Sándor Krisztina ügyvezető elnök (képünkön) részletesen beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban az ANAF adócsalás elleni osztálya vizsgálódott a szervezetnél, arra voltak kíváncsiak, hogy annak tevékenysége mennyire van összhangban az alapszabályban megfogalmazott célokkal.

„Akkor elvitték az összes támogatási szerződésünket, amelyet a magyar nemzetpolitikai államtitkársággal kötöttünk az elmúlt öt évben. Ezek a dokumentumok kivétel nélkül magyar nyelven készültek. Az ANAF munkatársai jelezték, hogy kérik a dokumentumok román fordítását is” – mondta Sándor Krisztina. Rámutatott, az lenne a természetes, hogy ha a román hatóságok ellenőrizni akarnak ilyen típusú iratokat, akkor a saját költségükön készítsenek fordításokat, és ne az adott egyesületet, alapítványt vagy intézményt terheljék ezzel. „Azóta már lezárult a folyamat, és megállapították, hogy minden rendben volt” – tette hozzá.

Az EMNT sajtótájékoztatóján a Maros megyei törvényszék székely zászlóra vonatkozó kedvező ítéletére is kitértek, miszerint a székely jelkép nem minősül reklámzászlónak. „Reméljük, hogy ezzel a székely lobogókat érintő feljelentések és zaklatások sora megszűnik” – jelentette ki Sándor Krisztina.

A honosítási folyamat jelenlegi helyzetére áttérve Tiboldi László ügyvezető alelnök elmondta: jelenleg országos szinten 31 demokrácia-központban – a magyar konzulátusokkal együttműködve – végzik a munkát, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb feladatokat. „Eddig világszerte 785 000 kérelmet adtak le a magyar állampolgárság könnyített eljárásban történő megszerzéséhez, s ennek több mint fele Erdélyből származik. Az innen beérkező kérelmek mintegy 70 százalékát az elmúlt öt évben a demokráciaközpontok munkatársai állították össze” – hívta fel a figyelmet Tiboldi.