Az Európai Unió állampolgárainak elégedettségi szintjéről közölte felmérésének eredményeit a héten az Eurostat uniós statisztikai hivatal, a megkérdezetteknek életük különböző területeit kellett osztályozniuk nullától tíz pontig.
2015. június 06., 13:272015. június 06., 13:27
Az uniós átlag a nullától 10-ig terjedő skálán 7,1 lett, ami azt jelenti, hogy ennyire elégedett átlagban az Unióban élő állampolgár az életével. Romániában a tízes skálán 7,2-es szintet mértek, vagyis egy kevéssel jobban érzik magukat a hazaiak az uniós átlagnál, Magyarországon pedig valamivel elégedetlenebbek az emberek életminőségükkel: 6,2 pontos átlag jött ki.
Az Életminőség Európában – tények és szempontok című felmérés első ízben kombinálta az egyének szubjektív meglátásait és az objektív mutatókat. Walter Radermacher, az Eurostat igazgatója a kiadvány előszavában úgy fogalmazott, céljuk az volt, hogy rávilágítsanak, miként befolyásolják az egyes tényezők az uniós állampolgárok elégedettségét oktatás, nevelés, foglalkoztatottság, egészségi állapot, családi és anyagi körülmények tekintetében.
Mint fogalmazott, mivel az emberek elégedettségi szintjének okait nem lehet egyetlen tényezőre redukálni, a statisztikában több oldalról közelítik meg a kérdést. Az „életminőség” fogalmát a következő területeken vizsgálták: anyagi körülmények, foglalkozás és munkahely, egészségi állapot, oktatás, emberközi kapcsolatok, gazdasági és fizikai biztonság, emberi jogok, természeti környezet.
A felmérésből az is kiderült, hogy az európai uniós lakosok leginkább személyes kapcsolataik tekintetében elégedettek majdnem mindenik országban, kivéve Belgiumot, Svédországot és Finnországot. A legkevésbé anyagi helyzetüket és az időbeosztásukat tartják megfelelőnek a megkérdezettek. Átlagosan a dánok, a finnek és a svédek a legboldogabbak – esetükben 8-8 pont volt az eredmény, a legelégedetlenebbek pedig a bolgárok, ahol az átlagpontszám mindössze 4,8 lett.
A felmérés során megkérdezett romániaiak 7,6 pontot adtak a társas kapcsolataikra, a lakhatási körülményeikre és a lakókörnyezetükre 7,4 pontot, időbeosztásukra 6,9 pontot. A statisztikában nem európai uniós országok, így Izland, Norvégia és Svájc is szerepel. Mindhárom ország lakói az uniós átlagnál elégedettebbek életükkel. A kimutatásban 16 évnél idősebbeket kérdeztek meg.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!