A Kiss Tamás szociológus által bemutatott adatok egy nemzetközi kutatás részét képezik, amely a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal irányításával nyolc ország statisztikai hivatala, valamint egyes kutatóintézetei és önkormányzatai bevonásával zajlott 2012 júniusa és 2014 novembere között.

A SEEMIG kutatási program a Délkelet-Európa országaiban észlelhető migrációs hatásokat vizsgálta 1950-től 2012-ig. A részt vevő kutatóintézetek azonban az általános kutatáshoz egy számukra fontos témát is csatolhattak, így külön felmérés készült az erdélyi magyarok migrációjáról.

Magyarország már nem célpont

Kiss Tamás elmondta, Magyarország ma már nem számít vonzó célpontnak a külföldi tanulmányokat vagy munkavállalást fontolgató erdélyi magyarok számára. A magyar állampolgárság azonban „jól használható tőke” a nyugat-európai munkavállalásban. Magyar útlevéllel jobb elhelyezkedési lehetőségeket és magasabb fizetést lehet kialkudni a munkaadóknál, mint román okmányokkal.

„A magyar állampolgárságnak a migrációt élénkítő hatása van” – állapította meg a kutató. Kiss Tamás megemlítette, az utóbbi 4–5 évben nőtt az erdélyi magyarok migrációs érintettsége, és jelenleg a magyar migráció csak kicsit marad el a Románia egészére érvényestől. Az erdélyi magyar háztartások 19 százalékában legalább egy személy külföldön tartózkodik.

Hozzátette, azokat az eseteket vizsgálták, amelyekben a családtag még nem telepedett le külföldön; pénzt küld haza, vagy pénzt kap hazulról. Míg a 2007 előtt elvándorolt erdélyi magyarok 64 százaléka Magyarországra ment, a 2007 után elvándoroltak már nagyobb arányban választották például Németországot célországnak, mint Magyarországot.

Kiss Tamás úgy vélte, Magyarországnak, a beáramló határon túli magyaroknak köszönhetően, nem kellett drámai lakosságfogyást elkönyvelnie az elmúlt időszakban.

Szentgyörgy: emigrálna a végzősök háromnegyede

A SEEMIG projekt keretében, a sepsiszentgyörgyi végzősök körében októberben végzett felmérés eredményei ennél is szomorúbb adatokat mutatnak: a sepsiszentgyörgyi végzős diákok háromnegyede gondolkodik az elvándorláson, a fele pedig külföldön keresne munkát. A nyolc dél-kelet-európai országot átfogó migrációs kutatás eredményeit – melyben Romániából Sepsiszentgyörgy önkormányzata, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Hargita Megyei Tanács vett részt – kedden Sepsiszentgyörgyön is ismertették.

Buja Gergely pályázatíró rámutatott, az államelnök-választás vasárnapi második fordulójában is arra derült fény, hogy az emigránsokkal számolni kell, és Lengyelország után Románia az Európai Unió második legnagyobb kibocsátó országa.

Becslések szerint több mint 3 millió román állampolgár él az ország határain kívül, azonban mivel a hazai hatóságok kaotikus módon követik nyomon a migránsokat, a hivatalos nyilvántartásokban csak 130–150 ezer személyről tudnak. Az adatok hiánya befolyásolja a szektoriális politikák kidolgozását, és ez hosszú távon rengeteg gazdasági és szociális jellegű problémát okozhat, vélte a szakember.

A projekt keretében a sepsiszentgyörgyi végzős diákok jövőstratégiáját, a továbbtanulással, munkavállalással kapcsolatos terveiket is felmérték. Sólyom Andrea szociológus elmondta, a város kilenc középiskolájában 746-an végeznek, közülük 642 töltötte ki a kérdőíveket. Ezekből arra derült fény, hogy ezek a fiatalok kedvezően ítélik meg családjuk anyagi helyzetét, szüleik jó része legalább érettségizett, többségük elégedett a tanintézetével.

A megkérdezettek zöme viszont kedvezőtlennek ítéli meg az elhelyezkedési lehetőségét, 49,9 százalékuk külföldön keresne munkát, a magyarok fiatalok szívesebben dolgoznának külföldön, a románok inkább maradnának az országban, de ők a közeli Brassóban, vagy más hazai nagyvárosban próbálkoznának.

A külföldre készülők fele Németországban dolgozna, 25 százalék Angliában, 14 százalék pedig Magyarországon kezdene új életet. A válaszadók háromnegyede tervezi a továbbtanulást, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a brassói Transilvania Egyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) a legvonzóbb számukra.

Gazdasági fejlődés kellene

A kivándorlásra vonatkozó kérdésre válaszként a megkérdezettek háromnegyede felelte azt, gondolkozik a kivándorláson, ez esetben a román fiatalok nagyobb mértékben, mint a magyarok, de a városi és kedvező kulturális háttérrel rendelkezőkre is ez jellemző, ecsetelte Sólyom Andrea. Rámutatott, az egyharmadukat a magasabb bérek és a kedvezőbb életfeltételek vonzzák külföldre. A magyar fiatalok többségét a családtagok, a szülőföld iránt ragaszkodás marasztalja itthon, a románokat pedig inkább az, hogy látják az itthoni boldogulás lehetőségét.

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a felmérés hasznát hangsúlyozta, és úgy vélte, a szakoktatással kapcsolatos előítéletek leküzdése jelenthetne előrelépést a téren. Kifejtette, a háromszéki diákok 10–12 százaléka a nyolcadik osztály elvégzése után abbahagyja tanulmányait, erre a problémára is megoldást kellene találni, vélte az RMDSZ szakpolitikusa.

Barna Gergő szociológus szerint a gazdasági fejlődés, az életkörülmények és az egészségügyi szolgáltatások javítása, az oktatási reform, illetve a gyermekvállalást ösztönző programok jelenthetnek megoldást a migráció okozta problémákra.