Az Ador Copiii Egyesület hétfői beszámolója szerint Romániában csaknem 62 ezer elhagyott vagy árva gyermek él állami gondozásban, az utóbbi három évben pedig kevesebb mint kétezer gyermeket fogadtak örökbe.

A civil szervezet statisztikái szerint az utóbbi három évben csökkent ugyan az állami gondozásba kerülő kiskorúak száma, de továbbra is évente mintegy 1400 gyereket hagynak magára a szülészeteken. Ugyanebben az időszakban 6900 gyereket nyilvánítottak örökbe fogadhatóvá, de csak 1900-at adoptált ténylegesen az a 4660 család, amelyet a hatóságok alkalmassá nyilvánítottak az örökbefogadásra.

Az eltaszított kicsiket a gyermekvédelmi hatóság önkéntes vagy hivatásos nevelőszülőkre bízza. Örökbe fogadhatóvá nyilvánításuknak egyik feltétele az, hogy – a szülőkön kívül – a negyedfokú rokonságig menően a biológiai család minden tagja lemondjon róluk. A két éve hatályba lépő törvény alapján azonban automatikusan örökbe fogadhatóvá nyilvánítanak minden olyan gyereket, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven keresztül.

A civil szervezetek ennek ellenére továbbra is a túlzott bürokráciára panaszkodnak, hiszen a folyamat így is legalább másfél évig tart. Azoknak a gyermekeknek ráadásul, akiket két–három éves koruk előtt nem fogadtak örökbe, már alig van esélyük arra, hogy egy szeretetteljes családban nőjenek fel.

Háromszéken kilenc gyermeket fogadtak örökbe

Fehér Gabriella, a Kovászna megyei gyermekvédelmi igazgatóság munkatársa lapunknak kifejtette: nehézkes az állami gondozásban lévő gyerekeket elhagyottnak, illetve örökbe fogadhatónak nyilvánítani, a biológiai szülők ugyanis sok esetben annak ellenére nem mondanak le a kicsikről, hogy nem viszik haza, és nem is látogatják őket rendszeresen. A szakember elmondása szerint Háromszéken tavaly kilenc tényleges örökbefogadás történt.

Háromszéken gyermekotthon Kézdivásárhelyen és Oltszemen működik, de ezek már nem a régi értelemben vett intézmények – tudtuk meg Fehér Gabriellától. Mint kifejtette: a kézdivásárhelyi otthonban ötven gyermek lakik, de az ott élőket úgy osztották el, hogy négy lakrészben négy „családnak” biztosítanak helyet.

Oltszemen a speciális iskola bentlakásában közel száz gyerek él, közülük ötvenen vannak állami gondozásban. Fehér Gabriella elmondta: az épületet nemrég a Kovászna megyei és a bodoki önkormányzat vásárolta meg, így hamarosan pályázat útján oldják meg a kiskorúak elhelyezését. Kovászna megyében emellett 13 családi típusú házban élnek állami gondozásba került gyermekek.

Kovács István unitárius lelkész, a sepsiszentgyörgyi Pro Adopt Egyesület elnöke – két örökbe fogadott kisgyerek édesapja – a Krónikának elmondta: a törvény körültekintően védi a gyereket és a biológiai szülőt, de ezzel megnehezíti az örökbefogadást.

„Köztudott, hogy egy gyereknek mennyire fontos az érzelmi kapcsolat kialakulása, minden óra, nap és hét késlekedés pótolhatatlan, fontos lenne, hogy a kicsik minél hamarabb családi környezetbe, az örökbe fogadó szülőkhöz kerüljenek” – hangsúlyozta a lelkész. Kovács ugyanakkor elismerte, hogy a körültekintő eljárás az örökbe fogadó szülők érdekeit is védi, hiszen hatalmas traumát okozhat, ha leállítanak egy már beindult procedúrát, mert például a biológiai anya meggondolta magát.

A rokonokat is meg kell keresni

Az örökbefogadási eljárás bonyolultságára panaszkodott Eugenia Ardelean, a Szatmár megyei gyermekvédelmi igazgatóság helyettes vezetője is, aki szerint általában egy egész évet igénybe vesz, ameddig a kicsik és nevelőszüleik viszonya hivatalossá válik.

