
Két veszélyeztetett állatfaj tűnt el a túllegeltetés miatt a Natura 2000-es természetvédelmi területnek nyilvánított, Kolozsvárhoz közeli Szentiváni-rétről.
2015. február 08., 20:112015. február 08., 20:11
Annak érdekében, hogy a két faj ismét megtelepedjen a területen, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének hatáskörébe tartozó Apáthy István Egyesület úgynevezett kezelési tervet készít – tudtuk meg Szabó Anna projektvezetőtől a terület rendezése kapcsán a kincses városban a hétvégén tartott közvitán.
Az egyesület az uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület – a Szentiváni-réten kívül a Bükk-Malomvölgy és a Kis-Szamos – kezelési tervét valósítja meg.
Szabó Anna a Krónikának elmondta: a Szentiváni-rét negyvennégy hektáros legelő, amelyet éppen azért nyilvánítottak természetvédelmi területté, mert két veszélyeztetett gerinctelen állatfaj – az erdélyi tarsza, egy szöcskeféle, és egy lepkefaj – él ott. A szakemberek egy ideje nem találkoztak a helyszínen a két fajjal, ezért feltételezik, hogy eltűntek a területről, mivel elmondásuk szerint egy ideje óriási méreteket ölt a túllegeltetés.
„Feltételezésünket jeleztük a tulajdonosoknak is, akik egyetértettek azzal, hogy a problémát orvosolni kell. Ezért fenntartható megoldást javasoltunk nekik, amely szerint egyrészt kisebb állatállományt legeltetnének a területen, a rét egy részét pedig lekaszálnák. Ezenkívül óvni kell a cserjéket is, amelyeket mostanában gyakran irtjanak a legelőkön, hiszen ez a területalapú támogatások egyik feltétele” – magyarázta Szabó Anna.
Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a legelőtisztítás ne százszázalékos legyen, hanem maradjon meg néhány, legalább kétszázaléknyi bokor, főként kökény és galagonya. „Egy negyvenhektáros terület esetében a két százalék nem sok, a bokrokra pedig mindenképpen szükség van azért, hogy az eltűnt lepkéknek esélyük legyen visszatelepedni” – tudtuk meg a szakembertől.
Mint kiderült: a Szentiváni-rétnek összesen harminc tulajdonosa van, a kis parcellákkal rendelkező gazdák pedig nagyon nehezen egyeznek meg egymással, illetve a területet bérlő állattenyésztővel. A közvitán elhangzott: a legjobb megoldás egy közbirtokosság-jellegű tulajdonosi egyesület létrehozása lenne, azonban akad olyan tulajdonos, aki erről hallani sem akart.
A terület hivatalos kezelője a környezetvédelmi ügynökség, ők egyetértenek a javaslattal, miközben a megyei mezőgazdasági igazgatóság arról próbálja meggyőzni a gazdákat, hogy a természetvédelmi rendelkezések betartásával is kaphatnak uniós támogatást a legelőkre.
A projekt keretében népszerűsítő tevékenységet is végeznek: iskolákban mutatják be a védett területek értékeit, eddig több mint háromezer gyermek ismerkedhetett meg a természetvédelmi helyszínekkel. A projektirányítók hamarosan egy fotókiállítást is szerveznek a témában.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Változékony marad az időjárás a következő két hétben: többfelé hűvös éjszakák várhatók, miközben egyes térségekben napközben a hőmérséklet eléri, sőt meghaladja a 22–23 Celsius-fokot is.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
szóljon hozzá!