A kormánymegbízott egy 2001-ben elfogadott, az 1994/75-ös törvényt kiegészítő kormányhatározatra hivatkozott, amely szerint egy idegen ország himnuszát csak az illető ország hivatalos képviselői látogatása alkalmából szabad énekelni Románia területén.

Biró Zsolt, az MPP elnöke szerdai sajtótájékoztatóján közölte, a kormányhivatal féléves késéssel, december 2-án állította ki a jegyzőkönyvet, épp azon a napon, amikor Kézdivásárhely polgármesteri hivatalát is megbírságolták arra hivatkozva, hogy a város nem volt megfelelően fellobogózva román zászlókkal december elsején. A pártelnök szerint a prefektus nyílt támadást intézett a magyar közösség ellen, hiszen a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy bárkit is megbírságoljanak a magyar himnusz elénekléséért.

„Úgy látszik, a 21. század Romániájában nem vesznek tudomást az európai értékekről. Nem szolgálja az ország érdekeit, hogy egyáltalán érvényben van egy ilyen jogszabály. Ne felejtsük el, hogy a magyar himnusz egyházi zsoltár, a református istentiszteleteken is minden alkalommal hagyományosan elhangzik – fogalmazott Biró Zsolt. – Ha valaki egy köztéren elénekli az Európai Unió bármelyik tagállamának a himnuszát, tapsot kap, Romániában ugyanezért 2014-ben bírság jár.”

Rámutatott továbbá: a jegyzőkönyvet – akárcsak a kézdivásárhelyi bírság estében – Sebastian Cucu alprefektus írta alá tanúként. Biró szerint rosszindulatra vall az is, hogy a törvény által kiszabott legnagyobb büntetést rótták ki és úgy véli, a prefektus így kívánt bosszút állni amiatt, hogy az MPP november 29-én az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretek betartására hívta fel a figyelmet egy sepsiszentgyörgyi rendezvényen.

A bírságot, mint mondta, megfellebbezik, és tájékoztatják a jogtiprásról az Európai Unió illetékes szerveit, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségét, és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetőit is.

Popică: tiszteletet akarok

Marius Popică prefektus a Krónika megkeresésére elmondta, ha valaki úgy érzi, hogy a kiszabott bírság alaptalan, élhet a fellebbezés lehetőségével. „Ebben az országban nemcsak jogaink, kötelezettségeink is vannak: a törvényt tisztelnie kell minden romániai állampolgárnak. Ha te tisztelsz engem, én is tisztellek téged” – fogalmazott a prefektus. Hozzátette, szó nincs személyeskedésről vagy bosszúhadjáratról, például Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármestert nagyon tiszteli.

„Tényleg volt valami értelme az MPP november 29-ei akciójának? Szervezőként felelősséget kell vállalni a tetteikért. Milyen lenne, ha mi is különböző megmozdulásokat rendeznénk március 15-e előtt? Túl kell ezen lépnünk, és tisztelnünk kell egymás rendezvényeit, ünnepeit” – mondta Popică, majd többször is elismételte, amíg nem alakul ki kölcsönös tisztelet, nem fogja tolerálni a „kilengéseket”, hozzáállása nem fog változni. Kérdésünkre, hogy elsőre miért a lehető legnagyobb büntetést rótta ki, azt válaszolta, így tartotta helyesnek. 

Varga Attila alkotmányjogász, az RMDSZ korábbi parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, a prefektus által indoklásként idézett jogszabály ellentmond az uniós normáknak. „Mindenképpen a közigazgatási bírósághoz kell fordulni az ügyben és az alkotmánybíróságnak is jelezni kell a problémát. Egyszerűen képtelenség, hogy Romániában bárkit megbüntethetnek azért, mert például elénekli a francia himnuszt, a La Marseillaise-t az utcán” – fogalmazott a jogász.

Korábban szabályt sértett az RMDSZ is

Különben a himnuszéneklés korlátozása már az erről szóló kormányrendelet megszületésekor, 13 évvel ezelőtt botrányt kavart. Az Adrian Năstase vezette kormány – amelynek az RMDSZ nem volt tagja, de a parlamentben támogatást nyújtott számára – 2001. december 5-én fogadta el a többek között az idegen himnuszok éneklését tiltó, 1994-ben hatályba lépett jogszabály végrehajtási utasításait.

Ennek értelmében más állam nemzeti himnuszát csupán a hivatalos látogatások, ceremóniák alkalmával, a román himnusz előtt szabad elénekelni, az idegen zászlókat is csak a románnal együtt szabad kitűzni. A kormányrendelet elleni tiltakozásul az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) tagjai a miniparlament 2001. december 15-i marosvásárhelyi ülésén tudatos szabálysértésként elénekelték a magyar himnuszt.

A történtek nyomán Joiţă Tănase akkori főügyész bűnügyi vizsgálatot rendelt el az RMDSZ ellen Románia felségjeleinek megsértése miatt, a büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján, amely hat hónaptól három évig terjedő büntetést helyez kilátásba az ország jelképeinek megsértéséért és meggyalázásáért.

Adrian Năstase kijelentette: „Büntetésekre kerül sor. A törvény mércéjével fogunk mérni, de nem fogunk nagyobb jelentőséget tulajdonítani az ilyen eseteknek, mint amilyet megérdemelnek.”

Markó Béla, a szövetség akkori elnöke a bejelentésre válaszolva kijelentette: annak, aki a bűnügyi vizsgálatot elrendelte, újra el kellene végeznie jogi tanulmányait. A politikus elutasította azt az állítást, hogy az SZKT küldöttei a magyar himnusz eléneklésével megsértették volna a román államot.

Különben épp azokban a napokban járt Bukarestben Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, aki a botrány kapcsán leszögezte: Magyarország himnuszügyben támogatja az RMDSZ álláspontját és a szövetség döntését, miszerint az SZKT-t a Himnusz eléneklésével zárta. Az eljárást egyébként időközben beszüntették.

Amint Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke szerdán az MTI-nek felidézte, az RMDSZ arra törekedett, hogy még 2002. március 15. előtt rendezzék a kérdést, hogy ne lehessen büntetni a nemzeti ünnepen felvonuló erdélyi magyarokat.

„Végül március elején egy kormányhatározattal oldotta fel a Năstase-kormány a korlátozást, amelyben benne volt, hogy ünnepi alkalmakkor a kisebbségi közösségek használhatják a nemzeti szimbólumaikat, kitűzhetik a nemzeti lobogójukat, énekelhetik a himnuszukat. Ez után nem is voltak gondok a himnuszénekléssel” – emlékezett vissza Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke.