Demográfiai katasztrófától tartanak a szakértők annak nyomán, hogy egyre több, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal emigrál Romániából Nyugat-Európába. A jelenségről a napokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ijesztő statisztikát bocsátott ki, amely szerint nem elég, hogy az „agyelszívás” egyre nagyobb méreteket ölt, de az is egyértelmű, hogy a kivándorlóknak csak elenyésző mennyisége tér végül haza.

A helyzet súlyosságáról már az is hű képet ad, hogy az elmúlt években számottevően csökkent a sikeresen érettségiző végzősök, ennek nyomán pedig az egyetemre beiratkozott fiatalok száma. A Money.ro gazdasági hírportál az oktatási minisztérium adataira hivatkozva számolt be arról, hogy míg 2007 és 2009 között évente átlagosan 170 ezer diák érettségizett le, 2013 és 2016 között 96 ezerre mérséklődött az átmenő jegyet szerzők száma, mindez pedig a felsőoktatási intézményeket is egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorja. A portál arra is rámutat: Románia népessége ugyan 15 százalékkal csökkent 1989 óta, a közép- és magas szintű képzéssel rendelkezők aránya viszont ennél jóval nagyobb arányban esett vissza. Mindez annak is betudható, hogy a több millió, külföldön munkát vállaló állampolgár számottevő része gyermekeit is magával viszi Nyugatra.

Megállíthatatlan a migráció

Szokatlanul kiterjedtnek és megállíthatatlannak tartja a Közép-Kelet-Európából nyugat fele irányuló migrációt a Nemzetközi Valutaalap, amely a héten nyilvánosságra hozott jelentésében ugyancsak arra mutat rá: az érintett országokból főként fiatal, jól képzett munkaerő áramlik Nyugat-Európába. Az Economica.net hírportál által bemutatott összeállítás szerint a kivándorlók és a befogadó államok ugyan sokat nyertek a jelenségen, amely ugyanakkor katasztrofális következményekkel járt Kelet-Európában, ahol többek között emiatt sem tud megfelelőképpen fejlődni a gazdaság és a magánszektor. Románia különösen érintett ebben, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatai szerint ugyanis a külföldön élő román állampolgárok az ország összlakosságának immár 17 százalékát teszik ki. Az IMF arra is felhívta a figyelmet, hogy a hosszú távon visszatérő aránya elenyésző, statisztikailag ki sem mutatható.

A jelentésből kiderül: a kivándorlás negatív következményei főként a dél-keleti országokban – mint Románia és Bulgária –, valamint a balti államokban – Litvániában, Lettországban és Észtországban – észlelhetők számottevően. A valutaalap szakértői által is agyelszívásnak nevezett jelenség miatt ezekben az országokban gyorsuló ütemben öregszik a lakosság, emiatt pedig még jobban visszaesik a gazdasági termelékenység. Az IMF szerint a jelenség mentalitásváltáshoz is vezet, hiszen a magasan képzett, fiatal munkaerő elvándorlásával éppen azok távoznak az országból, akik képesek lennének tenni a pozitív változásokért, az állami intézmények hatékonyabbá tételéért.

Húszmillióan próbáltak már szerencsét Nyugaton

A Nemzetközi Valutaalap összeállítása szerint az elmúlt 25 évben közel 20 millió személy vándorolt Kelet-Európából Nyugatra egy jobb élet reményében, a legnagyobb veszteséget pedig Románia és Bulgária könyvelheti el – ahol egyébként az uniós csatlakozás óta még inkább felerősödött a jelenség. Átlagosan minden tíz kivándorlóból nyolcnak sikerül elhelyezkednie a választott államban, a legnépszerűbb célpont pedig Németország, Olaszország, Spanyolország, az Európai Unión kívül pedig az Amerikai Egyesült Államok.

Az IMF a Világbank statisztikáira hivatkozva közölte: 2010-ben a Kelet-Európából emigrált polgárok közel háromnegyede volt munkaerő-piaci szempontból aktív, azaz 15 és 64 év közötti – ez jócskán meghaladja az adott országok aktív lakosságának arányát. A Romániából kivándorolt személyek 80 százaléka volt 15 és 64 év közötti, ehhez képest az ország aktív lakosságának aránya akkor 70 százalék volt. Hasonló az eltérés a végzettség tekintetében is: a 2010-ben Romániából elvándoroltak 20 százaléka rendelkezett felsőfokú oklevéllel, míg az ország lakosságának alig 10 százaléka ért el ilyen végzettséget. „Romániában és Horvátországban, ahol a magasan képzettek aránya amúgy is alacsony, a munkaerő-elvándorlás súlyosan befolyásolta a termelékenységet” – figyelmeztet a valutaalap.

Az IMF ugyanakkor összefüggést fedezett fel az aktuális kormányzás minősége és aközött, hogy mennyien vándoroltak ki az adott kelet-európai országból: nem meglepő módon a korrupció elterjedése, valamint az állami intézmények közel sem hatékony működése még több fiatalt ösztönzött emigrációra.