Boldogabb lesz, aki mellőzi a Facebook használatát – ezt támasztja alá egy friss kutatás, amelyet a dániai boldogságkutató intézet végzett és publikált.
2015. november 30., 10:082015. november 30., 10:08
A szakértők szerint az online jelenlét mérséklésével kimutathatóan csökkent a stressz is a felmérésben részt vevő alanyoknál. A kutatásba valamivel több, mint ezer embert vontak be, két csoportra osztották őket, az egyik csapattól megvonták a Facebook-hozzáférést, míg az alanyok másik fele ugyanúgy használhatta tovább a közösségi oldalt.
Kiderült, hogy 55 százalákkal kisebb stresszhatásról számoltak be azok, akik nem kapták meg a szokásos Facebook-adagjukat. „A közösségi oldal folyamatosan bombázza a felhasználókat jó hírekkel. De amikor a legtöbb ember ezután kinéz az ablakon, szürkeséget lát. Főleg itt, Dániában” – kommentálta a kutatást vezető Meik Wiking, a koppenhágai intézet igazgatója.
Elégedetlenséget szül az összehasonlítás
A felmérésből kiderült, hogy azok, akik mellőzték a közösségi oldal használatát, többet beszéltek személyesen családtagjaikkal és barátaikkal – olvasható a The Guardian honlapján. A kutató azt is elmondta, rengeteg, a boldogságot meghatározó tényezőt vizsgálnak és gyakran bukkan elő az, hogy elégedetlenséget szül, ha másokkal hasonlítjuk össze magunkat.
„A Facebook világára nagymértékben jellemző ez, ahol mindenki a legszebb oldalát mutatja, ez pedig kontrasztként torzítottan ragyogónak tűnik. Ezért akartuk megvizsgálni, mi történik, ha az ember hosszabb időre »kilép« a Facebook világából” – mondta Wiking. A felmérésben részt vevő 16–17 éveseknek bevallásuk szerint nehézséget okozott, hogy hét napig nem léptek be a közösségi oldalra.
Az egyik 30 éves megkérdezett úgy nyilatkozott, jó érzés volt, amikor „kiderült” számára, nem áll meg a világ a Facebook nélkül, és hogy ha valaki föltétlenül kapcsolatba akar lépni az emberrel, azt a közösségi háló mellőzésével is megteheti. A boldogságkutató intézet szakemberei azt tervezik, kibővítik a kutatást, és a jövőben azt veszik górcső alá, hogy mi történik, ha egy évig nem facebookoznak az emberek. „Arra vagyok kíváncsi, találunk-e önkénteseket ehhez a kísérlethez” – tette hozzá Wiking.
Az aktív életvitel a boldogság kulcsa
Szondy Máté magyarországi pszichológus a Lifenetwork.hu-nak nyilatkozva kiemelte, hogy a boldogság kulcsa az aktív életvitel. „Boldogságot okoz először is a testmozgás, ami tényleg mindenki számára elérhető, hiszen sétálni, kocogni ingyen lehet. Tudományos tény, hogy már a félintenzív testmozgás is pozitívan hat érzelmeinkre és kognitív, gondolkodási képességünkre. Ténylegesen elégedettebbé teszi az embert az önkéntes, segítő magatartás is. Erre is bárki képes, csak akarni kell” – mondta a szakember.
Mint kifejtette, általában igaz, hogy az aktív és társas tevékenységek, elégedettebbé tesznek, mint a passzív és magányos tevékenységek. Rámutatott arra is, hogy az ember evolúciósan úgy van kitalálva, hogy aktív és társas életet éljen.
„Amikor körülbelül 200-300 ezer évvel ezelőtt megjelent a Homo sapiens, aktív, társas lények voltunk: kis közösségekben, folyamatos aktivitásban éltünk a természetben, genetikai állományunk pedig ilyen körülmények közt alakult ki. Ehhez képest, milyen ma egy tipikus munka? Nyolc órát ülünk a számítógép előtt, nagyon sokszor vagyunk magányosak, és többnyire alig van zöld körülöttünk. Minél hasonlóbbra alakítjuk a környezetünket az evolúciós alkalmazkodás környezetéhez, annál nagyobb lesz az esélyünk a boldogságra” – fejtette ki Szondy.
Úgy vélekedett, hogy a természetközeliség, mások társaságának keresése, illetve az aktív tevékenységek növelik a boldogságot. „Ehhez képest hányan ülnek magányosan a tévé előtt, és rágódnak azon, hogy miért boldogtalanok. Pedig ha kikapcsolnák a tévét, és körülnéznének a világban, sokkal jobban éreznék magukat” – összegzett Szondy Máté.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
szóljon hozzá!