Az Anca-Pavel Nedea elnöknek címzett levélben a székelyföldi szervezet képviselői felajánlják a szervezetépítésben szerzett tapasztalataikat, és egyúttal szakmai érvekkel támasztják alá a székelyföldi turisztikai szervezet létjogosultságát. Leszögezik, tudatában vannak annak, hogy a Székelyföld politikai szempontból kényes témának számít, azonban szakmai megközelítésből hangsúlyos gazdasági szükséglet.

Albert Zoltán, a klaszter elnöke, a Csomád Bálványos Kistérségi Társulás munkatársa a levélben az Egyesült Nemzetek Világturisztikai Szervezete (UNWTO) által nemrég megszervezett Desztinációk integrált minőségbiztosítási rendszere mint a siker kulcsa című nemzetközi konferencián megfogalmazott következtetésekre hivatkozik. Kifejti: a párbeszéd minden szakmai szervezettel kölcsönös előnyökkel járhat, az idegenforgalmi desztinációmenedzsment- szervezetek a hazai turizmus katalizátorai lehetnek, a székelyföldi idegenforgalmi szakemberek pedig a szervezetépítés és a munka összehangolása terén is élen járnak.

A levélben részletesen ismertetik a klaszter megalakulásának előzményeit, kitérve arra is, hogy a székelyföldi turisztikai egyesületet nem sikerült bejegyeztetni, és ezért választották a kötetlenebb formába, klaszterbe való tömörülést. Rámutatnak a törvénykezés hiányosságaira, ami a szervezkedést és annak finanszírozását is hátráltatja, de a nagyszebeni, brassói, bukovinai, Duna-deltai és nemzetközi jó példákat is felsorolják. Ismertetik a székelyföldi klaszter céljait, rámutatva, hogy többek között bátorítják a vállalkozások, civil szervezetek, közintézmények és hatóságok közötti együttműködést, a Székelyföldet pedig egységes úti célként próbálják meghatározni a hazai és nemzetközi piacon.

Ugyanakkor javaslatokat is megfogalmaznak arra nézve, hogyan lehetne fejleszteni Románia hazai és nemzetközi idegenforgalmát. Meglátásuk szerint hasznos lenne, ha átszerveznék a hazai turizmust, és különböző jól beazonosítható fogadóterületekre osztanák. Rámutatnak: a turisták nem a közigazgatási egységeket veszik figyelembe, amikor úti célt választanak, ezért a fogadóterületeket kellene népszerűsíteni itthon és külföldön.

Albert Zoltán különben a Tusványoson, a székelyföldi idegenforgalmi szolgáltatások összehangolásáról tartott beszélgetésen is azt szorgalmazta, hogy a népszerűsítés során ne az adminisztratív határokat vegyék figyelembe, hanem idegenforgalmi fogadóterületeket, és a kommunikációban ne Kovászna és Hargita megyét, hanem Székelyföldet használjunk.