A hatóság megszervezésére vonatkozó kormányhatározat szerint az állatrendőrség nemcsak a magánszemélyeknél, hanem farmokon, állatkereskedésekben, állatkertekben, cirkuszokban és menhelyeken is végezhet ellenőrzéseket, sőt azt is vizsgálhatja, hogy a házi kedvenceket, illetve jószágokat megfelelő körülmények között szállítják-e.

Kuki Bărbuceanu, az ANSVSA ellenőrzésekért felelős igazgatóságának tanácsadója elmondta: az állatvédelmi rendőrség bejelentésekre is reagálni fog, és a bírságolás mellett az állatok elkobzása is a hatáskörébe tartozik. A gazdájuktól elkobzott nagyobb állatok számára a hatóság külön menhelyet hozna létre minden megyében, ennek érdekében az ANSVSA már tárgyalásba kezdett a megyei önkormányzatokkal, a projektbe pedig civil szervezetek is bekapcsolódhatnak.

„Jelenleg a hatóságoknak nincs lehetőségük arra, hogy például egy megkínzott lovat biztonságos helyre szállítsanak, ezt a hiányosságot szeretnénk orvosolni” – magyarázta Bărbuceanu, aki maga is tagja lesz az állatrendőrségnek. A kormányhatározat alapján az országos szervezet az igazgatón kívül 15 alkalmazottal működne, az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság megyei szervezeteinek keretében ugyanakkor további két–három személy látná el az állatrendőrségi feladatokat. Az alkalmazottak büntetőjogi tevékenység észlelése esetén a rendőrségnek jelentik majd az ügyet.

Ellentmondásosak a vonatkozó jogszabályok

Jelentős előrelépésnek tekinti az állatvédelmi rendőrség létrehozását az Országos Állat- és Környezetvédelmi Szövetség (FPAM), amelynek elnöke, Mircea Şerbănoiu a Krónikának elmondta: már évek óta szorgalmazzák egy hasonló intézmény megalapítását az ANSVSA-nál, így gyakorlatilag ők a projekt kezdeményezői.

Mint rámutatott: az ország lakosságának legalább 70 százaléka állatbarátnak tartja magát, Şerbănoiu meglátása szerint azonban az állatokkal való bánásmódra vonatkozó jogszabályok „aberránsak és ellentmondásosak”, így az állattartás nincs megfelelően szabályozva.

„A tavaly Bukarestben történt szerencsétlen kóborkutya-baleset nyomán az ebek kiestek a politikusok kegyeiből, akik inkább populista döntéseket hoznak, figyelmen kívül hagyva a törvények gyakorlati következményeit. Az eutanáziát ugyanis csak beteg állatok esetében lenne szabad alkalmazni, az egészséges négylábúak elaltatása már gyilkosságnak minősül” – vélekedett Şerbănoiu.

A szövetség elnöke szerint az állatrendőrség ugyan nem változtat az ellentmondásos törvényeken, a tisztességes bánásmódra vonatkozó előírások betartását azonban elősegítheti. „Üdvözöljük a kezdeményezést, de fontos, hogy az új hatóság valóban szakszerűen működjék, és kirója a megfelelő büntetéseket. Láthattuk, hogy amint elkezdték bírságolni az autóvezetőket a biztonsági öv mellőzése miatt, egyre több sofőr tartja be a törvényt” – magyarázta Şerbănoiu.

Az állatvédő arról is beszámolt, hogy naponta értesülnek magánszemélyek vagy közigazgatási szervek által állatokkal szemben elkövetett kegyetlenségekről: sok esetben megmérgezik az állatokat, de köztereken lelőtt vagy felakasztott kutyákat is gyűjtöttek már be.

„Tapasztaltuk, hogy lovakat kínoznak a piacon, pedig ott az állat-egészségügyi felügyelőség is jelen van, de az is gyakori, hogy alultáplált jószágokat súlyos kövekkel megrakott szekerek vontatására fognak be. Az állatok szállításakor sem mindig tartják be a törvényeket, sokan a túlzsúfolt teherautókban pusztulnak el” – részletezte az FPAM elnöke. Şerbănoiu hangsúlyozta: a szövetség mindenben segíti majd a rendőrséget.

