A vállalkozások kedvezményekben is részesülnek, ha fogva tartottakat alkalmaznak, például nem kell társadalombiztosítási-hozzájárulást fizetniük, ugyanakkor a folyamatot nagyban befolyásolja a büntetés-végrehajtási intézmény profilja, azaz hogy mennyire súlyos bűncselekményért elítélt rabokat „lát vendégül”.

Az enyhébb vétségekért, legfeljebb három évre elítélt személyeket fogva tartó temesvári börtönben „lakóknak” például jelentős részét, 40 százalékát foglalkoztatják a munkaerőhiánnyal küzdő helyi cégek, amelyeknél így mintegy 400 fogva tartott dolgozik.

Ioan Băla börtönigazgató a Ziarul Financiar lapnak elmondta: az érintettek nappali órabére 7,6 lej, éjszaka pedig óránként 9,5 lejért dolgoznak, a bér 40 százaléka pedig az elítélteknél marad, a többit az intézmény kapja. A temesvári börtön éves költségvetése 30,5 millió lej, ebből 4,6 millió lej a fogva tartottak munkájából származik.

Megrövidül a büntetés időtartama

Az elítélteket egyebek mellett autóalkatrész-, cipő, és villanyóragyártó cégek alkalmazzák a bánsági megyeszékhelyen. A munkába álló személyek kiválasztását és az egyes vállalkozásokhoz való szétosztásukat a fegyház végzi, amely figyelembe veszi többek között a rabok életkorát, magatartását, a bűncselekményt, amiért elítélték, illetve, hogy hány osztályt végeztek el. A rabok többsége napi hat–nyolc órát dolgozik, és például az egy évnél kevesebb, enyhébb tettért bezárt személyek felügyelet nélkül mehetnek be munkahelyükre.

Munkába állni nemcsak a pénzért éri meg a raboknak: egyrészt gyakrabban fogadhatnak látogatókat, emellett minden ledolgozott hónap után havi 6–7 napot elengedhetnek a büntetésükből, így egy év után akár 84 nappal is lerövidülhet a szankció – összehasonlításképpen: egy könyv megírásáért 30 napot engednek el.

Más a helyzet a szamosújvári büntetés-végrehajtási intézményben, ahol a súlyosabb bűncselekményért, sok évre elítélt rabokat tartanak fogva jóval szigorúbb körülmények között. Egyes fogva tartottakat ugyan dolgoztatnak könnyűipari cégek – cipő- és bútorgyárak –, de a rabok nem hagyhatják el a börtön területét, csak a kerítésen belül végezhetik a munkát.

Dan Donciu szóvivő a Krónikának úgy nyilatkozott: a szamosújvári cégek nem szívesen kötnek velük szerződést annak ellenére, hogy kedvezményekkel jár a rabok alkalmazása. Amellett, hogy nem kell társadalombiztosítási-hozzájárulást fizetni, az is előny, hogy a fegyház minden nap azonos számú beosztottat biztosít. A Kolozs megyei város börtönében egyébként jelenleg 995 elítélt tölti büntetését.

Évente börzét rendeznek

A nagyváradi fegyház 565 elítéltje között enyhébb büntetést töltő és szigorú körülmények között fogva tartott rabok is vannak: ez utóbbiak csak igazgatói engedéllyel, folyamatos felügyelet mellett dolgozhatnak. Mint megtudtuk: jelenleg 80 elítéltet alkalmaznak helyi cégek, ők lábbeliket készítenek, építkezésekre járnak, gondozzák a zöldövezetet, illetve autót mosnak.

Az intézmény a megyei munkaerő-elhelyező ügynökséggel is együttműködik, minden évben állásbörzét hirdetnek a fegyenceknek. A rabok jövedelmüknek ugyancsak 40 százalékát tarthatják meg, ennek azonban 90 csak százalékát költhetik el bentlétük alatt, a többit az állami kincstárban a nevükre nyitott számláról vehetik ki. Az összeg többi részét a fegyház saját bevételének tekinti, és a hatályos törvények alapján költheti le.

A feketehalmi börtönben raboskodó személyek ötöde, mintegy 120 elítélt dolgozik helyi cégeknél. Felix Fabry igazgató ugyancsak a munkaadónak járó előnyöket emelte ki lapunknak: elmondása szerint rugalmasan kezelik a leszerződött létszámot, vagyis annyi személyt küldenek minden nap, ahányra igény van. A rabok őrzését és ellátását a börtön biztosítja, ezek a költségek sem terhelik a munkaadót. Az állandó felügyelet miatt abban is biztos lehet a vállalkozó, hogy nem tűnik el sem a nyersanyag, sem a szerszámok.

A Brassó megyei intézmény vezetője rámutatott: a feketehalmi elítéltek többsége a köztisztaság és a hulladékkezelés területén dolgozik, de zöldövezetek kialakítását, karbantartását is rájuk bízzák, emellett dolgoznak ház- és útépítésen, a vasútnál, illetve szalagmunkát végeznek cipő- és huzalgyárban. Az is kiderült, hogy ritkán fordul elő, hogy a munkára alkalmasnak talált rab személyes okokra hivatkozva visszautasítja a felkínált lehetőséget.

Székelyföldön a mezőgazdaságban lenne szükség rabokra

Székelyföldön nem jellemző a rabok alkalmazása. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója lapunknak elmondta: Háromszéken ugyan nincs börtön, de az országos előírások értelmében a feketehalmi vagy a csíkszeredai fegyházban lévő elítélteknek adhatnának munkát a cégek. Mint kiderült: ez nem az ügynökségen keresztül történik, hanem a vállalkozások közvetlenül az intézményekkel kötnek megállapodást. Kelemen rámutatott: munkaerőhiány azokban az ágazatokban van, ahol szakképzett beosztottakat keresnek – például a textilgyárakban –, a fegyenceket inkább szakképesítést nem igénylő feladatokra lehet alkalmazni, mint a mezőgazdaság, erre viszont a megyében nincs kereslet.

A csíkszeredai börtön jelenleg egyetlen céggel sem áll szerződésben, de az év első felében 35 fogva tartott varrt cipőt egy magánvállalkozás számára. Ioan Blaga igazgató elmondta: augusztus második felétől várhatóan több környékbeli, mezőgazdasággal foglalkozó cég igényel majd munkaerőt a börtöntől krumpliszedésre. A büntetés-végrehajtási intézményben jelenleg 400 személyt tartanak fogva.