A magyar nyelv megmaradása a mindennapi használaton múlik – emelte ki Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója csütörtökön a Nyelv(használat) a gyakorlatban című budapesti rendezvényen.
2015. február 19., 19:532015. február 19., 19:53
Az MTI tájékoztatása szerint a Magyarság Házában rendezett tanácskozáson az igazgató rámutatott: a nyelv nemcsak az identitás, hanem az autonómia jelentős eleme is.
Amíg utóbbi nem születik meg, addig a nyelvhasználat elérése a legfontosabb. Kántor Zoltán jelezte: ez a hatodik, kifejezetten a nyelvi jogok kiterjesztésével foglalkozó konferenciája az intézetnek.
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ösztönzés is legyen a nyelvhasználatra, tette hozzá.
Toró Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatója arról beszélt, hogy a nyelvhasználat alapvetően a képességen, a lehetőségen és az akaraton, a hajlandóságon múlik.
A kutató az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából tartott rendezvényen elmondta: szerették volna feltérképezni a nyelvhasználat helyzetét azokon az erdélyi településeken, ahol a 20 százalékot meghaladja a magyarság aránya.
Az egyes polgármesteri hivatalokban áttekintve a helyzetet, közte a magyar nyelvű beadványokat, honlapokat, rámutatott: a weboldalak 44 százaléka csak román nyelvű volt. Jelezve, hogy a válaszok alapvetően a tömbmegyékből – Hargitából és Kovásznából érkeztek – hozzátette: a többségi településeken és megyékben volt inkább magyar nyelvű honlap. A saját tervezésű honlapok jó eséllyel két nyelven készültek.
A dokumentumokat tekintve 6,6 százalékban jelentek meg a formanyomtatványok magyarul, eközben azonban 14 százalékuk egyáltalán nem frissítette a honlapot. Kicsivel több mint a települések felén frissültek rendesen a weboldalak. A válaszadók 46 százaléka legalább egy határozatot, míg 37 százalékuk egyet sem fordított le magyar nyelvre.
Ahol ötven százalék feletti volt a magyarok aránya, ott felszólalnak a tanácsüléseken magyarul, ugyanakkor ez nem a polgármester személyén múlik, állapították meg. Kitért arra is, hogy az ügyfélfogadáson dolgozó magyarok aránya általában leképezi az etnikumot. Megjegyezte: nagyon kevés polgármesteri hivatalba érkeznek magyar nyelvű beadványok, azok is inkább a többségi településeken.
Bethlendi András és Talpas Botond, az Igen tessék! mozgalom képviselői Kolozsváron tekintették át a magyar nyelvhasználatot. Kutatásaik szerint az orvosoknál, illetve az egészségügyben igénylik az emberek leginkább (75,6 százalék) a magyar nyelvű ellátást, ezt követte az ügyvéd, jogász, közjegyző, illetve a piaci árus. Több mint 50 százalék volt az arány a busz, taxiszolgáltatás vonatkozásában is.
Arról, hogy mennyire fontos az eladó, árusító nemzetisége, a válaszadók több mint 50 százaléka azt mondta: inkább magyar eladót választana, ha lehetősége volna választani. 92 százalékuk úgy gondolta, hogy hivatalos helyeken fontos lenne a magyar nyelv használatának lehetősége.
A konferencia résztvevőit Grezsa István miniszteri biztos köszöntötte, a témához kapcsolódva kiállítás is nyílt a Magyarság Házában, az Igen, tessék! mozgalom Kincses többnyelvűség Kolozsváron című tárlatát tekinthetik meg az érdeklődők.
A Kolozsváron már bemutatott tárlat anyaga a mindennapi magánélet és a nyilvános anyanyelvhasználat kolozsvári történelmi példáit ábrázolják. A kiállított képeslapok, korabeli sajtóanyagok, emléktáblák, plakátok és más hasonló dokumentumok a dualizmustól napjainkig tartó időszakot ölelik fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahhoz, hogy az ünnepvárás valóban belső átéléssé alakuljon, önmagunkat is meg kell próbálnunk megkeresni – mondta el a Krónika megkeresésére az adventi lelkiségről, készülődésről Jobbágy Júlia, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség segédlelkésze.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
A következő évtized elején kezdődhet a Bukarest–Kolozsvár–Budapest nagy sebességű vasút romániai tervezése, és 2040 környékén valósulhat meg.
A pirotechnikai eszközök használata terén egy augusztusi törvénymódosítás során számos szigorítást vezettek be. Nemcsak súlyos pénzbírságot, hanem bűnvádi eljárást és börtönbüntetést is kockáztat, aki az új szabályokat áthágja a tűzijátékok terén.
Szinte ki-be járt a nagyváradi rendőrségi fogdába az az 51 éves margittai férfi, akit az elmúlt napokban többször is lopáson értek, míg végül a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását.
Ezzel „helyreáll” a rend a Temes megyei településen, ahol eddig is használatban voltak a magyar megnevezések, de egy újszentesi lakos „feljelentése” nyomán eltávolították azokat.
A Bihar megyei ügyészség vádat emelt csütörtökön Alina Ștefanovic orvosnő, a nagyváradi katonai kórház kardiológiai osztályának vezetője ellen csúszópénz folytatólagos elfogadása miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!