Amint arról korábban beszámoltunk, az Országos Vasúti Hatóság március 17-én felfüggesztette a Regiotrans magánvasút-társaság működési engedélyét, így a vállalatnak törölnie kellett az összes járatát. A vasúttársaságnál végzett műszaki ellenőrzések során ugyanis kiderült, a Regiotrans 29 szerelvénye balesetveszélyessé vált, sürgős szervizelésre szorul.

Április elején újraindította járatainak zömét az ország legnagyobb, magánkézben lévő vasúttársasága, illetve a „cserben hagyott” szakaszok egy részén az állami vállalat személyszállító részlege (CFR Călători) pótolta a szerelvényeket. Többek között a Szováta–Parajd-szakaszon is néhány hete közlekednek már a vonatok – nem így a székely gőzös, amely március 17. óta „vesztegel”.

Elzárkózik a Regiotrans

Az ügyben már hetek óta egyeztetések folynak: a Hargita Megyei Tanács illetékesei mind a magán-, mind az állami vasúttársasággal felvették a kapcsolatot, az előrelépés azonban a Regiotrans „jóindulatán” múlik – mondta el lapunknak Incze Csongor.

A megyei tanács alelnöke kifejtette: a két társaságnak írásbeli megállapodást kellene kötnie azért, hogy a CFR megoldja a felszámolt járatok pótlását, a magánvasút-társaságot azonban nem lehet elérni. „Felvettük a kapcsolatot mindkét féllel. A CFR-től azt az ígéretet kaptuk, hogy belátható időn belül pótolják a vonatjáratokat. A Regiotransszal azonban sem nekik, sem nekünk nem sikerül kommunikálnunk” – jegyezte meg az illetékes.

Incze szerint a probléma lényege, hogy az udvarhelyszéki járatok átvételével a Regiotransnak meg kellene térítenie az állami társaságnak a már megkötött és érvényes vasúti bérletek árát, erre azonban nem hajlandók, így inkább kivárnak.

„Nem elhanyagolható az sem, hogy az Udvarhely–Keresztúr-szakaszon nagyon rossz állapotban vannak a sínek, hiszen amióta a magáncég átvette a rendszert, semmit nem költött a karbantartására, modernizálására. Tehát ha az állami vasút át is venné a vonal üzemeltetését, előbb jelentős felújításra lenne szükség, hogy a vonatok ténylegesen közlekedhessenek” – osztotta meg véleményét.

A megyei önkormányzat egyébként több ízben átiratban fordult a közlekedési minisztériumhoz: legutóbb a dokumentumhoz azt a mintegy 400 aláírást is csatolták, melyeket Bögöz község vezetősége gyűjtött az ingázók köréből.

Udvarhely „az ügy élére állt”

Az aláírásokkal sokra nem mennek – jegyezte meg Incze, bár a minisztérium, illetve az állami vasúttársaság is felmérést kért az érintett településektől, hogy naponta hányan ingáznak a székely gőzössel. A felmérés elkészült, már el is küldték az illetékeseknek – mondta el kérdésünkre Benedek Árpád Csaba, Székelyudvarhely alpolgármestere.

Az udvarhelyi városvezetés az önkormányzati testület kifejezett kérésére „állt az ügy élére”, azóta több ízben, legutóbb május 6-án tárgyaltak a román állami vasúttársaság személyszállító részlegének vezérigazgatójával. „Azt a szóbeli ígéretet kaptuk, hogy júniustól megpróbálják pótolni a kiesett vonatjáratokat. Reményeink szerint mindezt hamarosan írásban is közlik” – tette hozzá az alpolgármester.

Sok ingázót érint a probléma

Az ingázók számát tartalmazó jelentést egyébként az érintett önkormányzatokkal (Bögöz, Galambfalva, Felsőboldogfalva és Újszékely község, valamint Székelykeresztúr és Udvarhely) közösen, összesítve továbbították az illetékeseknek. Eszerint például Udvarhelyről naponta mintegy 120 diák és 150 felnőtt ingázik. Ugyan a bérletesek száma a községekben valamivel kevesebb, de összességében több száz személyről van szó.

„Boldogfalva községben Bikafalván és Hodgyában van megálló, de innen is naponta legalább 50–60 személy utazik vonattal. Tehát mindenképpen fontos számunkra ezen emberek sorsa” – hangsúlyozta lapunknak Németi Zoltán, a község alpolgármestere.

Galambfalva községben is két településen van megálló – távolabb lévén a városoktól, innen kicsivel többen, naponta mintegy százötvenen ingáznak. Bögözből is sokan utaznak naponta vonattal, ők március közepe óta jobb híján stoppolnak – magyarázta Vinczellér Árpád helyi önkormányzati képviselő. „Az alkalmi utazókkal együtt több száz embert érint a probléma, ezért az ilyen ügyben közös és határozott fellépés kell az előrelépéshez” – tette hozzá.

Székelykeresztúr és Újszékely vezetőségét egyébként a napokban levélben tájékoztatta a brassói székhelyű magáncég, hogy a székely gőzös vonalán három olyan építmény (a betfalvi megálló és két másik kisebb megálló) van, melyeket mihamarabb le kellene bontani.

„Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy ezeket nekünk kell-e, és ha igen, akkor meddig kell elbontani” – jegyezte meg Rafai Emil, Keresztúr polgármestere. Az összefogásnak a kistérség is tagja: az udvarhelyi önkormányzat felkérésére ők is felmérték, hogy naponta több mint százan ingáztak a székely gőzössel.