„Azok az egyházi személyek, akik a különböző egyházakban szolgálnak, a hit megőrzése mellett a magyarság megőrzése érdekében is sokat tehetnek, és ez is a nemzetpolitikánk része” – magyarázta a támogatás rendeltetését az MTI-nek Soltész Miklós. Elmondta: a kormány, illetve az Országgyűlés döntése alapján az eddigi 210 millió forintról 420 millió forintra növekszik a délvidéki, erdélyi–partiumi, kárpátaljai és felvidéki egyházi személyek támogatása. Hozzátette: Erdélyre és Partiumra levetítve a lelkészek jövedelempótlékának keretöszszege az eddigi 90 millióról 180 millió forintra növekszik. Az államtitkár megjegyezte: emellett a magyar állam más csatornákon keresztül is támogatja a külhoni egyházakat. Az elmúlt öt év során csak Erdélyben és Partiumban a magyar kormány több mint 620 millió forinttal támogatta az egyházi épített örökség megőrzését és felújítását, a három-négymillió forintos templomfelújításoktól a 40-50 millió forintos beruházásokig. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár egyébként pénteken Gyimesközéplokon, a 2. Köz-Ép-Pont erdélyi lutheránus ifjúsági találkozó zárónapján mondott köszöntőt, ahol a hithez, szülőföldhöz és a közösséghez való ragaszkodásra biztatta a fiatalokat. „Annak a négy napnak, amit együtt töltött a Gyimesekben a több mint 300 erdélyi, délvidéki és magyarországi lutheránus fiatal, nagyon fontos szerepe van mind a nemzeti és felekezeti kisebbségben élő magyar fiatalok keresztény önazonosságának megerősítése, mind a határokon átívelő magyar közösség építése szempontjából” – mondta el a rendezvény után telefonon az MTI-nek az államtitkár. Megjegyezte: érdekes volt a helyválasztás is, hiszen a gyimesi csángók római katolikus vallásúak, ugyanakkor jó kezdeményezésnek nevezte, hogy az evangélikus keresztény hittestvérek ismerjék meg az ő világukat is, a nyelvhatár, a történelmi Magyarország határának térségét. A zárónap másik vendége, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke arra bátorította a fiatalokat, vegyenek részt a közéletben, építsék és tartsák össze közösségeiket, és biztosítsanak találkozási lehetőséget a szórványban élő fiatalok számára is, mert azzal fontos lépést tehetnek az asszimiláció megfékezése érdekében. A közéletben való részvételnek csak az egyik formája a politizálás, annál sokkal hálásabb feladat a közösségépítő munka: ez tartja most már az RMDSZ is legfontosabb teendőjének – hangoztatta az RMDSZ politikusa.