Lázok Klára, a Teleki Téka osztályvezetője örvendetesnek tartja, hogy esély mutatkozik a könyvállomány egy részének a felvételére a nemzeti örökség listájára, felértékelésére és bebiztosítására.

„Természetesen nem minden egyes könyvet értékelnek fel, csak azokat, amelyeket eddig is a téka legféltettebb kincsei között tartottuk számon. Védettségük érdekében ezekről digitális másolat készül, és a könyvtárat fenntartó hatóság biztosítást köt” – magyarázta az osztályvezető.

A könyvek felértékelése amúgy nem egyszerű és nem rövid folyamat. A munkát végző gyulafehérvári szakembert, Florin Bogdant versenytárgyalás során választották ki, az általa felterjesztett kötetek további sorsáról pedig egy fővárosi bizottság dönt. Csak ezt követően lehet biztosítást kötni a műkincsként számon tartott örökségre.

Lázok Klára cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a felértékelt és bebiztosított kötetekhez a jövőben senkinek nem lesz hozzáférési lehetősége. Mint mondta, aki a tartalmukat szeretné tanulmányozni, annak valóban csak a digitalizált másolatot nyújtják át, akinek viszont kutatómunkájához elengedhetetlen a nyomtatás megtekintése, megfelelő körülmények között a rendelkezésére bocsátják a páncélszekrényben őrzött kincseket.

Kérdésünkre, hogy ki fogja állni a valószínűleg igencsak magasra rúgó biztosítási költségeket, Kelemen Márton, a könyvtárat fenntartó megyei önkormányzat alelnöke úgy vélekedett, hogy a feladat csakis a tanácsra hárulhat.

„Egyáltalán nem lesz könnyű feladatunk, de ha fontosnak tartjuk a kultúrát, akkor kötelességünk lesz előteremteni a megfelelő összeget” – vélekedett az RMDSZ-es politikus. Egyelőre azonban senki nem tudja megsaccolni, hogy hány kötet kerül felterjesztésre, a javasoltak közül hányat fogadnak el Bukarestben, illetve mindez mekkora biztosítási költségeket von majd maga után.

Kelemen Márton ugyanilyen beláthatatlannak folyamatnak tartja a nemzeti örökségi listára szánt kötetek felértékelését is. „Senkinek nincs fogalma arról, hogy meddig tarthat, habár ez javarészt a könyvek számától függ” – nyilatkozta a Krónikának.

A megyei alelnök ugyanakkor cáfolta Ciprian Dobre tanácselnök korábbi állítását, miszerint a testület egy bizonyos összeget kimondottan a felmérésre különített volna el. Mint mondta, a tanács már korábban elfogadta a megyei könyvtár költségvetését, a Teleki Téka pedig ennek keretében működő egység.

Az 1802-ben alapított vásárhelyi könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Több mint kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 ezer kötetes Teleki Téka és a 80 ezer könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezi. Az úgynevezett vegyes gyűjtemény több egykori magángyűjtemény, megszüntetett felekezeti iskola és a ferences kolostor idekerült töredékkönyvtáraiból áll.

Nincs adat az ellopott könyvekről

Nem tudott új adattal szolgálni lapunknak a Teleki Tékában két évvel ezelőtt felfedezett könyvlopás vizsgálatáról Marian Bobei rendőrségi szóvivő. Mint mondta, a hatóság továbbra is folytatja a nyomozást. Kelemen Márton megyei alelnök a Krónikának elmondta, hogy ahányszor az ügyről próbál érdeklődni, az illetékesektől majdhogynem anekdotikus válaszokat kap. „Már én sem tudom, mit higgyek ezzel kapcsolatosan” – tette hozzá.

Lázok Klára osztályvezetővel sem közölték a nyomozás fejleményeit. Mint ismeretes, az 1967-es leltártól a legutóbbi lajtromba vételig a tékából 538 kötet tűnt el. Ezek közül tizenhetet a 16. században nyomtattak, száztizenegyet pedig az 1600-as években. A 18. századbeli gyűjteményből hatvanötnek kelt lába, az 1800 és 1899 közöttiekéből pedig félszázat loptak el. Nyomban a lopásügy kitudódása után a rendőrség egy, a Teleki Tékában és más hazai könyvtárakban sűrű előforduló és egyszer tetten ért magyar állampolgárt kezdett gyanúsítani.