A szakértők szerint az online jelenlét mérséklésével kimutathatóan csökkent a stressz is a felmérésben részt vevő alanyoknál. A kutatásba valamivel több, mint ezer embert vontak be, két csoportra osztották őket, az egyik csapattól megvonták a Facebook-hozzáférést, míg az alanyok másik fele ugyanúgy használhatta tovább a közösségi oldalt.

Kiderült, hogy 55 százalákkal kisebb stresszhatásról számoltak be azok, akik nem kapták meg a szokásos Facebook-adagjukat. „A közösségi oldal folyamatosan bombázza a felhasználókat jó hírekkel. De amikor a legtöbb ember ezután kinéz az ablakon, szürkeséget lát. Főleg itt, Dániában” – kommentálta a kutatást vezető Meik Wiking, a koppenhágai intézet igazgatója.

Elégedetlenséget szül az összehasonlítás

A felmérésből kiderült, hogy azok, akik mellőzték a közösségi oldal használatát, többet beszéltek személyesen családtagjaikkal és barátaikkal – olvasható a The Guardian honlapján. A kutató azt is elmondta, rengeteg, a boldogságot meghatározó tényezőt vizsgálnak és gyakran bukkan elő az, hogy elégedetlenséget szül, ha másokkal hasonlítjuk össze magunkat.

„A Facebook világára nagymértékben jellemző ez, ahol mindenki a legszebb oldalát mutatja, ez pedig kontrasztként torzítottan ragyogónak tűnik. Ezért akartuk megvizsgálni, mi történik, ha az ember hosszabb időre »kilép« a Facebook világából” – mondta Wiking. A felmérésben részt vevő 16–17 éveseknek bevallásuk szerint nehézséget okozott, hogy hét napig nem léptek be a közösségi oldalra.

Az egyik 30 éves megkérdezett úgy nyilatkozott, jó érzés volt, amikor „kiderült” számára, nem áll meg a világ a Facebook nélkül, és hogy ha valaki föltétlenül kapcsolatba akar lépni az emberrel, azt a közösségi háló mellőzésével is megteheti. A boldogságkutató intézet szakemberei azt tervezik, kibővítik a kutatást, és a jövőben azt veszik górcső alá, hogy mi történik, ha egy évig nem facebookoznak az emberek. „Arra vagyok kíváncsi, találunk-e önkénteseket ehhez a kísérlethez” – tette hozzá Wiking.

Az aktív életvitel a boldogság kulcsa

Szondy Máté magyarországi pszichológus a Lifenetwork.hu-nak nyilatkozva kiemelte, hogy a boldogság kulcsa az aktív életvitel. „Boldogságot okoz először is a testmozgás, ami tényleg mindenki számára elérhető, hiszen sétálni, kocogni ingyen lehet. Tudományos tény, hogy már a félintenzív testmozgás is pozitívan hat érzelmeinkre és kognitív, gondolkodási képességünkre. Ténylegesen elégedettebbé teszi az embert az önkéntes, segítő magatartás is. Erre is bárki képes, csak akarni kell” – mondta a szakember.

Mint kifejtette, általában igaz, hogy az aktív és társas tevékenységek, elégedettebbé tesznek, mint a passzív és magányos tevékenységek. Rámutatott arra is, hogy az ember evolúciósan úgy van kitalálva, hogy aktív és társas életet éljen.

„Amikor körülbelül 200-300 ezer évvel ezelőtt megjelent a Homo sapiens, aktív, társas lények voltunk: kis közösségekben, folyamatos aktivitásban éltünk a természetben, genetikai állományunk pedig ilyen körülmények közt alakult ki. Ehhez képest, milyen ma egy tipikus munka? Nyolc órát ülünk a számítógép előtt, nagyon sokszor vagyunk magányosak, és többnyire alig van zöld körülöttünk. Minél hasonlóbbra alakítjuk a környezetünket az evolúciós alkalmazkodás környezetéhez, annál nagyobb lesz az esélyünk a boldogságra” – fejtette ki Szondy.

Úgy vélekedett, hogy a természetközeliség, mások társaságának keresése, illetve az aktív tevékenységek növelik a boldogságot. „Ehhez képest hányan ülnek magányosan a tévé előtt, és rágódnak azon, hogy miért boldogtalanok. Pedig ha kikapcsolnák a tévét, és körülnéznének a világban, sokkal jobban éreznék magukat” – összegzett Szondy Máté.