Fotó: Szucher Ervin
Életének 75. évében elhunyt Marosvásárhely fekete márciusának egyik legvitatottabb személyisége, Cseresznyés Pál. Míg a román nacionalisták nemzetük legnagyobb ellenségeként tekintettek rá, a magyarok az 1990-es kirakatperek legpechesebb áldozatának tartották.
2016. január 13., 19:382016. január 13., 19:38
A ’90-es marosvásárhelyi véres események áldozata csaknem hat évet töltött börtönben. Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérlet vádjával ítélték tízesztendei fogságra egy máig vitatott videofelvétel alapján.
Elítélésekor az ügyet alapfokon tárgyaló bíróság nem vette figyelembe a román nemzetiségű orvos szakértői jelentését, amelynek értelmében futás közben a vádlott nem tudott halálos rúgást elkövetni. A legfelsőbb bíróság az időközben kialakult nemzetközi nyomás ellenére az ítéletet helybenhagyta, az áldozat csak Emil Constantinescu elnöki kegyelmének köszönhetően került szabadlábra hat év fogság után.
Cseresznyést előbb a marosvásárhelyi, majd a Bukarest melletti, jilavai börtönben éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták származása miatt. Elmondása szerint a börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”. „Hat év alatt tulajdonképpen én voltam a román nemzet első számú ellensége a börtönben, és olyan kezelésben is részesítettek” – mondta el a Székelyhon.ro-nak egy korábbi interjújában. Börtönkálváriájáról – szabadulása után – könyvet is írt.
„Mindenkinek megbocsátok, az igazságszolgáltatást pedig a jó Istenre bízom, rendelkezzék mindazok felett, akik másnak rosszat tettek” – olvasható mottóként a kötet második kiadásában, amelyet 2008-ban mutattak be a marosvásárhelyi Bernády-házban.
A Krónika egyszer arról kérdezte, mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események. Cseresznyés Pál határozott válasza az volt, hogy „egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne; a nemzetemért és az igazságért bármit megtennék”. Egyik nyilvános megemlékezésen azt fejtegette, hogy „a bujtogatás egyik nemzet hasznát sem szolgálja, a két nép célja, hogy békésen éljen, dolgozzon és gyarapodjék egymás mellett”.
A Zenair CH 601 XL Zodiac típusú kisrepülőgép 365 méteres magasságban és 140 km/h-s sebességgel tűnt el a radarokról, mielőtt a földnek csapódott volna az az aradi vagongyár udvarán. Ketten meghaltak.
Borsos bírságot szabtak ki a hatóságok a védett területen történő illegális terepjárózásért az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Parkban – közölte a Romsilva állami erdészet.
A határ menti közlekedés fejlesztése Magyarország és Románia közös érdeke, ezért a két ország további fejlesztéseket tervez e téren – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Nagyváradon.
Erdély-szerte egyre nagyobb az igény az otthoni beteggondozásra, a magukra maradt idős emberek számára óriási jelentőséggel bír, ha egy hozzáértő nővér rendszeresen benyit a lakásba.
Idős asszony táskáját tépte ki az áldozat kezéből, de nem jutott messzire az a 21 éves marosvásárhelyi elkövető, akinek hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el.
Orvosdiagnosztikai laboratóriummal bővült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által nyújtott szolgáltatások köre – a Reform Med ünnepélyes átadási ünnepségét kedden tartották Nagyváradon, a Zárda (Mihai Viteazul) utca 5. szám alatti székhelyen.
Szabálytalankodó gyalogosokra, kerékpárosokra és rollerezőkre vadásztak öt napon át a Szatmár megyei rendőrök. A mérleg lesújtó, az egyenruhások több száz bírságot állítottak ki.
Bár az év elején még úgy hirdették meg a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia műsorrendjét, hogy idén a világhírű orosz szoprán, Anna Nyetrebko is fellép, a fellépést végül – a rektor szerint politikai okokból – le kellett mondani.
A korszerű sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében segítő program indult uniós támogatással, a kezdeményezés évente legalább 5500 beteg javát szolgálja a határ két oldalán – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem az MTI-t.
A Krassó-Szörény megyei szórványban a magyarság megmaradásáért küzdenek: emléktáblák, könyvtár, szombati magyarórák és kisebb közösségi programok tartják egyben a közösséget.