A miniszter kijelentette: ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon. A hitükért évente megölt tízezrek több mint fele keresztény. Megjegyezte, még a németországi menekültszállásokon is üldözik a befogadott más hitűek a menedéket kereső keresztényeket. Így utóbbiak még egy keresztény országban is azoktól szenvednek, akik elől el kellett menekülniük.

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás-, és lelkiismereti szabadságot. Balog Zoltán elmondta, a világban élő magyarságnak együtt kell ünnepelnie azt, „amit Erdély adott a magyarságnak, Torda adott a magyar kereszténységnek, és amit a magyarság adott a világnak”. Hozzátette: a Tordán kihirdetett vallásbéke arra int, hogy újra és újra meg kell küzdeni a hit szabadságáért, és a hit igazságáért.

A tordai országgyűlés döntése nemcsak egy pragmatikus politikai döntés volt arról, „hogy jó lenne nem veszekedni egymással, mert különben jönnek mások és legyőznek bennünket, hanem azt a belső meggyőződést tükrözte, hogy a hitéről mindenkinek saját magának személyesen szabad lehet és kell döntenie\".

Balog Zoltán arra emlékeztetett, hogy 2018-ban nemcsak a tordai országgyűlésnek lesz kerek évfordulója, hanem az erdélyi és magyarországi románok 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésének is, amelyen Erdély és Románia egyesülését nyilvánították ki egyoldalúan. A miniszter idézte a nyilatkozatnak az együtt élő népekre vonatkozó vállalásait: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népeknek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosított oktatás, közigazgatás és ítélkezés az illető néphez tartozó személyek által. Egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára\".

Kijelentette: „a vallásbékét kihirdető tordai országgyűlésnek volt egy szelleme, a gyulafehérvári nyilatkozatnak van egy betűje, meg kell nézni, hogy mi is valósult meg ezekből\". „Megkérdezzük, mi is van a gyulafehérvári nyilatkozat betűjével itt is és ma is, amikor a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumra gondolunk, a Székely Mikó Kollégiumra gondolunk, amikor éppen arra gondolunk: hogy lehet, hogy egy ország nem örül annak, amit Csíksomlyón tesznek, akik ezen a földön élnek. Nem gazdagság ez inkább? Miért kell ezt valamiféle rivális gondolatnak tekinteni” – kérdezte a miniszter. Hozzátette: meggyőződése, hogy Romániát gazdagítja mindaz ami a \"magyar iskolákban történik, ami magyar nyelven történik\".

Az ünnepségen felszólaló Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök arról beszélt, hogy a tordai országgyűlésre való emlékezés „a bölcső fölé hajlást\" jelenti egyháza számára, mely kitágítja a látóhatárt, és örömmel, lelkesedéssel tölti el a híveket. „Nemcsak karácsonyban mosolygott ránk a kisded, ezt a mosolyt meg kell látni a mai vezetők tekintetében is” – fogalmazott a püspök. A prédikációt tartó Csécs Márton torockói lelkész arra emlékeztetett, hogy az erdélyi alapítású unitárius egyházat hosszú ideig eretneknek tekintették, pedig csak annyira volt eretnek, amennyire Jézus is az volt a maga korában.

A templomi ünnepséget a Flauto Dolce régizenét játszó együttes előadása tette ünnepélyessé. Az évfordulós rendezvény több száz résztvevője az istentisztelet végén a városi múzeumba vonult, hogy megnézze Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményét.

A tordai ünnepség előestéjén az erdélyi magyar püspökök és Balog Zoltán miniszter Torockón, a Duna Médiaszolgáltató által működtetett Duna-házban is találkoztak. Az eseményen premier előtt levetítették A hit Isten ajándéka című dokumentumfilmet, amely a tordai országgyűlés eseményeit és hatásait eleveníti föl. A Duna World pénteken 17 órakor mutatja be Maksay Ágnes filmjét, amelynek torockói vetítése a Duna-ház idei gazdag programjának nyitánya volt.