Két veszélyeztetett állatfaj tűnt el a túllegeltetés miatt a Natura 2000-es természetvédelmi területnek nyilvánított, Kolozsvárhoz közeli Szentiváni-rétről.
2015. február 08., 20:112015. február 08., 20:11
Annak érdekében, hogy a két faj ismét megtelepedjen a területen, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének hatáskörébe tartozó Apáthy István Egyesület úgynevezett kezelési tervet készít – tudtuk meg Szabó Anna projektvezetőtől a terület rendezése kapcsán a kincses városban a hétvégén tartott közvitán.
Az egyesület az uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület – a Szentiváni-réten kívül a Bükk-Malomvölgy és a Kis-Szamos – kezelési tervét valósítja meg.
Szabó Anna a Krónikának elmondta: a Szentiváni-rét negyvennégy hektáros legelő, amelyet éppen azért nyilvánítottak természetvédelmi területté, mert két veszélyeztetett gerinctelen állatfaj – az erdélyi tarsza, egy szöcskeféle, és egy lepkefaj – él ott. A szakemberek egy ideje nem találkoztak a helyszínen a két fajjal, ezért feltételezik, hogy eltűntek a területről, mivel elmondásuk szerint egy ideje óriási méreteket ölt a túllegeltetés.
„Feltételezésünket jeleztük a tulajdonosoknak is, akik egyetértettek azzal, hogy a problémát orvosolni kell. Ezért fenntartható megoldást javasoltunk nekik, amely szerint egyrészt kisebb állatállományt legeltetnének a területen, a rét egy részét pedig lekaszálnák. Ezenkívül óvni kell a cserjéket is, amelyeket mostanában gyakran irtjanak a legelőkön, hiszen ez a területalapú támogatások egyik feltétele” – magyarázta Szabó Anna.
Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a legelőtisztítás ne százszázalékos legyen, hanem maradjon meg néhány, legalább kétszázaléknyi bokor, főként kökény és galagonya. „Egy negyvenhektáros terület esetében a két százalék nem sok, a bokrokra pedig mindenképpen szükség van azért, hogy az eltűnt lepkéknek esélyük legyen visszatelepedni” – tudtuk meg a szakembertől.
Mint kiderült: a Szentiváni-rétnek összesen harminc tulajdonosa van, a kis parcellákkal rendelkező gazdák pedig nagyon nehezen egyeznek meg egymással, illetve a területet bérlő állattenyésztővel. A közvitán elhangzott: a legjobb megoldás egy közbirtokosság-jellegű tulajdonosi egyesület létrehozása lenne, azonban akad olyan tulajdonos, aki erről hallani sem akart.
A terület hivatalos kezelője a környezetvédelmi ügynökség, ők egyetértenek a javaslattal, miközben a megyei mezőgazdasági igazgatóság arról próbálja meggyőzni a gazdákat, hogy a természetvédelmi rendelkezések betartásával is kaphatnak uniós támogatást a legelőkre.
A projekt keretében népszerűsítő tevékenységet is végeznek: iskolákban mutatják be a védett területek értékeit, eddig több mint háromezer gyermek ismerkedhetett meg a természetvédelmi helyszínekkel. A projektirányítók hamarosan egy fotókiállítást is szerveznek a témában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!