette: fontosnak tartják, hogy a pálinka megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzés is legyen a fogyasztónak. Meglátásuk szerint a pálinka olyan hungarikum lehet, amelynek minden európai nagyvárosban jelen kell lennie, hiszen olyan termék, amelynek nincs szavatossága, könnyen tárolható, forgalmazható, és öregbítheti Magyarország hírét, olyan státust vívhat ki magának, mint a whisky vagy a vodka. Az erdélyiek felhívták a figyelmet, hogy vállalkozóként szoros határidőkhöz szoktak, nem négyéves ciklusokban gondolkodnak, mint a politikusok, ám a szeptember közepére beütemezett újabb egyeztetést méltányosnak találják – avatott be Dezső Tibor.
Perrel fenyegették az erdélyieket
Mint arról beszámoltunk, hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a pălincă szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható. Az erdélyiek már az erre vonatkozó petíciót elküldték a magyar Földművelésügyi Minisztériumak, Magyarország bukaresti nagykövetségének is, kérve, hogy használhassák a pálinka megnevezést.
Tavaly októberberben, az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is. Mint mondta, „nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az Uniónál”.
Az uniós eredetvédettségi dokumentumba foglalt hivatalos megfogalmazás szerint ugyanis a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vad gyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A barackból készített párlat esetében viszont lehetőség van Ausztria négy tartományában is a pálinka elnevezés használatára.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!