„Megértettük választóinknak a romániai államfőválasztás során kinyilvánított akaratát, amely arról szól, hogy a kormányzati eszközök most nem jelentenek prioritást, inkább a közösségépítésre kell koncentrálnunk” – indokolta Kelemen Hunor elnök az RMDSZ ellenzékbe vonulásáról született döntést.

Csütörtöki kolozsvári ülésén a 34 fős Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) két tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül határozott a kormánykoalícióból való kilépésről, amely hivatalosan az alakulat miniparlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 13-ai ülése után történik meg.

Sajtótájékoztatóján maga Kelemen Hunor is elismerte, 25 éves fennállása során nem történt meg az RMDSZ-ben, hogy az SZKT megvétózza a csúcsvezetőség határozatát. Ugyanakkor története során az RMDSZ most először távozik önszántából a hatalomból.

A szövetségi elnök a SZÁT-ülést követően elmondta, döntésük annak a bizonyítéka, hogy az RMDSZ megértette az erdélyi magyarok üzenetét, és jobban oda kíván fordulni a közösséghez. Kelemen arra utalt, hogy az államfőválasztás második fordulójában a magyarok nyolcvan százaléka – a végül elnöki mandátumot szerzett – Klaus Johannisra szavazott, miközben az alakulat nem fogalmazott meg egyértelmű álláspontot, inkább választói belátására bízta a döntést. 

„Egy politikus két nagy hibát követhet el: ha soha nem hallja meg a választói üzenetét és gondjait, vagy ha folyamatosan csak a szerint hoz döntéseket, amit az emberek tőle elvárnak. De vannak olyan pillanatok, amikor olyan döntést kell hozni, amely a választói akarattal leginkább egybevág” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki augusztusban egymaga lépett ki a kormányból, lemondva a minizterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségről. Kelemen közölte, a SZÁT döntéséről tájékoztatta Victor Pontát, a kormányfő reakcióját azonban nem kívánta feltárni.

Lapunk megkérdezte a szövetségi elnököt, nem lett volna-e logikus az RMDSZ számára Johannis támogatása, miután a szövetség belső közvélemény-kutatásai már a második forduló előtt azt vetítették előre, hogy a magyarok jelentős része Nagyszeben polgármesterére fog voksolni. A politikus úgy válaszolt: ma is korrekt, koherens lépésnek tartja, hogy az RMDSZ – a magyar szavazókat „felnőttnek tekintve” – nem támogatta nyíltan sem Johannist, sem koalíciós partnerét, a megméretésen végül alulmaradt Pontát.

Kelemen Hunor kifejtette, a kormánynak – amelynek az RMDSZ idén március óta tagja – a szövetség nélkül is megvan a többsége a parlamentben, így ellenzékbe vonulásuk nem befolyásolja a kormányzati stabilitást. Hozzátette, a szövetség folytatja a párbeszédet a parlamenti pártokkal, a parlamentben pedig támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárul az erdélyi magyarok, a romániai polgárok jólétéhez, a gazdasági stabilitás megerősítéséhez, mindemellett számuka a kisebbségi kérdések érdekérvényesítése marad a legfontosabb feladat. 

Kelemen elmondta, az RMDSZ-hez sem Johannis, sem az eddig általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről nem érkezett felkérés egy új parlamenti többség kialakításáról. Közben Alina Gorghiu, a PNL alelnöke üdvözölte Kelemenéknek a hatalomból való távozását, amelynek bekövetkezte után a liberálisok hivatalosan is megkeresik az RMDSZ-t egy parlamenti együttműködés érdekében. Gorghiu hozzátette, alakulata tavasszal bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni Ponta kormánya ellen.

A Krónika kérdésére Kelemen közölte: nem fogják megrovásban részesíteni Frunda György volt szenátort amiatt, hogy a kampány során nyíltan Pontát támogatta. „Frunda György saját belátásával pedig nem tudok vitatkozni” – szögezte le az RMDSZ elnöke.