Elkerülhetetlen lesz az élelmiszerek drágulása, ha a gyártóknak valóban ki kell fizetniük a nem újrahasznosított csomagolóanyag után kirótt, kilogrammonkénti 2 lejes illetéket – vélekedett Silviu Manole, a háromszéki Agrofood élelmiszeripari regionális klaszter elnöke, az előpataki borvizet palackozó Wega Invest ügyvezetője. Manole a Krónikának kifejtette: több tényező is hozzájárul a várható áremelkedéshez, hiszen a minimálbér-emelés és az energiaár-drágulás is megterhelő a vállalkozásoknak, ehhez még hozzájön a kilogrammonkénti 2 lejes illeték, amely további óriási kiadásokat eredményez.

Leszögezte: senki nem viheti be otthonról a saját pénzét a cég fenntartására, és ha növekednek a kiadások, értelemszerűen drágítani kell a termékeket, csak így lehet kompenzálni a kiesést. A gyártók egyébként tavaly év elején is jelezték a környezetvédelmi minisztériumnak a problémát, ugyanis már akkor tetemes összeget kellett leróniuk a 2015-ös évre visszamenőleg. A szaktárca ígéretet tett arra, hogy megoldást keresnek, illetve módosítják a vonatkozó előírásokat, de nem történt előrelépés, ezért úgy tűnik, hogy a konfliktus idén is megismétlődik.

Nem akarnak kibújni a felelősség alól

Manole arra is kitért: természetesen nem akarnak kibújni az újrahasznosítás felelőssége alól, de szerinte újra kell gondolni a rendszert, a jelenlegi szabályozás ugyanis nem elég hatékony. „Azt szeretnénk, ha az újrahasznosítás gördülékenyen működne. De a rendszer átláthatatlan, a kilogrammonkénti kétlejes illeték pedig túl sok” – szögezte le a vállalkozó. Rámutatott: az ásványvíz-palackozó cégek munkáltatói szövetsége kérte, hogy a minisztérium indokolja meg, miért 2 lejben határozták meg a Környezetvédelmi Alapba befizetendő összeget, de még nem kaptak választ. Manole úgy véli: a szaktárcának nagyobb szerepet kellene vállalnia az újrahasznosítási folyamatban, a termelők ugyanis nem tudják ellenőrizni, nem látják át a rendszert.

Az üzletember arra is kitért: az előpataki palackozó egy kis cég, a forrás is alacsony kapacitású, és mindössze hét alkalmazottat foglalkoztatnak, mégis 2016-ra több mint 20 ezer lej illetéket kell befizetniük a Környezetvédelmi Alapba az újra nem hasznosított csomagolóanyag után. Rámutatott: egy nagyobb ásványvíz-palackozó évente több millió kilogramm pillepalackot használ, tehát az illeték is milliókra rúg, ezt sok cég egyszerűen nem tudja kifizetni. „Egy éve ígérik, hogy megoldást találnak a helyzetre, új jogszabályt dolgoznak ki, de nem történt semmi előrelépés” – panaszolta Manole. Hozzátette: egyszerűen hatékony és átlátható újrahasznosítási rendszert akarnak, amely nem a túladóztatáson alapul.

„A gyártók túlreagálják a helyzetet”

Ezzel szemben Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, aki korábban a helyi Tega köztisztasági vállalatot vezette, úgy véli, az élelmiszergyártók eltúlozzák a problémát. Kifejtette: ha egy cég szerződést köt a csomagolóanyag újrahasznosításának kötelezettségét átvállaló szervezetek (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR) valamelyikével, nem kell kifizetnie a kilogrammonkénti 2 lejes illetéket a fel nem használt mennyiség után, hanem csak 65 banit kell lerónia.

Az elöljáró kifejtette: igaz, hogy tavaly botrány robbant ki a szervezetek működése miatt, kiderült ugyanis, hogy hazudtak a számokról, valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amennyit hivatalosan bejelentettek, de ennek következményeit nekik kellett viselniük, nem az élelmiszergyártóknak. A törvénytelenül eljáró szervezetek igazgatói azóta lemondtak, van olyan cég, amely fizetésképtelenséget jelentett. Tóth-Birtan Csaba szerint viszont a rendszer továbbra is működik, mostmár az újrahasznosítási kötelezettséget átvállaló szervezetek versengenek egymással, nemrég kapott ajánlatot a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is.

Mint ismeretes, a csomagolóanyagot használó gyártóknak (például a tejfeldolgozóknak vagy az ásványvíz-palackozóknak) tavaly óta kötelességük az előállított mennyiség legalább 60 százalékát begyűjteni. A rendszer hatékony működése érdekében hozták létre a csomagolóanyagok újrahasznosításának kötelezettségét átvállaló szervezeteket, ezek egyikével kell szerződést kötnie a termelőnek. Amennyiben nem teljesítik a 60 százalékos normát, kilogrammonként 2 lejes illetéket kell fizetniük a Környezetvédelmi Alapba.

A szabályozás ellen rendszeresen felszólalnak az élelmiszer-termelők, akik többször nagyszabású tüntetést is kilátásba helyeztek, illetve áremeléssel fenyegetőztek, amennyiben a környezetvédelmi minisztérium nem rendezi a helyzetet, azaz nem módosítja a vonatkozó törvényt. A szaktárca a felháborodásra jellemzően ígéretet tesz a sürgős intézkedésre, egyelőre azonban nem történt előrelépés az ügyben. Az élelmiszerek ára egyébként másfél évvel ezelőtt esett vissza érezhetően, 2015 júniusától ugyanis 24-ről 9 százalékra csökkentették a termékek általános forgalmi adóját (áfa/TVA), ami számos helyen a polcokon is meglátszott.