Több pénzre lesz szükségük a megyei igazgatóságoknak

Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság partiumi és székelyföldi megyei igazgatóságaihoz egyelőre nem érkezett hivatalos értesítés az állatrendőrség megalapításáról, a Krónikának nyilatkozó illetékesek ugyanakkor eltérően vélekednek az új szervezet létrehozásáról.

Egyesek szerint az állatvédelmi rendőrség valóban megoldhat eddig orvosolatlan problémákat, míg mások úgy vélik: még számos intézkedésre szükség lenne ahhoz, hogy az állatvédelem a gyakorlatban is jól működjék.

Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője – aki a sajtóból értesült az állatrendőrség létrehozásáról – lapunknak elmondta: az ezzel járó pluszfeladatot csak úgy tudják elvégezni, ha szakembereket alkalmazhatnak, a kormány pedig több pénzt, valamint megfelelő infrastruktúrát biztosít számukra.

Mint rámutatott: jelenleg is rengeteg terepmunkát kell végezniük, a rendelkezésükre álló járművek és üzemanyag-költségvetés pedig erre is csak alig elegendő. Az állatorvos szerint Háromszéken nem jellemző az állatkínzás, elütött kisállatokról vagy sérült gólyákról azonban gyakran érkeznek bejelentések, ilyen esetekben igyekeznek lehetőségük szerint segíteni. „Olyan feljelentés érkezett már hozzánk, hogy egy gazda nem eteti az állatait, a helyszínen viszont kiderült, hogy ő maga is éhezik” – tette hozzá Sikó Barabási Sándor.

A „szakosodott” rendőrség létrehozását a civil szervezetek is támogatják, Forró Béla, a kézdivásárhelyi székely kutyaklub elnöke lapunknak elmondta: a helyi rendőrséggel már két éve aláírtak egy együttműködést az állatkínzásra vonatkozó jogszabályok alapján. „Hatékonyan tudunk együtt dolgozni a hatóságokkal, de minél előbb szükség lenne a törvények módosítására. Hiába állítja ugyanis össze a rendőrség a bűnvádi dossziét, ha az ügyészség ejti a vádat, vagy csak pénzbírságot ró ki az állatkínzókra” – magyarázta a civil szervezet vezetője.

Az állatvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályok alapján az is bűncselekménynek minősül, ha a gazda kiteszi az utcára az állatot. Mint felidézte: nemrég egy Kézdivásárhely környéki férfit tetten értek, amint autójából az utcára tett egy ebet három kölykével, a bíróság azonban felmentette, mert tanúval bizonyította, hogy az állatokat a város másik végén találta, és haza akarta vinni őket, de néhány utcával odébb meggondolta magát.

Az állatbarátok nem bizakodóak

Remus Moţoc, az ANSVSA Bihar megyei igazgatóságának vezetője szerint az állatvédelmi rendőrségnek nem lesz különösebb szerepe, hiszen az állat-egészségügyi hatóság keretében eddig is működött hasonló részleg.

Tájékoztatása szerint a megyében nem jellemzőek az állatbántalmazások, a helyi civil állatvédőkkel pedig jól együtt tudnak működni. Eugen Mureşan, a Szatmár megyei állat-egészségügyi igazgatóság szóvivője ezzel szemben lapunknak úgy nyilatkozott: jó ötletnek tartják az állatvédelmi rendőrség megalakítását, amelynek nyomán azt remélik, hogy csökken a panaszok száma, és az állatok ellen elkövetett kegyetlenkedések is visszaszorulnak.

Hozzátette: a rendőrség hatáskörébe tartozó feladatok ellátása nem idegen tőlük, hiszen eddig is érkeztek hozzájuk bejelentések az állatvédelmi osztályukon keresztül. Nem ennyire bizakodóak a szatmári állatbarátok: Rácz Annamária állatorvos, a nagykárolyi Puffy állatvédő egyesület önkéntese szerint például hiába hoz létre új hatóságot a kormány, ha az alkalmazottak nem állatszerető, hanem politikai alapon kinevezett személyek lesznek.