A reggelit nagyon sokan régóta a nap legfontosabb étkezésének tekintik. Ennek igazságtartalmára azonban igen kevés tudományos bizonyítékot lehet találni. Egy amerikai táplálkozástudományi szaklapban nemrég megjelent cikksorozat kifejezetten megkérdőjelezi az elképzelést.
2014. szeptember 04., 16:182014. szeptember 04., 16:18
Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy, mint egy koldus – tartja a népi bölcsesség, amellyel sokáig a táplálkozástudományi szakemberek is egyetértettek. Amint az Origón olvasható, a The American Journal of Clinical Nutrition augusztusi számában azonban több olyan kutatásról szóló cikk jelent meg, amely megváltoztathatja a korai étkezésről alkotott általános elképzelést.
Nem segít a reggeli a fogyásban
A legnagyobb és legprovokatívabb vizsgálat fő kérdése az volt, vajon valóban szerepet játszik-e a reggeli a fogyásban. Az Alabamai Egyetem és más intézmények kutatói majdnem 300 fogyni kívánó önkéntest toboroztak.
Az önkénteseket véletlenszerűen három csoportba osztották. Az egyik csoport tagjai kihagyták a reggelit, a másik tagjai mindig reggeliztek, a harmadikba sorolt emberek pedig nem változtattak addigi étkezési szokásaikon. Mindegyik csoportba került olyan ember, aki addig rendszeresen reggelizett vagy éppen kihagyta ezt az étkezést, így egyeseknek meg kellett változtatniuk az étkezési szokásaikat, másoknak nem.
Tizenhat héttel később az önkéntesek visszatértek a laboratóriumba, ahol megmérték a súlyukat. Senki sem fogyott sokat. Az átlag fél kilogramm körül mozgott. A fogyást egyáltalán nem befolyásolta, hogy az alanyok reggeliztek-e vagy sem.
A reggelizők némileg aktívabbak
Egy másik új tanulmányban – ezúttal sovány önkéntesekkel – a Bath-i Egyetem kutatói meghatározták a 33 résztvevő nyugalmi anyagcsererátáját, koleszterinszintjét és vércukorprofilját. Ezután véletlenszerűen két csoportra osztották őket. Az egyik csoport reggelizett, a másik nem. Az önkénteseket aktivitásmérővel is ellátták.
Hat hét elteltével a résztvevőknek sem a testsúlya, sem egyéb korábban mért laboratóriumi eredménye nem változott lényegesen, akár reggeliztek, akár nem. Az egyetlen különbség az volt, hogy a reggelit fogyasztók kicsit többet mozogtak reggel. Az aktivitásmérők azt mutatták, hogy e csoport tagjai majdnem 500 kalóriával többet égettek el könnyű testmozgással, mint a nem reggelizők.
A reggeli evésével azonban naponta plusz 500 kalóriát el is fogyasztottak. Az elterjedt hiedelemmel ellentétben a reggeli kihagyása nem késztette az önkénteseket arra, hogy hatalmas ebédekkel és vacsorákkal kárpótolják magukat, viszont reggelente eleinte kicsit lassabbak voltak, mint reggeliző társaik.
Túlértékelt a reggeli szerepe
Az új kutatási eredményeket összegezve Emily Dhurandhar, az Alabamai Egyetem kutatója elmondta, hogy fogyási szempontból nézve a reggeli „csupán még egy étkezés\", amelynek kihagyása vagy elfogyasztása nem fogyasztja, de nem is hizlalja az embereket. Mindegyik tanulmány azonban elég rövid időtartamú volt, viszonylag kevés önkéntessel.
A reggeli befolyásának tökéletes megértéséhez több randomizált (a résztvevőket véletlenszerűen elosztó) vizsgálat szükséges, mondta James Betts, a sovány emberekkel végzett tanulmány vezetője. Nem tisztázott például, hogy vajon a kövér emberek szervezete is ugyanúgy reagál-e a reggeli étkezésekre, mint a soványaké, és az sem, hogy számít-e a reggeli időpontja és összetétele.
Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy nem baj, ha reggelizünk, de az se jelent gondot, ha kihagyjuk. A tanulmányok arra utalnak, hogy pusztán elvi alapon nem érdemes megváltoztatni reggelizési szokásainkat, akár eszünk reggelente, akár nem.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!