Az orvosok gyakorlatilag délután 15 óra után az illető kórházba beutalt fizetős betegeikkel foglalkozhatnának, a szolgáltatások tarifáit pedig szabadon alakíthatnák ki.

Az orvosok magánvállalkozókként – jogi személyekként – kötnének szerződést a kórházzal az ott lévő felszerelések bérbevételéről, ezenfelül a pénztárnál kifizetett szolgáltatások mintegy 15 százalékát a kórház visszatartaná a fogyóeszközök ellenértékeként. A portál szerint még vita tárgyát képezi, hogy a fizetős egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő betegek elszámolhatnák-e kiadásaik egy részét az állami egészségbiztosító pénztárnál.

A parlamenti szakbizottság tagjai állítólag hajlanak erre a megoldásra, de csak akkor, ha a törvénybe az is bekerül, hogy a közkórházakban munkát vállaló orvosok nem dolgozhatnak a magánszférában. A kórházi rendszer, mint ismeretes, krónikus orvoshiánnyal küzd, mivel az országban oklevelet szerzett orvosok jelentős része a hazai alacsony fizetések miatt inkább külföldön vállalt munkát.

A parlamenti szakbizottság előtt lévő tervezet arra próbál megoldást találni, hogy a szakképzett orvosok magasabb jövedelemre tehessenek szert a közkórházakban anélkül, hogy szolgáltatásaik árát magánklinikákon hajtsák be – a magán- és állami szektor között „sétáltatott” – betegeiktől.

Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos-igazgatója a Krónika érdeklődésére kivitelezhetetlennek nevezte az egészségügyi minisztérium javaslatát, és úgy véli, egy ilyen törvény alkalmazása hatalmas káoszt eredményezne a rendszerben.

„Ellenőrizhetetlen, hogy az orvos hány óráig foglalkozik kizárólag a magánbetegeivel, és átláthatatlan lenne az is, hogy kit vállal ingyen, és kik lesznek a fizetős betegei. Nehezen lehetne szabályozni, hogy délután a fizetős beteg kezelésére használják-e a felszerelést, a műtőket, vagy az ügyeletes orvos látja el a sürgősségeket – mutatott rá az orvos-igazgató. – A szándék valószínűleg jó, arra törekednek, hogy az orvosok több pénzt kereshessenek, ne hagyják el az országot, de ha összekeverik az állami és a magán egészségügyi rendszert, azzal nagyon összebonyolódik az ellátás, és a betegnek semmiképpen nem válik majd a javára”.

Antal Álmos szerint már azzal is hibáztak, hogy megengedték a magánszektornak, hogy szerződést kössön az egészségbiztosítóval, így „folyamatosan pumpálódik ki a pénz a rendszerből”. „Ha az orvosok nem dolgozhatnak majd a magánszférában, honnan kerülnek a kórházba a fizetős betegeik? Hiszen aki bemegy a közkórházba, elvileg ingyenes ellátásban kell részesülnie” – magyarázta Antal Álmos.

Az intézményvezető szerint az egészségügynek inkább a hazai össztermékből (GDP) kellene nagyobb százalékot kapnia, hogy az orvosok tisztességes fizetést kapjanak, a betegek pedig civilizált, korszerű ellátásban részesüljenek. „A frissen bemutatott változattal arra kényszerítik a betegeket, hogy még többet fizessenek az ellátásukért, holott már törlesztik az egészségbiztosítást, és jogosultak lennének az ingyenes kezelésre” – szögezte le.

A szaktárca egyébként a nagyon elterjedt hálapénz visszaszorulását is reméli a törvénytől. Az Adevărul napilap internetes oldalán csütörtökön közzétett friss felmérésből kiderül, hogy a romániai lakosság több mint fele fizetett hálapénzt az utóbbi évben az állami egészségügyi szektorban orvosoknak, nővéreknek, laboránsoknak vagy akár kapusoknak.

A felmérés szerint a hazai páciensek 37 százaléka adott pénzt vagy ajándékot az őt kezelő orvosoknak legutóbbi kórházi beutalása alkalmával. Az orvosi kamara adatai szerint az Európai Unióban a romániai kezdő gyakorló orvosok kapják a legkisebb nettó fizetést, átlagosan kétszáz eurót havonta. A romániai szakorvosok hivatalos jövedelmének átlaga 435 euró.