Annak érdekében, hogy a két faj ismét megtelepedjen a területen, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének hatáskörébe tartozó Apáthy István Egyesület úgynevezett kezelési tervet készít – tudtuk meg Szabó Anna projektvezetőtől a terület rendezése kapcsán a kincses városban a hétvégén tartott közvitán.

Az egyesület az uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület – a Szentiváni-réten kívül a Bükk-Malomvölgy és a Kis-Szamos – kezelési tervét valósítja meg.

Szabó Anna a Krónikának elmondta: a Szentiváni-rét negyvennégy hektáros legelő, amelyet éppen azért nyilvánítottak természetvédelmi területté, mert két veszélyeztetett gerinctelen állatfaj – az erdélyi tarsza, egy szöcskeféle, és egy lepkefaj – él ott. A szakemberek egy ideje nem találkoztak a helyszínen a két fajjal, ezért feltételezik, hogy eltűntek a területről, mivel elmondásuk szerint egy ideje óriási méreteket ölt a túllegeltetés.

„Feltételezésünket jeleztük a tulajdonosoknak is, akik egyetértettek azzal, hogy a problémát orvosolni kell. Ezért fenntartható megoldást javasoltunk nekik, amely szerint egyrészt kisebb állatállományt legeltetnének a területen, a rét egy részét pedig lekaszálnák. Ezenkívül óvni kell a cserjéket is, amelyeket mostanában gyakran irtjanak a legelőkön, hiszen ez a területalapú támogatások egyik feltétele” – magyarázta Szabó Anna.

Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a legelőtisztítás ne százszázalékos legyen, hanem maradjon meg néhány, legalább kétszázaléknyi bokor, főként kökény és galagonya. „Egy negyvenhektáros terület esetében a két százalék nem sok, a bokrokra pedig mindenképpen szükség van azért, hogy az eltűnt lepkéknek esélyük legyen visszatelepedni” – tudtuk meg a szakembertől.

Mint kiderült: a Szentiváni-rétnek összesen harminc tulajdonosa van, a kis parcellákkal rendelkező gazdák pedig nagyon nehezen egyeznek meg egymással, illetve a területet bérlő állattenyésztővel. A közvitán elhangzott: a legjobb megoldás egy közbirtokosság-jellegű tulajdonosi egyesület létrehozása lenne, azonban akad olyan tulajdonos, aki erről hallani sem akart.

A terület hivatalos kezelője a környezetvédelmi ügynökség, ők egyetértenek a javaslattal, miközben a megyei mezőgazdasági igazgatóság arról próbálja meggyőzni a gazdákat, hogy a természetvédelmi rendelkezések betartásával is kaphatnak uniós támogatást a legelőkre.

A projekt keretében népszerűsítő tevékenységet is végeznek: iskolákban mutatják be a védett területek értékeit, eddig több mint háromezer gyermek ismerkedhetett meg a természetvédelmi helyszínekkel. A projektirányítók hamarosan egy fotókiállítást is szerveznek a témában.