Erdélyi remény a pálinkára

Szeptemberben újabb forduló

A következő megbeszélésre szeptember közepén kerül sor, addig a minisztérium munkatársai összeállítanak egy memorandumot, és elindítják a folyamatot – számolt be a Krónikának a pénteki megbeszélés eredményeiről Dezső Tibor. Az erdélyi lovagrend szakmai vezetője kifejtette, hasznos, közel négyórás megbeszélésre került sor, a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei nagyon felkészültek voltak, és pozitívan álltak a problémához. „Partnerként tárgyaltunk, és a tárca képviselői feladatként tekintettek a problémánkra, olyan feladatra, amire megoldást kell találni” – mondta a sepsiszentgyörgyi vállalkozó, a több nemzetközi díjat begyűjtő Potio Nobilis pálinkárium társtulajdonosa.

Mindössze anyanyelvüket szeretnék használni

Az erdélyiek elismételték gondjaikat, hangsúlyozták, hogy nem román félként tárgyalnak, hanem magyar állampolgárok, az anyanyelvüket szeretnék használni, magyar feliratot akarnak a címkéikre, és ezt ezúttal nem bukaresti, hanem budapesti nyomásra nem tehetik meg. Azt kérték, hogy a pálinka megnevezést a történelmi Erdély mind a tizenhat megyéjében használhassák a minőséget szavatoló pálinkafőzők, így a Bánságban, a Partiumban is. „Az erdélyi lovagrendnek nincs minden főzővel kapcsolata, de így tartottuk méltányosnak” – hangsúlyozta a vállalkozó.

Hozzátette: fontosnak tartják, hogy a pálinka megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzés is legyen a fogyasztónak. Meglátásuk szerint a pálinka olyan hungarikum lehet, amelynek minden európai nagyvárosban jelen kell lennie, hiszen olyan termék, amelynek nincs szavatossága, könnyen tárolható, forgalmazható, és öregbítheti Magyarország hírét, olyan státust vívhat ki magának, mint a whisky vagy a vodka. Az erdélyiek felhívták a figyelmet, hogy vállalkozóként szoros határidőkhöz szoktak, nem négyéves ciklusokban gondolkodnak, mint a politikusok, ám a szeptember közepére beütemezett újabb egyeztetést méltányosnak találják – avatott be Dezső Tibor.

Perrel fenyegették az erdélyieket

Mint arról beszámoltunk, hosszú évek óta jelent bosszúságot és nehézséget az erdélyi magyar pálinkafőzők számára, hogy nem írhatják rá termékük címkéjére anyanyelvükön a pálinka elnevezést. Az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt ugyanis mindössze a kisüsti nevének román megfelelője, a pălincă szerepelhet a feliraton, magyarul csak a gyümölcspárlat szó használható. Az erdélyiek már az erre vonatkozó petíciót elküldték a magyar Földművelésügyi Minisztériumak, Magyarország bukaresti nagykövetségének is, kérve, hogy használhassák a pálinka megnevezést.

Tavaly októberberben, az Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulásakor a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere, Piros László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva perrel is megfenyegette az erdélyieket, akik szerinte jogtalanul használják a pálinka szót, még a lovagrend nevében is. Mint mondta, „nemzeti érzelmű magyar állampolgárként feljelenti a névbitorlókat az Uniónál”.

Az uniós eredetvédettségi dokumentumba foglalt hivatalos megfogalmazás szerint ugyanis a pálinka készítésekor kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vad gyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlő törköly használható fel, és pálinkának csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak. A barackból készített párlat esetében viszont lehetőség van Ausztria négy tartományában is a pálinka elnevezés használatára.