Mint mondta, a két szervezet már pontot tett a dokumentum végére. Emlékeztetett: az államfőválasztáson való induláshoz szükséges aláírások benyújtási határideje is szeptember 23-a, ezt megelőzően a tervezetnek közvitára kell kerülnie.

„A tervezet a dél-tiroli modellt követi, e mögé fel kell sorakoznia a magyar közösségnek. Sok a közös a Csapó József által kidolgozott, a Székely Nemzeti Tanács által a parlament elé terjesztett elképzeléssel, de nem a széki, hanem megyerendszeren alapul” – mondta Biró. Hozzátette, Székelyföld határait világosabban meg kell rajzolni, ezért a dokumentum mellékletében felsorolták azokat a településeket, amelyek a történelmi Székelyföldhöz tartoztak. 

Biró Zsolt újságírói kérdésre elmondta még, az MPP fölöslegesnek tartja, hogy jelöltet indítson a „nullaesélyes” államfőválasztáson, de ötpontos alkotmánymódosító dokumentumot állított elő, melyet minden jelöltnek elküld.

„A dokumentum lényege, hogy kerüljön be az alkotmányba az 1918. december elsejei nyilatkozatra való hivatkozás. Ez a modern román állam alapdokumentuma – amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért –, de a magyarság számára be nem tartott ígéret lassan százéves. Ha bekerül az alkotmányba, akkor jelentős kapaszkodót jelentene a magyarságnak. Azt a jelöltet támogatjuk, aki javaslatainkat felkarolja” – mondta Biró, aki szerint a román médiában is népszerűsítenék az elképzelést.

Elmondta továbbá, a gyulafehérvári nyilatkozat századik évfordulóján az MPP november utolsó hétvégéjén Sepsiszentgyörgyön nagyszabású rendezvényt tart, amelyen felhívják a figyelmet arra, hogy illene betartani a dokumentumba foglaltakat.

Az MPP-elnök szerint egyébként Románia nem érett meg arra, hogy magyar nemzetiségű polgára eséllyel pályázhasson az államfői tisztségre. „A 90-es években fontos volt eljuttatni a magyar közösség üzenetét a román közvélemény felé, ez most is így van, de az üzenetnek egységesnek kell lennie. Ez a lehetőség viszont a két jelölt indulásával kompromittálódott, ezért az MPP a szimpatizánsaira bízza, kit támogatnak” – mondta Biró Zsolt.

Hozzátette, az RMDSZ-szel kötött megállapodás a nemzeti ügyekre vonatkozott, az államfőválasztás nem tekinthető ennek, így erről nem egyeztettek, a néppárt pedig „fordítva ült a lóra”, mert előbb bejelentették a jelöltet, azután pedig „elvárják, hogy az MPP támogassa”.

Cáfolja az RMDSZ az Antena 3 állításait

Az RMDSZ szerdán közleményben cáfolta, hogy a szövetség berkeiből származnának azok az információk, melyeket az Antena 3 hírtelevízió közölt az autonómiastatútum tartalmával kapcsolatban. A közlemény szerint a dokumentummal kapcsolatos közvitát „megfelelő időben” elindítja, a szövegét pedig – román és magyar nyelven egyszerre – a honlapján fogja közzétenni. A bukaresti hírtelevízió tegnap RMDSZ-es forrásokra hivatkozva közölte, az autonómia-törvénytervezet szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyéből álló régiónak egy közös elnöke lesz, akit a három adminisztratív egység lakói választanak meg. Az Antena 3 továbbá úgy tudja, a dokumentum – azonkívül, hogy egy etnikai alapon létrehozott régiót javasol – nem sokban különbözik a Szociálliberális Unió (USL) által 2012-ben javasolt decentralizációs törvénytervezettől.