Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Csíksomlyón jelentette be a támogatási szándékot a Mária-út és a szakrális központok szerepe a Kárpát-medencében című kétnapos konferencia szünetében.

„Azt már a ferences atyák fogják eldönteni, hogy ebből mit valósítanak meg” – adott szabad kezet a pénz elköltésére Soltész. Hozzátette, fontos a magyar kormány számára, hogy segítse a csíksomlyói zarándokhelyet, amely részben szakrális, részben nemzeti értékeket is hordoz az összmagyarság számára.

Oltárújítás, orgonajavítás

Bőjte Mihály, a csíksomlyói kolostor házfőnöke rögtön meg is adta a választ arra, hogy mihez kezdenek majd a pénzzel. „Az eredeti tervünk a Hármashalom oltár felújítása volt. Ezért kéréssel fordultunk az államtitkár úrhoz, hogy segítsenek bennünket megjavítani a szabadtéri oltárt. Mivel több pénzt fognak adni, ebből további javításokat végzünk majd: a zarándokház is felújításra szorul, zajlik továbbá az orgonajavítás, és a sekrestyét is fel kell újítani” – sorolta a tennivalókat a házfőnök.

Mint mondta, ötszáz éves a kegyszobor, és ezalatt sok csoda történt a Szűzanya közbenjárására. „Íme egy mai csoda: lelkiekkel foglalkozunk, de anyagiak nélkül nem tudjuk fenntartani a kegyhelyet. Mi kisebbről álmodtunk, de nagyobb ajándékot kapunk” – mutatott rá Bőjte Mihály. Mint elhangzott, a pénzt jövőre fogják megkapni a ferencesek.

Az égi akarat jelenléte

Szabó Tamás, a Mária-Út Egyesület elnöke – aki szintén jelen volt a bejelentéskor – arra hívta fel a figyelmet, hogy a Csíksomlyót is magában foglaló Mária-út azért tud épülni, mert Közép-Európa tele van kisebb-nagyobb lelki központokkal. „Van vagy 160, közöttük kisebb jelentőségűek és óriásiak, mint Csíksomlyó” – mondta az egyesületi elnök.

A Mária-utat Közép-Európa zarándokútjának nevezte, mely összeköti Csíksomlyót a medjugorjei, czesztochovai és máriazelli zarándokhelyekkel. Úgy vélte, a Mária-út összeköti, összegyűjti a közép-európai népeket, és gyógyítja lelki sebeiket. Rámutatott, az, hogy egy civil kezdeményezés tíz év alatt ennyire kinőtte magát, nem is az emberi akarat, hanem inkább az égi akarat eredménye.

Bátorítás és anyagi segítség a családoknak

Nagyon fontos, amit a Családlánc mozgalomhoz tartozó szervezetek tesznek a magyarság megőrzése és helyben maradása érdekében, és tevékenységükben továbbra is számíthatnak a kormány támogatására – mutatott rá Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Segesváron, ahol a Küküllő menti sokadalom rendezvényein vett részt.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és a segesvári Homo Novus Egyesület a hagyományos segesvári szüreti bál alkalmából szervezett „sokadalmat”, amelyre a Küküllő mente hagyományőrzőin kívül délvidéki, felvidéki és magyarországi néptáncegyütteseket is meghívtak. Szombaton a Családlánc mozgalom erdélyi szervezeteinek éves találkozóját is itt tartották.

Soltész Miklós köszöntőjében az anyanyelv, a hit és az oktatás megőrzése mellett a kultúra átadásának fontosságát hangsúlyozta. Mint hozzátette, bízik abban, hogy a találkozóra érkezett több száz fiatal a közösséghez tartozás maradandó élményével gazdagodik, és ez erőt ad számukra magyarságuk megőrzéséhez, illetve továbbörökítéséhez. Hozzátette, azon a bátorításon túl, amit a szórványmagyarság ünnepein való részvétel jelenthet, a minisztérium logisztikai, anyagi segítséget is nyújt a magyarság erősítését szolgáló családszervezeteknek.

A Kárpát-medencei Családlánc mozgalom 2012-ben indult, hogy összefogja a gyermekekkel, családdal foglalkozó (nemcsak nagycsaládos) magyar civil szervezeteket. A mozgalomnak évente 50-60 olyan rendezvénye van, melyeken a Kárpát-medence különböző tájegységein élő magyar családok vesznek részt.