Az illetékes elmondta: leginkább az hátráltatja őket, hogy a negyedfokú rokonoktól is kötelesek beleegyezést szerezni. „Bőven elég lenne a szülői jóváhagyás, sőt ezt sem kellene kötelezni, amennyiben az apa és az anya nem látogatja rendszeresen gyermekét” – vélekedett Eugenia Ardelean.

A Szatmár megyében működő 16 családi típusú otthonban, valamint a két – halmi és nántűi – gyermekotthonban összesen 1170 kiskorút látnak el, emellett bérszülők nevelnek további 439 kétévesnél kisebb gyermeket. Fenntartanak emellett egy olyan otthont, ahol azokat az anyákat helyezik el, akik körülményeik miatt hajlamosak lehetnek elhagyni gyermeküket – itt jelenleg hét anya és tizenöt kicsi él.

Amint az igazgatóhelyettes lapunknak elmondta: idén sikerült kettőről négyre növelniük az örökbefogadásokkal foglalkozó munkatársaik számát, így a tavalyi hét után ebben az évben már kilenc gyermeket sikerült elhelyezniük nevelőszülőknél. „Főképp értelmiségi házaspárok kívánnak gyereket adoptálni. Tavaly 21, idén egyelőre kilenc család szerzett törvényes felhatalmazást örökbefogadásra, többségük 3 évesnél kisebb, egészséges, lehetőleg nem roma származású kicsit keres” – magyarázta.

Ardelean egyébként azt is elmondta, hogy a halmi és nántűi két gyermekotthont is felszámolnák, ám egyelőre anyagi lehetőségek – főképp megfelelő ingatlanok híján – erre nincs reális esély. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta: továbbra is nagyon sok gyermek szorul ellátásra, az intézményeik pedig tele vannak, így komoly kihívást jelent az igazgatóság számára, hogy eleget tegyen az elvárásoknak.

Egy évbe telik az eljárás

Növekvő tendenciát mutat Bihar megyében is az örökbeadások száma: idén eddig 22 gyermek talált új családra, 23 árva esetében pedig már elindították a örökbefogadási eljárást – magyarázta lapunknak Szarka Árpád, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság helyettes vezetője. Az illetékes szerint ez nemcsak a megkönnyített ügyintézésnek, hanem az illetékes szakosztály nemrég történt létrehozásának is köszönhető.

Szarka Árpád ugyanakkor úgy vélte: az adoptálási eljárás továbbra is hosszadalmas, legtöbbször bő egy évbe telik, amíg a gyermekek nevelőszüleikhez kerülhetnek. Az igazgatóhelyettes hozzátette: a nevelőszülők kizárólag három–négy évesnél kisebb gyermekeket fogadnak örökbe, holott megyeszinten 350 fiatal él intézményekben, több mint 1200-at pedig családoknál, nevelőszülőknél gondoznak.

Bezárnák 2020-ig az árvaházakat

Az összes régi típusú gyermekotthont felszámolnák 2020-ig – nyilatkozta Rovana Plumb munkaügyi miniszter. A tárcavezető másik fontos célkitűzése, hogy az intézményekben ne éljenek három évnél kisebb gyermekek, ezt „a lehető leghamarabb” megvalósítaná.

Gabriela Coman, a gyermekvédelemért és örökbefogadásért felelős országos hatóság elnöke kifejtette: a gyermekotthonok alternatívájaként megpróbálnák biológiai családjukba integrálni vagy örökbe adni az elhagyott gyermekeket, illetve a családi környezethez legközelebb álló körülményeket biztosítani számukra. Szarka Árpád, a Bihar megyei gyermekvédelmi igazgatóság helyettes vezetője lapunknak elmondta: nem hiszi, hogy valaha is bezárják az ország összes gyermekotthonát, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű, sürgősségi ellátást igénylő fiatalok biztonságát csak intézményesített rendszerben lehet szavatolni.