Mint a Krónikának elmondták: a rendszer korántsem működik olyan hatékonyan és zökkenőmentesen, mint ahogy a kormány és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) próbálja beállítani. Rámutattak: noha az orvosok minden vizsgálatot, kezelést és receptet bevezetnek az elektronikus azonosítóra, az adatbázisban egyszerűen nem jelennek meg bizonyos szolgáltatások, így ezek után nem fizet a biztosító, ez pedig jelentős kárt okoz a kórházaknak, valamint háziorvosi és járóbeteg-rendelőknek. Több egészségügyi intézmény pert helyezett kilátásba, amennyiben a kormány nem orvosolja sürgősen a problémát.

Havi több százezer lej a veszteség

András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere lapunknak elpanaszolta: hatalmas veszteséget okoz az intézménynek, hogy az elvégzett szolgáltatások egy részét nem akarja kifizetni a biztosítási pénztár. Kifejtette: a kártyaolvasó rendszer látszólag jól működik, az orvos feljegyzi a páciensnek nyújtott szolgáltatásokat, de az utólagos elszámolásnál sem a járóbeteg-rendelőben elvégzett vizsgálat vagy kezelés, sem a recept, sem a kórházi beutalás nem szerepel az informatikai rendszerben.

Elmondása szerint ez havi 250–300 ezer lejes veszteséget okoz a kórháznak, amelynek a működése is veszélybe kerül emiatt. A problémát már jelezték a biztosító Kovászna megyei kirendeltségénél, de András Nagy Róbert szerint a hiányosságot központilag kell kijavítani. „Amennyiben ez nem történik meg, kénytelenek leszünk az igazságszolgáltatáshoz fordulni, hiszen valós, elvégzett, de kifizetetlen szolgáltatásokról van szó” – fogalmazott.

A kórházmenedzser elmondta: arra sem kaptak választ a biztosítótól, hogy a szerződésben szereplő szám fölött ellátott eseteket kifizetik-e utólag. „Egy szakorvos egy óra alatt négy beteget vizsgálhat meg, de ha ezen felül az ötödiket is ellátja, receptet ír neki, akkor ezzel a szolgáltatással mi történik?” – tette fel a kérdést a szakember. András Nagy Róbert nehezményezi, hogy a kormány és biztosítási pénztár országos vezetősége azzal dicsekszik, hogy milyen jelentős megtakarítást eredményezett az elektronikus kártya bevezetése, holott szerinte valójában azzal spórolnak, hogy valós eseteket nem fizetnek ki.

„Tőlünk, orvosoktól lopnak”

A helyzetet Szabó Soós Klára, a háziorvosok egyesületének Hargita megyei elnöke is felháborítónak tartja. A szakember lapunknak úgy fogalmazott: minősített lopás zajlik az egészségügyben. „Amennyiben valaki egy informatikai rendszeren keresztül követ el lopást, az bűncselekménynek minősül. Ugyanez történik most, ebben az esetben pedig tőlünk, orvosoktól lopnak, hiszen az elvégzett szolgáltatásokat nem fizetik ki” – magyarázta.

Szabó Soós Klára ugyancsak arról számolt be, hogy a kártyaleolvasó rendszer jól működik, az orvosok pedig minden vizsgálat, kezelés és recept esetében használják az azonosítót, az utólagos elszámoláskor azonban az esetek 15–20 százaléka nem jelenik meg a rendszerben, így a biztosító nem is fizet ezek után. „Hiába jeleztük a visszásságokat, arrogánsan válaszolnak, falra hányt borsónak bizonyult minden bejelentésünk. A politikusokat nem érdekli az egészségügy helyzete, ők Bécsbe, Isztambulba rohannak, ha valami bajuk van” – fogalmazott a háziorvos.

Rossz fényben tüntetik fel az orvosokat

Szabó Soós Klára azt is felháborítónak tartja, hogy az egészségügyi minisztérium és a biztosítási pénztár vezetői rossz fényben tüntetik fel az orvosokat, amikor arról dicsekednek, hogy mennyit spóroltak a kártya kötelezővé tételével. „Úgy állítják be a helyzetet, mintha azelőtt fiktív eseteket számoltunk volna el, nekik pedig ezt sikerült volna kiszűrniük. A valóság ezzel szemben az, hogy elvégzett kezeléseket, vizsgálatokat nem számolnak el, és nem fizetnek ki” – panaszolta a csíkszeredai szakember.

A háziorvos szerint egyébként sok szolgáltató még mindig arra panaszkodik, hogy lassú, nehézkesen működő a rendszer. „Ha jelezzük, azt a választ kapjuk, hogy ne csodálkozzunk, hiszen másodpercenként kilencezren csatlakoznak. De vannak olyan rendszerek, amelyek milliókat szolgálnak ki, és mégsem lassulnak le” – mutatott rá Szabó Soós Klára.

Duda Tihamér: a rendszer kiegyensúlyozott

Ezzel szemben Duda Tihamér, az egészségbiztosítási pénztár Hargita megyei elnöke nem számolt be a szakemberek által felsorolt kifogásokról. Mint rámutatott: ugyan előfordulnak rövid kiesések, néha lelassul a hálózat, de a szeptembert megelőző időszakhoz képest jóval kevesebb problémát jeleznek a szolgáltatók. Duda Tihamér elmondása szerint közvetlenül az elektronikus kártyák bevezetése után – de még a kötelezővé tétel előtt – volt leterhelt a rendszer, nagyon sok azonosítót ugyanis akkor aktiváltak. „Szeptember elseje óta nem történt radikális változás, ami a rendszert kibillentette volna az egyensúlyából” – fogalmazott a biztosító vezetője.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy a nem kézbesített, a Hargita megyei biztosítóhoz visszakerült 2300 kártya közül eddig csak háromszázat vettek át, a többi kétezer személy így már nem részesülhet ingyenes szolgáltatásban annak ellenére, hogy rendelkezik egészségbiztosítással. Hozzátette: az azonosítót nemcsak személyesen lehet átvenni, erre bárkit meg lehet kérni. Duda Tihamér egyébként nem tud olyan esetről, amikor elektronikus kártya hiányában kellett fizetnie a páciensnek, de erről a szolgáltatóknak nem is kell értesíteniük a biztosítót.

Mint ismeretes, az elektronikus egészségügyi kártya használata szeptember elsejétől kötelező: ez azt jelenti, hogy az azonosító felmutatása nélkül a háziorvosi és járóbeteg-rendelőben, a kórházban, illetve más állami egészségügyi intézményben sem végeznek el ingyenes szolgáltatásokat, ugyanakkor ingyenes vagy ártámogatott receptet sem írnak fel – kivételt csak a sürgősségi ellátás képez. Annak, aki vallási vagy más okból utasította vissza az azonosítót, az egészségbiztosító által kiállított igazolás kell felmutatnia. A kártyahasználat csak a 18. életévüket betöltött állampolgárok számára kötelező.