
Fotó: Szucher Ervin
Életének 75. évében elhunyt Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál. Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották.
2016. január 13., 19:382016. január 13., 19:38
A ’90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tízesztendei fogságra egy máig vitatott videofelvétel alapján.
Elítélésekor az ügyet alapfokon tárgyaló bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halálos rúgást elkövetni. A legfelsőbb bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hat év fogság után.
Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti, jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben is részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi interjújában. Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt.
„Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády-házban.
A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”. Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett”.
Egy 1975-ben bevezetett szabály miatt az új vonatoknak lassítaniuk kell a több milliárd euróból korszerűsített vonalakon, noha a sebességkorlátozásokra már nincs szükség – hívta fel a figyelmet a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Két iskolát is felkeresett Kolozs megyében Bölöni László egykori labdarúgó és mesteredző, hogy diákoknak meséljen életútjáról, a futballról, sikerek és kudarcok feldolgozásáról.
A környezetvédelmi minisztérium engedélyét kérték hétfőn egy medve kilövéséhez Beszterce-Naszód megyében, a védett állat feltehetően egy asszony halálát okozta. Múlt héten Székelyföldön is hasonló esetről számoltak be a helyi hatóságok.
Történelmi utcanevek tértek vissza Nagybányára, így újra Jókai Mór és Lendvay Márton nevét viselik nagybányai utcák.
A kolozsvári polgármesteri hivatal hétfőn aláírta a kivitelezővel az elővárosi vasút állomásainak megépítésére vonatkozó szerződést.
Egy kis erdélyi közösségből indulva jutott el a nemzetközi robotikaversenyek élvonalába a csíkszeredai Fabton Lego robotikacsapat, amely idén Atlantában képviseli Magyarországot a világbajnokságon. Simon Norbert edzővel beszéltünk a csapat munkájáról.
Megkezdődtek a brassói Fellegvár javítási és állagbiztosítási munkálatai. Az elengedhetetlen gyors beavatkozások azonban még nem a várva várt átfogó restaurálásnak kezdetét jelentik: arra továbbra is forrásokat keresnek.
Tragikus medvetámadás történt Beszterce-Naszód megyében: egy 53 éves nő életét vesztette, miután egy medve rátámadt a Telcs községhez közeli dombvidékén.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.
Őrizetbe vettek egy 45 éves gyulafehérvári férfit, aki pénteken egy éles tárggyal megtámadott egy 12 éves kislányt és annak édesapját Gyulafehérváron – közölte szombaton a Fehér megyei rendőr-főkapitányság.